Keresés: „Érd” (71 találat)

Állami kitüntetést kapott Bókai Mária

· Kultúra

A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztjével ismerték el a Gárdonyi Géza Színház örökös tagja, Bókai Mari munkásságát az október 23-i állami ünnepen.

Ötvenhatos forradalmunk évfordulóján, a Néprajzi Múzeumban Halász János parlamenti államtitkár adta át a soros állami kitüntetéseket.

A népszerű színésznő már a 60-as években Egerben játszott, majd 1987-ben alapító tagja lett az állandó társulatnak. Egyike azon színészeknek, akik remek alakítást nyújtottak zenés és prózai szerepben egyaránt. A közönség ma is emlékszik az Egy lócsiszár virágvasárnapja, a Görkorcsolyapálya, A Csárdáskirálynő vagy a Marica grófnő című előadásokban játszott szerepeire. Szívesen tanított a színház stúdiójában, tanítványai közül többen ma is a Gárdonyi Géza Színház művészei.

Az egri színpadon 1998-ig – nyugdíjba vonulásáig - játszott, azóta Budapesten tanít, játszik és rendszeresen szinkronizál. Nem szakadt el az egri társulattól, figyelemmel kíséri a színház munkáját: rendszeres vendége a bemutatóknak, társulati üléseken találkozik az egykori kollégákkal. 2008 óta a társulat örökös tagja.

„Ehhez a pályához nem elég a tehetség, hanem szerencse is kell. Meg kell tanulni, az ember mire képes, ezért harmóniában kell élni. Szeretni kell, amit csinál az ember. És ez meglátszik, hogy jól érzi-e magát benne” – nyilatkozta nemrég egy interjúban.

Forrás:Egriszín

Érdekvédelmi tanácsadás a Dialízis Központban

· Belföld

Érdekvédelmi tanácsadást szervez Egerben a Heves Megyei Szervátültetettek Érdekvédelmi és Sport Egyesülete. Az október 29-i rendezvényen pénzbeli és egyéb ellátásokról kaphatnak fontos információkat az érdeklődők.

Tizenkét éve alakult a Heves Megyei Szervátültetettek Érdekvédelmi és Sport Egyesülete, mely célként tűzte ki a szervátültetettek és vesebetegek rehabilitációját, a közösségbe való beilleszkedést, sport és kulturális programok szervezésével, érdekvédelemmel valamint jogi tanácsadással. Bencsik Judit egyesületi elnök portálunk érdeklődésére elmondta, ha már néhány emberen tudnak segíteni, azt is jelentős eredménynek tartják, sikerként könyvelik el. Általános tapasztalat, hogy rendkívül tájékozatlanok az emberek ezzel kapcsolatban, ezért is próbálnak tanácsot adni a maguk módszereivel. A rendezvénysorozat májusban indult, hatvani, gyöngyösi és egri helyszínekkel. A jövő hét pénteki tanácsadás lesz a projekt utolsó állomása, ahol felvilágosítást adnak többek között a természetben nyújtott szociális ellátásokról, szociális szolgáltatásokról, a fogyatékos személyeket megillető jogokról, a különböző támogatásokról illetve a rehabilitációról.

Bencsik Judit szerint az eddigi programok megmutatták, hogy van igény a tevékenységükre, szívesen fogadják a betegek az akciót. Az egyesület – mely folyamatosan várja a csatlakozni kívánókat - törekszik arra, hogy összefogja a tagokat, az együttlét, a mozgás és a kirándulás örömeit biztosítsa a közösségnek. A mostani tanácsadás helyszíne a Baktai út 38. alatt található FMC Dialízis Központ lesz, ahová 9:00-13:00-ig várják az érdeklődőket.

Forrás: Egriszín

Nosztalgia és körkép a régiségvásáron

· Szabadidő

A régi tárgyak mindenkinek mást jelentenek. Sokan csak értéktelen kacatoknak tartják a megkopott, csorba, pöttyös bögréket, míg mások a fellegekben járnak, ha rálelnek egyre, ráadásul hozzá illő aljjal. Egy traktoros mintájú cigarettatárcát lehet szocreál borzalomnak is nevezni, míg másnak értékes darab a gyűjteményében. Egy azonban biztos: a régiségvásároknak romantikája van.

