Keresés: „szolgáltató” (143 találat)

Vasárnap éjfél előtt eltört egy családi ház bekötő gázcsonkja Adácson, a Hunyadi János utcában, ami miatt szivárgott a gáz. A gyöngyösi hivatásos tűzoltók a rendőrség segítségével ötven méteres körzetben ideiglenesen kitelepítették a lakókat, mintegy húsz embert. Az emberek egy része ismerősöknél és szomszédoknál helyezkedett el a beavatkozás idejére. Az egység ideiglenesen megszüntette a gázszivárgást, a hiba teljes elhárítását a gázszolgáltató szakemberei végezték. A lakók negyven perc elteltével visszatérhettek otthonaikba.

A ház tulajdonosa szerint valószínűleg a kutyájuk ment neki a csőnek, az törhette el.

Kigyulladt egy családi ház egyik szobája Felsőtárkányban, a József Attila utcában csütörtökön este.

 Az egri hivatásos tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre és a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat is, aki átvette a tűzoltás vezetését. Az oltás három vízsugárral jelenleg is folyamatban van. Egy idős ember könnyebben megsérült, őt a mentők a helyszínen ápolják.

Az eset kapcsán leszakadt egy külszíni villanyvezeték is, így a tűzoltók a helyszínre várják az áram- és a gázszolgáltató szakembereit is.

20:10 – A tűz átterjedt másik két szobára is. Az utómunkálatok során egy felrobbant 12,5 kilogrammos propán-bután gázpalack maradványait találták meg az épületben a tűzoltók. A födém megbontásával végzik tovább az oltási munkálatokat.

Szándékosság gyanúja merült fel, így a szakemberek tűzeseti helyszíni szemlét folytattak le, a tűzeset körülményeinek a feltárására pedig vizsgálat indul.

A szomszédoktól úgy tudjuk, hogy a ház idős lakója már régóta azzal fenyegetőzött, hogy felgyújtja a házat.

 

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Abasáron az elmúlt év végén több mint egy hónapig szünetelt a vezetékes ivóvíz-ellátás, mert a vízben határérték feletti koncentrációban szerves oldószerek jelenlétét mutatták ki. Az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH), aHeves Megyei KormányhivatalHatvani JárásiHivatal Járási Népegészségügyi Intézete, valamint a védelmi bizottság utasítására a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv belső vizsgálatot rendelt el. A vizsgálatok célja nem a vízszennyezés okának feltárása volt, hanem az érintett szolgáltatók és hatóságok vízminőség-ellenőrzési eljárásainak szabályszerűségére vonatkozott. A lezárult vizsgálatok eredményeképpen megállapítható, hogy egyaránt mulasztott a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, az Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft. és az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. is.

Abasáron 2013. október 7-e és november 1-e kötött szünetelt a vezetékes ivóvíz-ellátás, mert a vízben határérték feletti koncentrációban szerves oldószerek jelenlétét mutatták ki. A szennyezés okának, a szennyező anyagok helyének feltárása jelenleg is zajlik. Az abasári lakosok november 15-étől egy ideiglenes átkötővezetéken keresztül kapják az egészséges ivóvizet. A végső megoldást jelentő, a Kormány által átcsoportosított 90 millió forintból megvalósuló Mátrafüred és Abasár közötti távvezeték tervezése jelenleg is zajlik, a kiépítés határideje 2014. június 30-a.

A szennyező anyagok jelenlétének észlelése, illetve az abasári ivóvíz minőségének rendszeres ellenőrzése kapcsán történt esetleges mulasztások mielőbbi feltárása érdekében Horváth László, a Heves Megyei Védelmi Bizottság elnöke, megyei kormánymegbízott korábban belső ellenőrzést és fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervénél, és a vizsgálat végéig kezdeményezte a megyei tisztifőorvos felfüggesztését.