Minden hónap harmadik vasárnapján régiségvásárt rendeznek Eger belvárosában, a Szúnyog-közi parkolóban, a Centrum áruház mögött. Reggel hattól délután négy óráig várják az árusok portékáikkal a régiségekre vadászó vevőket vagy a nosztalgiára vágyókat. Így volt ez október 17-én vasárnap is.

Egy nosztalgiával átszőtt vásári sétán újra felfedezhetjük a letűnt korok mindennapi használati eszközeit: a széntüzelésű vasalót, az ijesztő diótörőt, a sulykolót, a borbély régi eszközeit, amelyekről talán már meg is feledkeztünk. Kapcsolatba kerülhetünk dísztárgyakkal, ritkaságokkal. Mosolyra fakasztó élményt jelenthetnek számunkra a mai gépiesített világban, ha feltehetünk egy lemezt egy régi lemezjátszóra, kipróbálhatjuk a gramofont, tehetünk pár lépést egy szépen faragott vándorbottal, s gyönyörködhetünk százéves fényképekben.

Ne feledkezzünk meg a régi pénzérmékről, könyvekről, játékokról sem. Az idősebbek újra felidézhetik a gyermekkorukat a tárgyak kapcsán, de a fiatalok számára is lenyűgöző és csodálatra méltó lehet például az, hogy milyen eszközökkel tudták ellátni a feladatukat a háziasszonyok a háztartási gépek megjelenése előtt. Érdemes faggatni a tárgyakat összegyűjtő árusokat is, mert érdekes dolgokat tudhatnak az eredetükről, sőt még az adott korszakról is mesélhetnek nekünk, többet, mint az internet vagy a lexikonok.

A pénztárcánkat sem kell nagyon kinyitnunk, hiszen pár száz forintért már biztosan találunk valamilyen apróságot, ami nem csak egy értéktelen kacat a számunkra. Néhány ezer forintért pedig akár egy antik zsebórára vagy festményre is szert tehetünk. Aki valódi régiségeket vásárolna, keresse a mű- és régiségkereskedőket! A régiségvásár kitűnő helyszín erre, hiszen nagy előnye az antikvitás üzletekkel szemben, hogy itt lehet alkudni. Ez azonban nem mindenkinek megy könnyen, sokan kényelmetlenül érezik magukat az alkudozás során, s kifizetik az elsőre bemondott árat. Ez öreg hiba, hiszen akár 50%-kal is lejjebb tornázhatjuk az összeget, ha meg tudjuk nyerni magunknak az árust.

Könyveket már 100-500 forint között kaphatunk, s természetesen minél többet vásárolunk, annál többet engednek az árból. Konyhai eszközöket (régi lábasok, sütőformák, tálak, kaviártartó, porcelánbögre) 1000-6000 forintért vihetünk haza. A valódi antik műalkotások persze itt is drágábbak: egy aranyozott olajfestmény akár százezer forintba is kerülhet. Ha szeretnénk egy értékes darabot, de nem értünk hozzá, mindenképpen vigyünk magunkkal valakit, aki meg tudja különböztetni a bóvlit a valódi régiségtől. Ellenkező esetben nagy csalódás érhet bennünket, amikor szerzeményünket világgá kürtölve kiderül, hogy értéktelen, ósdi vackot vásároltunk sok pénzért.

A következő régiségvásár rendhagyó módon október 31-én lesz a Szúnyog-közben.

Forrás: Egriszín

Három alpolgármestere lett Egernek

· Politika

Ma reggel kilenc órától ült össze először az új összetételű Városi Közgyűlés. Az ülésen – többek között – esküt tettek és átvették megbízólevelüket a testület tagjai. Illetve Rázsi Botondot (Fidesz-KDNP), Sós Istvánt (Fidesz-KDNP) és Saárossy Kingát megválasztották alpolgármesternek. Döntöttek a testület tagjainak fizetéséről is.

9.10: A képviselők még gyülekeznek, az ülés kezdete néhány percet késik.

9.27: Zeng a Himnusz, elkezdődött az ülés.

9.30: Dr. Misz Mihály korelnök (Fidesz-KDNP) köszönti a közgyűlést és a vendégeket. "Öröm látni a mosolygós arcokat. Mosolygós várost szeretnénk. Igyekszünk, hogy a 4 év során ne töröljük le ezeket a mosolyokat."

9.31: Minden képviselő (18) jelen van. A közgyűlés határozatképes.

9.35: Dr. Bóta Csaba, a Választási Bizottság elnöke ismerteti a már ismert választási eredményeket. Habis László polgármesternek átadja a megbízólevelét. A képviselők is átveszik az okmányt.

9.45: Dr. Bóta Csaba vezetésével esküt tesznek a közgyűlés tagjai.

9.48: Habis László ismertetni fogja programját. Előtte külön köszönti egy-egy csokor virággal a három hölgy képviselőt: Gál Juditot, Orosz Lászlóné Ibolyát és Martonné Adler Ildikót.

9.50: Dr. Ringelhann György, Eger korábbi polgármestere köszönti az új testületet. Sok sikert kíván a munkához, s kéri, hogy a polgárokért dolgozzanak.

9.52: Habis László folytatja. Megköszöni azoknak a segítséget, akik eddig bármit is tettek a városért. Köszönetet mond mindazoknak, akik '90 óta az önkormányzatban vagy bármilyen testületben dolgoztak. "Nehéz az ország erkölcsi és anyagi állapota. A felelősség és a feladat a miénk, hogy jól dolgozzunk a város boldogulásáért." Konstruktív, a legjobb változatokat kiválasztó testületet szeretne.

A polgármester szerint kötelességük a gazdasági lehetőségek tágítása, és az alapvető szolgáltatásaik biztosítása. Fontosnak tartja az infrastruktúra fejlesztését. Az autópályával a következő években lesz Egernek összeköttetése - mondja. Említi az intermodális csomópontot is. Szeretnék megvalósítani.

A munkahelyteremtést is fontosnak tartja. Az önkormányzatnak fontos feladata, hogy kapcsolatot tartson a kisebb-nagyobb munkáltatókkal, érdekképviseletekkel. Vannak erre nézve biztató jelek, de a gazdasági helyzet nem könnyíti meg a dolgukat a polgármester szerint. Hivatásának tekinti, hogy a helyi vállalkozásoknak nagy teret és lehetőségeket biztosítsanak.

Habis László kiemeli, hogy a városnak több, mint 60 futó pályázata van. Ezek megtartó erőként hathatnak majd a városban.

Bízik abban, hogy a kormány kedvező intézkedései mellett helyi szinten is fellendítik a gazdaságot. A munkahelyteremtés, a fiatalok helyzetének javítása is szükséges.

A bor- és szőlőtermelőket is segíteni kívánja a polgármester. Azon lesz, hogy a Magyar Fejlesztési Bank segítségével rendezzék a helyzetüket. Javítaná a bormarketinget is. Fontosnak tartja, hogy minél több bor helyben fogyjon el. A történelmi pincesorok állapotán javítana.

Habis László úgy véli, hogy a turizmus helyzetén is lendíteni kell amellett, hogy vannak már most is biztató jelek. Minél több szakmai konferenciát hozna Egerbe a soros elnökség kapcsán is. Fogyasztó- és klímavédelemmel kapcsolatos konferenciákat is ide csábítana. Említi a közelmúltban rendezett kerekesszékes vívó világkupát, mint pozitív példa. Fejlesztené a termálfürdőt. A turisztikai szektor képviselőit nagyobb összefogásra biztatja.

Az oktatást is említi. Eger egy térségi oktatási központ, ezért komoly anyagi áldozatokat vállaltak. A város pedagógusainak munkáját méltatja. A tehetséggondozásban bízik a polgármester. Szeretne tenni azért, hogy Eger egyetemváros legyen. Segíteni fogja az önkormányzat a főiskolát. De a szakképzést is támogatni kell Habis László szerint. Ez a fiatalok városban tartásához is hozzájárulhat.

A kórház helyzetét rendezni kívánja a polgármester. Hangsúlyozza, hogy nem öncélúan, hanem a város és a térség egészsége miatt. A megyei önkormányzattal szorosabban együttműködne ebben a témában is. Mozgalmat is szeretne indítani a testülettel az egészségesebb Egerért.