A felelősségi köröket és a mulasztásokat tisztázandó belső vizsgálattal egyidejűleg az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) is felügyeleti ellenőrzési vizsgálatot folytatott a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnél, amely megállapította, hogy szabálytalan gyakorlatot alakítottak ki az ivóvízminőségi adatok gyűjtésével kapcsolatban. A jogszabállyal ellentétben az üzemeltetői ivóvízminőség adatszolgáltatás gyűjtését a járási intézetek helyett a megyei hatóság látta el, amely 2010. IV. negyedévétől kezdődően az üzemeltető által megküldött vízminőségi adatokat a feldolgozást követően nem küldte meg az illetékes hatóságnak. A vizsgálat megállapításának ismeretében fegyelmi eljárás indult a közegészségügyi osztály vezetője és az üzemeltetői adatszolgáltatást feldolgozó közegészségügyi-járványügyi felügyelő ellen. A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv közegészségügyi osztály vezetője 2013. december 31-ei hatállyal, a felelősségre vonási eljárás közben lemondott közszolgálati jogviszonyáról. A közegészségügyi-járványügyi felügyelő fegyelmi büntetést kapott. A megyei tisztifőorvos a felelősségi helyzet feltárása után visszatért hivatalába, azonban a szervezeti egységek közötti információáramlás hiányossága miatt írásbeli megrovásban részesült.

A vizsgálatok lezárultával kiderült, hogy szintén mulasztást követett el a 2007 és 2013 között az Abasár község ivóvízellátását üzemeltető Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft., amelyet a Heves Megyei KormányhivatalHatvani JárásiHivatal Járási Népegészségügyi Intézete az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet megsértése miatt másfél millió forint egészségügyi bírság megfizetésére kötelezett. A hatóság indoklása szerint a kft. az általa szolgáltatott ivóvizet nem a tőle elvárható módon vizsgáltatta.

Megállapítást nyert továbbá, hogy az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV Zrt.) az általa szolgáltatott ivóvizet ért szennyezés megjelenése során azonnali tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget az illetékes népegészségügyi szerv felé. Ennek elmulasztásával akadályozta az intézet részéről a mikroszennyeződés okainak kivizsgálását, valamint a szükséges intézkedések elrendelését. Ezért a hatvani népegészségügyi intézet a nevezett kormányrendelet megsértése miatt 800 ezer forint egészségügyi bírság megfizetésére kötelezte az ÉRV Zrt.-t.

Az abasári önkormányzat tulajdonában lévő Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft.-nél, illetve az ÉRV Zrt.-nél az ügyben lefolytatott belső vizsgálatok eredményéről a Heves Megyei Kormányhivatalnak nincs tudomása.

Az ivóvízellátás után most a szennyvízszolgáltatás számlájával vannak problémák Abasáron.

Az ivóvízellátás után most a szennyvízszolgáltatás számlájával vannak problémák Abasáron. Internetes fórumokon többen kifogásolták ugyanis, hogy miközben október hetedike és november tizenötödike között alig használtak vezetékes vizet, csatornadíjat ugyanannyit fizettek, mint a korábbi időszakban.

Az ivóvizet a településen az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. szolgáltatja, ám a szennyvízelvezető rendszer üzemeltetéséért és a tisztításért a Heves Megyei Vízmű Zrt. felel. Mint azt a két szolgáltatótól megtudtuk, a probléma most abból adódott, hogy a vízmérőket csak november második felében olvasták le, az adatok – melyek alapján a csatorna szolgáltató is kiküldi az elszámolást – csak december második felében érkeztek meg, amikor a számlák már elkészültek.

Az átlagolt, becsült adatok így eltérhetnek a valós méréstől, ezt azonban most ellenőrzi, és soron kívül korrigálja a Heves Megyei Vízmű Zrt.

Örültek az Eger környéki polgármesterek, amikor elkezdték kiépíteni a térfigyelő-kamerarendszert. Annak már kevésbé, amikor több tízezres havi számlákat kaptak.

Tucatnyi községben helyeztek el modern készülékeket egy pályázatnak köszönhetően az Eger Vidék Kincsei Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport koordinálásával. A polgármesterek örültek a lehetőségnek, hiszen a cél az, hogy biztonságosabbá váljanak a települések. Az öröm azonban nem tartott sokáig, megérkeztek a számlák, s kiderült, kameránként több tízezer forintot kell fizetniük havonta. Azonban nem mindenkinek. Pontosabban senkinek. De lehet, hogy valakinek mégis. Illetve mégse...