Hangsúlyozza, hogy nem kívánnak belvárosi önkormányzat lenni. Egész Egerért fognak dolgozni.

Kéri a képviselőitől, hogy annak ellenére, hogy kevesebben vannak, tegyenek többet Egerért. A bizottságokban is megfeleződtek a külsős szakértői helyek. Kéri, hogy a bizottságok munkáját segítsék minél többen. Széles helyi, társadalmi bázist szeretne a testületi és a bizottsági munka köré teremteni.

A polgármester bízik a sikerben.

10.15: Ellenszavazat nélkül módosították a közgyűlés alapokmányát.

10.20: A polgármester Rázsi Botondot (Fidesz-KDNP) javasolja főfoglalkozású alpolgármesternek.

10.21: Csákvári Antal (Fidesz-KDNP) titkos szavazást kér.

10.22: Háromtagú szavazatszámláló bizottságot állítanak fel. Tagjai: Orosz Lászlóné Ibolya (elnök), Bognár Ignác, Csathó Csaba.

10.23: A szavazás idejére szünetet rendeltek el.

10.36: Rázsi Botondra (Fidesz-KDNP) 14 képviselő szavazott igennel. Ő az egyik alpolgármester.

10.37: Újabb alpolgármestert javasol Habis László. Sós Istvánt (Fidesz-KDNP) javasolja a másik főfoglalkozású alpolgármesteri pozícióba.

10.45: Sós Istvánt (Fidesz-KDNP) 12 szavazattal megválasztották. Ő is alpolgármester lett.

10.45: Lesz még egy alpolgármester. Saárossy Kingát társadalmi megbízatású alpolgármesternek javasolja Habis László.

10.52: Saárossy Kingára 15-en szavaztak. Ő a harmadik alpolgármester. Saárossy Kinga felolvas egy Egerről szóló verset.

10.55: Habis László egy csokor virággal köszönti Saárossy Kingát.

10.56: A polgármester illetményéről tárgyalnak.

10.58: 579 ezer bruttó az alapilletmény és valamivel több mint 23 ezer forint a pótlék. 15 igennel megszavazták a polgármester illetményét.

11.00: Rázsi Botond bruttó 550.800 forintot és 30 ezer forintnyi pótlékot, Sós István bruttó 550.800 forintot, míg Saárossy Kinga bruttó 251 ezer forintot kap alpolgármesteri teendőiért. Az összegeket a közgyűlés szavazta meg.

11.05: Bizottsági elnökjelöltek: Ficzere György (Fidesz-KDNP), Dr. Csarnó Ákos (LMP), Orosz Lászlóné (Fidesz-KDNP), Csathó Csaba (Fidesz-KDNP), Csákvári Antal (Fidesz-KDNP). A jelölteket megszavazták.

11.10: Civil kapcsolatok tanácsnokának Dr. Misz Mihályt (Fidesz-KDNP) választották.

11.12: A Humán Erőforrás Bizottság hét fős, az összes többi pedig öt fős lesz a közgyűlés döntése alapján.

11.15: A Humán Erőforrás Bizottság elnöke Csákvári Antal, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke Dr. Csarnó Ákos,  a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke Orosz Lászlóné Ibolya, a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság elnöke Csathó Csaba és az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke pedig Ficzere György lett.

11.20: A bizottságok tagjairól szavaznak.

11.22: A bizottságok külső szakértői tagjai tesznek esküt.

11.25: A Megyei Egyeztető Bizottság tagjainak Habis László Martonné Adler Ildikót (Fidesz-KDNP), Dr. Misz Mihályt (Fidesz-KDNP), Rázsi Botondot (Fidesz-KDNP) és Tóth Istvánt (Jobbik) javasolja. A testület megszavazta a napirendi pontot. A bizottság 5 tagját a város adja, illetve ötöt a megyei közgyűlés. Két elnök: Habis László, Horváth László.

11.30: A Közbeszerzési Bíráló Bizottság tagjai lettek: Gál Judit (Fidesz-KDNP), Orosz Lászlóné Ibolya (Fidesz-KDNP), Lombeczki Gábor (Fidesz-KDNP) és Pál György (MSZP).

11.32: Az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság tagjai: Csathó Csaba (Fidesz-KDNP), Dr. Misz Mihály (Fidesz-KDNP), Sós István (Fidesz-KDNP), Ficzere György (Fidesz-KDNP), Dr. Csarnó Ákos (LMP), Nagy István (MSZP).

11.35: Habis László állami kitüntetésre terjeszti fel Dr. Estefán Géza címzetes főjegyzőt. Méltatja a főjegyző munkáját, és méltónak tartja a kitüntetésre. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével való kitüntetést javasolják.

11.40: A napirendi pontok végére értek. Habis László megköszöni a konstruktív munkát.

11.42: Legközelebb november 4-én ülésezik a közgyűlés.

Forrás: Egriszín

Kitüntetések az állami ünnepen

· Belföld

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

Alkossunk együtt

A fogyatékosok társadalomba való beilleszkedéséről, az ezzel járó feladatokról esett szó Habis László polgármester ma délutáni látogatásán, a sérült gyerekek játszóházában.
A polgármester ajándékot vitt, és kapott is az idejüket kreatív munkával, alkotással töltő gyerekektől.

„Alkossunk együtt” jelmondattal működik játszóház a sérült gyerekek számára az ÉFOÉSZ Heves Megyei Közhasznú Egyesülete és az Egri Lokálpatrióta Egylet támogatásával Egerben, amely nagy segítséget nyújt mind a fogyatékos gyerekek, mind az őket gondozók és a szülők számára, hiszen a közösségi tevékenység az érintettek életminőségét javítja. A játszóházban képzőművészeti foglalkozás keretében alkotnak a gyerekek, aminek nagyszerű eredményei kiállítva, a falakon láthatók.

Óriási az a népesség, amely valamilyen módon hátránnyal, fogyatékkal él, hangsúlyozta a polgármester, hozzátéve, hogy ezek az emberek fogyatékosságuk ellenére humán erőforrást jelentenek.
Magyarországon 598 ezer fogyatékos él. A társadalomnak nagy feladatot jelent a gondozásuk, ellátásuk. A civil szervezeteknek is nagy szerepük van abban, hogy valamilyen módon segítsenek nekik teljes életet élni, ehhez feltételeket biztosítani.
A Heves megye területén élő fogyatékos emberek és családjaik társadalmi hátrányainak kiegyenlítése, érdekeik érvényesítése, védelme, képviselete, emberi és állampolgári jogaik, társadalmi integrációjuk, szociális biztonságuk, rehabilitációjuk biztosítása, esélyegyenlőségük megvalósítása a célja az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége Heves megyei Szervezetének.
A sérült gyerekek játszóházában tett látogatás alkalmával a polgármester elbeszélgetett a gyerekekkel, akiktől egy általuk készített képet kapott ajándékba.

Forrás: Egriszín

A képtár kincsei

· Szabadidő

Az Egri Képtár különböző korokból származó kincseit mutatta be H. Szilasi Ágota művészettörténész a Végvári Vigasságok rendezvénysorozat keretében rendezett tárlatlátogatáson, tegnap délelőtt a várban. „Az Egri Képtár felnőttszemmel” a nagyobbaknak, míg „Az Egri Képtár gyerekszemmel” című program inkább a gyerekeknek kínált játékos ismerkedést a művekkel.

Érdekes kérdéssel kezdte előadását H. Szilasi Ágota művészettörténész: vajon mennyire ismerik az egriek a képtárat? A választ magunkban kell keresni, a művészettörténész a gyűjtemény jelentőségéről beszélve kezdte a sétát.
A reneszánsz időktől a 20. századig, kronológiai sorrendben mutatja be a képtár a gyűjteményt, melynek letéteményesei már a 19. században jelentős kollekciót hagytak a múzeum számára. A gyűjtemény alapját tulajdonképpen Kovács Mihály hagyatéka és a valaha egri egyházi személyek birtokában lévő festmények alkotják, mely az idők során jelentős tételekkel bővült.
A múzeumi anyag eredetileg a Líceumban volt, a várban 1958-ban nyílt az első kiállítás, amikor a honvédség elhagyta korábbi székhelyét, és a vármúzeum felköltözött.