– Lehet, hogy karácsonyi ajándéknak szánták – mondta elöljáróban keserű humorral Bóta Géza, Noszvaj polgármestere, kezében a kikapcsolási értesítővel. A dokumentum szerint az önkormányzat a korábbi felszólítások ellenére sem egyenlítette ki a levélben részletezett tételeket, amely kameránként (négyet helyeztek üzembe a faluban) havi 10 ezer forintos összegről szól. Ha december 25-ig nem fizetnek, kikapcsolják a masinákat. – A teljesítményt 0,828 kilowattban határozták meg, ami 34 közvilágítási lámpának felel meg – folytatja a településvezető.

– A kamera gyári teljesítménye a gépkönyv szerint 5 Watt, azaz körülbelül 300 forintnyi rendszerhasználati díj lenne a reális. A legbosszantóbb az ügyben az, hogy nem tudok kivel beszélni, a megadott zöld számon az ügyintéző nem tudott segíteni, s még nem értem el egy olyan embert, aki döntési pozícióban lenne. Levelet is írtam, amire azt a választ kaptam, hogy a szolgáltató saját szakembereivel megvizsgálta az ügyet, s alaptalan a reklamációm, elutasították a kérelmünket.

Bóta Géza hozzátette: nincsenek egyedül a problémával. Néhány telefon után kiderült: valóban sok kollégáját foglalkoztatja a téma. Lovasi Ferencet, Nagytálya polgármesterét is felháborította az, amit a számlán látott. A faluban három kamerát szereltek fel, s egyenként havi 31 ezer forintot kellene fizetnie az önkormányzatnak mindezért az áramszolgáltatónak.

– A hivatalban van 5-6 iroda, villany, számítógépek, s a havi villanyszámlánk 13 ezer forint, tehát azt hiszem nem túlzás azt állítani, irreális a számlán szereplő összeg, ezért nem is fizettük be – mondta, hozzátéve: ő is hasonló akadályba ütközött, mint Noszvaj első embere, nem tudott döntéshozó emberrel beszélni az ügyben.

Van azonban pozitív példa is, ami jelzi: létezik megoldás, csak hiba kerülhetett a rendszerbe. Havasi László, Maklár polgármestere arról tájékoztatott, nekik először 40 ezer forintos havi számlák érkeztek egy-egy kamera után, majd reklamációja után ezeket sztornózták, s most 3-4 ezer forint körüli összeget fizetnek. Ugyanez történt Egerszalókon is: ott először 120 ezer forintról jött a számla. Felülvizsgálatot kértek, s a napokban 800 ezer forintot kaptak vissza. Azóta kameránként havonta 3 ezer forintot fizetnek, ami Tőgyi Gábor polgármester szerint elfogadható.

A szolgáltató nem vizsgálja, miért mutat annyit a mérőóra

Dr. Boros Norbert, az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. kommunikációs igazgatója kérdésünkre úgy felelt: először is meg kell vizsgálni van-e más fogyasztási pont a kamerán kívül az adott fogyasztóhelyen.

– Két tökéletesen egyforma berendezés fogyasztása elvileg nem térhet el egymástól, azonban mi nem azt nézzük, miből adódik a fogyasztás. Erre a kiépítő, üzemeltető adhatja meg a választ. Hatósági árakról beszélünk, egy kilowattóra energia, rendszerhasználat az országban mindenütt ugyanannyiba kerül, a társaság pedig az alapján számláz, amit a mérőóra mutat, s nem vizsgálja, e mögött mi van.

Egerszóláton már korábban bemérették a fogyasztást

Egerszóláton e történetre szinte lefutott ügyként tekintenek. Verebélyi György polgármester még az év elején körüljárta, tehát jól ismeri a témát, s így a megoldást is. Mint mondja, mérő nélküli fogyasztási helyekről van szó, tehát a szolgáltató számított fogyasztás alapján számláz. A településen először 30 ezer forintos csekket kaptak, majd mind a három kameránál „bemérették” a fogyasztást. Az erről készült dokumentációt, mérési bizonylatot, ellenőrző mérést eljuttatták a szolgáltatónak s most 700 forint körüli összeget fizetnek. A településvezető szerint ez nemcsak vállalható, de teljesen reális is.