Felnőtt szemmel nézve rengeteg érdekességet rejtenek a termek, melyekben az olasz mesterek műveitől a későbbi korok hazai műveiig böngészhetünk. A muzeológusokat is sokszor elbizonytalanítja a képek eredete, ezért komoly kutatómunka kell, hogy fény derüljön, honnan származnak a művek, ki lehet az alkotó. Ilyen festményekkel is találkozhatunk a képtárban.

A képtár egyik érdekessége az a nagyméretű korabeli akvarell, amely a Líceumot 19. század végi állapotában, az eredetihez közelinek ábrázolja. Az épület ezen a képen világos színű. A művészettörténész szerint a felújítás kapcsán érdemes lenne elgondolkodni ezen a megoldáson, közelítve az építők eredeti szándékához, ha már viták tárgyát képezi a Líceum falainak színe.
Forrás: Egriszín

Elhunyt Kállai Ferenc színművész

· Kultúra

Elhunyt Kállai Ferenc Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze; a vasárnap elhunyt színészt életének 85. évében érte a halál. Kállai Ferenc a klasszikus és mai világirodalom, valamint a magyar drámairodalom számos főszerepét játszotta el kiemelkedő jellemábrázoló erővel az Othello Cassiusától kezdve a Falstaff címszerepéig, Az ügynök halála fiúalakjától a mai magyar írók által írt figurákig. Filmszínészként is emlékezetes alakítások fűződnek a nevéhez; Bacsó Péter legendás filmjében, az 1969-ben készült A tanúban a főszerepet, Pelikán József gátőrt alakította.

Megszámlálhatatlan színpadi szerepei közül kiemelkedik: Macduff (Shakespeare: Macbeth), Szakhmáry Zoltán (Móricz: Úri muri), Danton (Büchner: Danton halála), Polgármester (Gogol: A revizor), Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Nicia (Machiavelli: Mandragora). Csurka István 1972-ben bemutatott Döglött aknák című darabjában ő volt Paál, a ketteske. Az előadásokon gutaütésközeli állapotba került a Major Tamás alakította Moórral vívott ádáz ordítozás közepette.

 Filmszínészként is jelentős alakítások fűződnek a nevéhez: aljas huszártisztet játszott a Katonazenében (1961), mérnököt a Megszállottakban (1961), a határozatlankodó Takaró Sándort Németh László Iszony című regényének filmváltozatában (1965). Egy korszak jelképévé vált Pelikán József gátőr megformálásával, Bacsó Péter 1969-ben forgatott, de csak jóval később bemutatott filmjében, A tanúban. A történetnek 1994-ben elkészült a folytatása is. Játszott a Szabó István rendezte, 2006-ban készült Rokonokban is.

 Kállai Ferenc számos kitüntetést kapott: Jászai Mari-díjat (1956,1958), érdemes művészi (1966) és kiváló művészi címet (1970), Kossuth-díjat (1973), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (1995). A művész 2002 augusztusában a nemzet színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike volt, 2006-ban pedig Prima Primissima díjas lett.

Forrás: MTI

Poroszlón főztek a polgárőrök

· Belföld

Idén Poroszlón rendezték meg a 16. Országos Polgárőrnapot. Az eseményen rekordmennyiségű babgulyást is főztek.

Heves megye először adott otthont országos polgárőr rendezvénynek, ezért is emlékezetes a szombati nap azok számára, akik kilátogattak a poroszlói fesztiváltérre, a 16. Országos Polgárőrnapra. Előzetesen mintegy 7000-en jelentkeztek, közülük 1500 polgárőr megyénkbeli.

A rendezvényre azonban nemcsak civilek jöttek. Jelen volt Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára, dr. Illés Zoltán környezetvédelmi és vízügyi államtitkár, dr. Hatala József, a frissen kinevezett országos rendőrfőkapitány, valamint fővárosi és a megyei rendőr-főkapitányságok vezetői. A házigazda pedig természetesen a község polgármestere, Bornemissza János volt, ő köszöntötte a vendégeket, majd felolvasták Pintér Sándor belügyminiszter ez alkalomra írt levelét.