Forrás: HEOL

Galyatető mellett mutatta be hétfőn a mátrai áramkrízis kiküszöbölésére elhelyezett új technikai eszközeit az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport.

Az idén, csak január hónapban 17 alkalommal volt áramszünet a Mátrában, nem kis bosszúságot és kárt okozva a helyi vállalkozóknak és a vendégeknek.

Galyatető mellett, a piszkéstetői bekötőútnál mutatta be hétfőn a mátrai áramkrízis kiküszöbölésére elhelyezett új technikai eszközeit a sajtó munkatársainak az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport. A probléma orvoslásában kulcsszerepe volt Balázs József országgyűlési képviselőnek is, aki a kezdetektől szorgalmazta a Mátra energiahelyzetének javítását, és folyamatosan egyeztetett a cég vezetőivel a tennivalókról.

- Arról szóltak a hírek 2013 telén, hogy nincs megbízható áramszolgáltatás a Mátrában. A szállodaüzemeltetők és a szabadidős tevékenységek szolgáltatói többmilliós anyagi és presztízsveszteséget szenvedtek el a mátrai áramkrízis miatt – emlékeztetett a tájékoztatón Balázs József.

Az ELMŰ-ÉMÁSZ csoport, a megfelelő engedélyek birtokában, közel 100 milliós fejlesztést hajt végre: ennek része a most bemutatott távvezérlésű szakaszoló, a földkábelek kiépítése, és a vezetékek közelében lévő fák ritkítása.

Teherautó és személygépkocsi ütközött össze frontálisan hétfőn kora délután a 33-as főúton Besenyőtelken.

Hétfőn háromnegyed egykor érkezett a riasztás a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletére, mondta el Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

Besenyőtelek belterületén, a Borostyán Presszó előtt egy személygépkocsi és egy tehergépkocsi rohant egymásnak. A füzesabonyi és a hevesi tűzoltók, valamint Egerből egy műszaki mentő egység vonult a helyszínre.

A személygépkocsiba egy súlyos sérült beszorult, akit a kiérkező tűzoltó egységek két feszítő-vágó berendezés segítségével szabadítottak ki a járműből, majd átadták a mentőknek.

A fiatal, 18 éves helyi férfi egyedül utazott.  A tűzoltóknak még sikerült élve kimenteni a roncsból,de hiába  érkezett helyszínre mentőhelikopter is, már nem sikerült megmenteni fiatal férfi életét, a mentőben életét vesztette.

Úgy tudjuk, a 20 év körüli fiú egy sóderszállító teherautóba rohant bele. Az ütközés következtében a teherautó egy villanyoszlopot is kidöntött, ezért az áramszolgáltató szakemberei is a helyszínre érkeztek.

A műszaki mentés és a rendőrségi helyszínelés teljes útzár mellett folyt. Az eset körülményeit a rendőrség szakértők bevonásával vizsgálja.

A HEOL információi szerint az áldozat a megyei I. osztályú labdarúgó-bajnokságban szereplő Tiszafüred támadója volt.  A 18 éves fiatal Egerben nevelkedett, majd játszott a Diósgyőrben, a Gyöngyösben és a Jászapátiban is.

Sajtótájékoztatót tartottak a rezsicsökkentés kapcsán:

A kormány 2010-ben döntött az energiaárak reálértéken történő befagyasztásáról, majd az elmúlt egy évben a gáz, a villamosenergia és a távhő árának előbb 10, majd további 11,1 százalékos csökkentéséről. Ezzel megkezdődött a magyar családok terheinek enyhítése – mondta Ifj. Herman István, a Heves Megyei Közgyűlés alelnöke a Heves Megyei Vízmű Zrt. előtt tartott sajtótájékoztatón, pénteken. Hangsúlyozta, hogy 2013. január 1-től csökkent a földgáz, az áram és a távhő ára, júliustól pediga vízdíj, a csatornadíj, a szemétszállítás, a PB-gáz, a szippantott szennyvíz és a kéményseprés díja is mérséklődött. Az alelnök hozzátette, hogy november 1-jétől további 11,1%-kal lesz kevesebb a gáz, az áram és a távhő ára, így a tavaly decemberi árakhoz képest összesen mintegy 20%-kal kell kevesebbet fizetni ezekért a szolgáltatásokért. A sajtótájékoztatón elhangzott továbbá, hogy a novemberi rezsicsökkentést fogyasztóvédelmi intézkedések is kísérik, a szolgáltatóknak világosan fel kell majd tüntetniük a számlán, hogy a fogyasztó november 1-jétől mennyit takarított meg, illetve, hogy mennyit kellene fizetnie a rezsicsökkentés nélkül.  Arról is döntés született, hogy a csatlakozó vezetékek és a felhasználói berendezések, például a gázkazánok műszaki-biztonsági felülvizsgálatának költségét a szolgáltatóknak kell állniuk. Ezzel további 50-60 ezer forintot takaríthatnak meg a háztartások.Az alelnök hangsúlyozta, hogy a kormány tovább folytatja a rezsicsökkentést – amely négymillió magyar háztartást érint –, s törvényt készít elő, amelynek értelmében a közműszolgáltatókat nonprofit szervezetté alakítaná át.

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke elmondta: 1994 és 1998 között a szocialista kormány a valós érték töredékéért privatizálta a közmű- és energiaszolgáltatókat. Sőt, a szocialisták ezen túlmenően 2002 és 2010 között a gáz árát 15, a villamosenergia árát pedig 9 alkalommal emelték. Háromszorosára nőtt a gáz, és kétszeresére a villamosenergia ára, ezáltal is tovább növelve a külföldi tulajdonba adott cégek garantált profitját. Szabó Róbert hangsúlyozta: a rezsicsökkentés kapcsán a szocialisták álságos üzengetéssel próbálnak gyűlöletet szítani egyes társadalmi csoportok között, ez Heves megyében is tapasztalható. Szabó Róbert arra kérte a Heves megyei embereket, hogy ne hagyják magukat megtéveszteni a baloldali politikusok által: a rezsicsökkentés minden magyar család számára hosszú távú könnyebbséget jelent. A rezsicsökkentés kapcsán a baloldal üzengetése egyértelműen azt jelenti, hogy ők még mindig az extraprofitjukat féltő, legtöbbször külföldi tulajdonú közműszolgáltató cégek érdekeit képviselik.

A FIDESZ primitív, demagóg politikával tönkreteszi a szegény emberek életét. Aki szegény volt az elmúlt 3 évben, az most még szegényebb. A falvakban, a kistelepüléseken ellehetetlenül a lakosság megélhetése.

-          Heves megyében 150 ezer ember él jövedelmi szegénységben, vagy társadalmi kirekesztettségben.

 -          Minden 5 élelmiszerboltból 3 bezárt az elmúlt időszakban, a 120 ezer forintba kerülő pénztárgépek miatt.

 -          A trafikmutyi megtette hatását, felerősítette a boltok bezárását, illetve a feketekereskedelmet.

 -          A rezsidíjakkal való bűvészkedés hatására tönkremennek az önkormányzati szolgáltatók. Észak-Hevesben a PEVIK kft., amely 22 településen szállítja a háztartási hulladékot, nem tud teljes körű szolgáltatást ellátni fedezet hiányában. Idáig is alacsony költséggel dolgoztak, 350 ft-ért ürítették a kukákat, aminek a költsége ma már 430 ft. Ez a kormány által kirótt központi terhek miatt van! Gondolom, a kormánypárti politikusok nem akarják, hogy a kistelepülések belefulladjanak a szemétbe.

Az is érthetetlen, hogy a szenet, a fát, a propán-bután gázt használóknál miért nem érvényesül a rezsicsökkentés? A falvakban ők vannak többségben.

A kistelepülésen élők, nem lehetnek másodlagos állampolgárok!

 -          Gyalázatos állapotban van Heves megye úthálózata. A kistelepülések jó része megközelíthetetlen. Csak az idősek maradnak a kistelepüléseken, munkahelyek hiányában. Jelentősen romlott a közbiztonság ezeken az elzárt településeken.