A polgárőrök pénzgyűjtő akciója is fontos szerepet kapott a Tisza-parti településen, kiderült ugyanis, hogy összesen 4, 283 millió forintot gyűjtöttek össze, amelyből kétmilliót Szendrő önkormányzata kap, a maradék összeget az aktív árvízkárosult polgárőrök között osztották szét, fejenként 150 ezer forintnyit vihettek haza.

Megyénkbelieket is jutalamaztak az országos találkozón: Rajna Kálmán, Dormánd polgármestere, a Heves Megyei Polgárőr Szövetség alelnöke belügyminisztériumi elismerést vehetett át. Dr. Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke Polgárőrközség kitüntető címmel jutalmazta Adács települését, valamint Polgárőr Érdemkeresztet adományozott Farkas Lászlónak, a Füzesabonyi Polgárőr Egyesület elnökségi tagjának.

Poroszlón rekormennyiségű ebéd is főtt: egy 3750 literes bográcsban, mintegy 500 kilónyi hús felhasználásával készült a babgulyás.

Forrás: Heol

A mai Városi Közgyűlés percről-percre

· Belföld

A délelőtt során – többek között – képviselői esküt tett Dr. Gyulai Katalin, aki a májusban lemondott Sneider Tamás helyét vette át a testületben. Továbbá kisebb vitát követően elfogadták a rendőrség 2009. évről szóló beszámolóját, illetve szavaztak arról is, hogy támogatják a rendőrség terepjáró vásárlási kérelmét. Délután a zárt ülés után a lakossági hozzászólók között volt az Egri Est Café üzemeltetője is, mivel többszöri kérésre sem kapott korábban időpontot a polgármestertől.

9.30: 25 képviselőből 22 jelent meg. A közgyűlés határozatképes.

9.35: Az előző közgyűlésen lemondott Sneider Tamás (Jobbik) helyére Dr. Gyulai Katalin került, mint képviselő. Az ő részére átadta a képviselői megbízólevelet Habis László polgármester, illetve Gyulai Katalin letette a képviselői esküt is.

9.40: Az Idegenforgalmi Bizottság és a Szociális és Egészségügyi Bizottság tagjának megszavazták Dr. Gyulai Katalint. Sneider Tamás helyét veszi át.

10.00: Az Egri Rendőrkapitányság Eger Megyei Jogú Város közbiztonságának helyzetéről szóló beszámolóját, és az Egri Városi Rendőrkapitányság részére történő terepjáró gépjármű beszerzésének támogatását tárgyalják. Petrovics András r. ezredes, az Egri Városi Rendőrkapitányság vezetője beszámolt a rendőrség előző évi tevékenységéről.  A közbiztonság tekintetében úgy gondolja, történt előrelépés Egerben.  Említést tett az állomány létszámhiányáról, amelyet a kezdeti nagyobb problémák után sikerült optimalizálni. A közbiztonság helyzetéről elmondta, hogy 2009-ben az ismertté vált bűncselekmények száma Egerben 4311 volt. Ez évek óta csökkenő tendenciát mutat. A vagyon elleni bűncselekmények száma 2875 volt 2009-ben. 1583 lopást és több mint 600 betöréses lopást jelentettek be 2009-ben. Az elmúlt évben 28628 óra túlóra elrendelésére került sor. 2008-hoz képest a közterületen töltött órák számát növelték. A tavalyi közúti balesetek elsődleges oka a gyorshajtás volt az előző évben is. Petrovics András megemlítette, hogy beindították az elektronikus ügyintézést. A kapitányság szolgálati autóinak minőségét elfogadhatónak nevezte. A 2 régi terepjáró mellé szeretnének még néhány újat. Kiemelte, hogy a térfigyelő rendszer is mindenképp felújításra szorul.