 -          Nem csoda ez akkor, amikor nem jönnek létre munkahelyek Heves megyében, az árak pedig folyamatosan növekednek.

 -          Nincsenek beruházások, az uniós forrásokat nem hívják le teljes mértékben, bennragadnak a pénzek.

 -          Mutyi, mutyi hátán: trafikmutyi, földmutyi, közbeszerzési mutyik.

 -          37 milliárdból újítanak Kossuth teret, 62 milliárdért stadionokat építenek, de vidéken nem épülnek tornatermek, és nem indulnak el a kórházi beruházások.

 Az Orbán-kormány „patyomkin” országot épít, saját klientúráját hozza helyzetbe.

Az MSZP nem ilyen országot akar, nem ilyen Heves megyét, hanem olyat, ahol az igazság, a biztonság, a szabadság és jólét érvényesül.

Eger, 2013. október 11.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP

A Heves Megyei Védelmi Bizottság mai, Abasáron tartott kihelyezett ülésén döntött a mátrafüredi, pálosvörösmarti és abasári ivóvízhálózatok ideiglenes összekapcsolásáról, valamint az abasári volt honvédségi kutak üzembe helyezésének megkezdéséről. Mint elhangzott, a településen jelenleg csak korlátozott célra használható vízben a szennyező anyagok koncentrációja rövid időn belül valószínűleg nem csökken, ezért szükséges alternatívákat keresni. Figyelembe kell venni azt is, hogy a tél közeledtével a mostani, lajtoskocsikkal biztosított ivóvízellátás csupán időleges megoldás.

Mint ismert, a községben végzett korábbi hatósági laboratóriumi vizsgálat szén-tetraklorid, triklór-etilén és tetraklór-etilén határérték feletti jelenlétét igazolta az ivóvízben. A szerda esti korlátozás értelmében a vezetékes víz továbbra is csak tüzivízként, wc-öblítésre, illetve a fűtési rendszerek feltöltésére használható.

A vízszolgáltatók bevonásával zajlott ülésen kiderült: az abasári volt honvédségi kutak bevizsgálása és a hálózatba történő bekapcsolása, valamint Mátrafüred, Pálosvörösmart és Abasár vízhálózatának összekapcsolása jelentheti a leggyorsabb megoldást. Mindez a földfelszín feletti csatornahálózat kiépítésével ideiglenes vízellátást biztosít Abasár számára. Az egymással párhuzamosan létesítendő vezetékrendszerek két szolgáltató, a Heves Megyei Vízmű Zrt., valamint az Észak-magyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) Zrt. együttműködésével épülhetnek meg. Kétszer háromszáz méter új vezetékszakaszra lesz szükség. Ennek révén a település 400 m³/nap körüli vízszükséglete teljes mértékben kiszolgálhatóvá válik.

A két említett technikai megoldás kivitelezése egymástól függetlenül körülbelül két napba telik. Az üzembe helyezést követően megtörténik az új, illetve a régen használt vezetékszakaszok teljes fertőtlenítése és a vízrendszer teljes átöblítése. A víz az ezt követő kémiai és biológiai laborvizsgálatok eredményeinek ismeretében nyilvánítható csak használhatóvá. Ezek a lépések és a kötelező vizsgálatok további néhány napot vesznek igénybe.

A községben a vízvételezési lehetőség a munkálatok teljes ideje alatt is biztosított.

Dr. ifj. Wernigg Róbert megyei tisztifőorvos az ülésen beszámolt arról, hogy a szomszédos Gyöngyösön, Gyöngyöshalászon, Halmajugrán, Markazon, Pálosvörösmarton és Visontán elvégzett hatósági laboratóriumi vizsgálat szén-tetraklorid, triklór-etilén és tetraklór-etilén jelenlétét nem igazolta, a településeken a víz egészséges, iható. Ezzel egyidejűleg megtörtént lakossági ásott kút laboratóriumi vizsgálata is. Ezek használata az eredmények alapján az egyéb szennyeződések (férgek, gombák) miatt nem javasolt.

Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a védelmi bizottság döntéseiről és az új fejleményekről ma 18 órakor lakossági fórumon tájékoztatják az abasáriakat.

Eger, 2013. október 10.