10.25: Dr. Gyulai Katalin hozzászólásában megjegyezte, hogy 2007 óta miért csak most került a közgyűlés elé a beszámoló. Némi választások előtti spekulációt is látni vél ebben. Szerinte a rendőrség nem pártsemleges, amit láthattunk a 2006-os októberi zavargások leverésének módjában is. Ő úgy látja, hogy a rendvédelmi szervet sokszor a félelemkeltés céljával használta az akkori politikai erő. Kiemelte, hogy Egerben a kórházvédők megemlékezései során is indokolatlanul túlzott volt a rendőri jelenlét. Hangsúlyozta, hogy ezek miatt az ünnepelni akaró magyar polgárok már nem mernek közösségben az utcán ünnepelni. Felvetette, hogy a rendőrségi, bevetések közbeni kamerázásnak milyen feltételei vannak, és meddig lehet ezeket a felvételeket megtartani. Dr. Gyulai Katalin azt mondta, hogy a túlbiztosításokon lehetett volna spórolni, és akkor vehetnének abból az összegből terepjárót. A térfigyelő kamerák kapcsán azt mondta, hogy anno inkább a minőséget kellett volna szem előtt tartani a vásárlásnál, mint az árat.

10.50: Császár Zoltán a terepjárók beszerzéséről beszélt. Mindenképp támogatja a rendőrség segítését. A rendőrségi beszámolóból kiemelte, hogy az idelátogatók miatt is támogatni kell a rendőrség közbiztonság szavatolásának törekvéseit. Szerinte a Polgárbarát Rendőrség azt is jelenti, hogy nem lehet célja a rendőrségnek az, hogy minél több büntetést szabjanak ki. Ez nem tartozhat hozzá a Polgárbarát Rendőrség arculatához. A strand közbiztonságának növelését is szorgalmazta, hiszen ez az idegenforgalom miatt is kiemelten fontos.

11.00: Deák Boldizsár szintén a rendőrségi beszámolóról beszélt. Szorgalmazta, hogy a városban, a közterületeken éjszaka is erősítsék meg a rendőrségi jelenlétet a szórakozó, részeg fiatalok miatt. Utalt arra is, hogy bizonyára a belső udvarokban többször drogoznak a fiatalok. Ezeket az eseteket jobban fel kellene deríteni. Szerinte a kisebbségi gyermekek majd felnőve, az elkövetkező években sok gondot okozhatnak, és bűnözhetnek a városban. Nem szeretné, ha ez Egerben is érzékelhető lenne. Kéri a rendőrséget, hogy erre figyeljenek.

11.05: Nagy István megköszönte a rendőrség munkáját. A beszámolóból kiemelte azt az adatot, amely  a vagyon elleni bűncselekmények csökkenését mutatja. Támogatja a terepjárók beszerzését. Dr. Gyulai Katalin megjegyzéseiről kritikusan nyilatkozott. Felháborítónak nevezte a Jobbik új képviselőjének a rendőrséghez való hozzáállását. Szerinte a rendőri biztosításoknak is köszönhető, hogy az országban nem lett teljes felfordulás 2006-ban. Kérte Gyulai Katalintól, hogy kezelje helyén a rendőrséget.

11.10: Habis László is hozzászólt a vitához. Hasznosnak tartana egy olyan statisztikát is, amely tartalmazza az elkövetők lakhelyét is, így számon lehetne tartani, hogy mennyire célpont Eger. Szakmailag alapos anyagnak nevezte a rendőrség éves beszámolóját. Dr. Gyulai Katalin felvetésére, hogy minden évben kérjenek ilyen vaskos anyagokat a tevékenységről azt mondta, hogy a rendőrség és az önkormányzat kapcsolata nagyon jó. Sokszor konzultálnak, és a rendvédelmi szerv folyamatosan beszámol a tevékenységeiről. Ezt elegendőnek nevezte. A terepjárók beszerzését ő is szorgalmazza.

11.20: Csákvári Antal szerint Eger város közbiztonsága jó kezekben van. A rendőrök munkájával elégedett, bár azért szerinte vannak olyan részletek, amelyekben javulásra van szükség. Ő is kiemelte a terepjárók beszerzésének támogatását. A térfigyelő kamerák kapcsán kérdezte, hogy ezek az eszközök hányszor és miben segítették a bűncselekmények felderítését. Kérte, hogy a következő éves költségvetésből áldozzanak a térfigyelő rendszer fejlesztésére. Értelmetlennek és felesleges pénzköltésnek nevezte ő is néhány politikai rendezvény túlzott rendőri biztosítását.

11.25: Császár Zoltán felháborítónak nevezte azt Csákvári megjegyezését, miszerint csak néhány képviselő lesz a mostaniak közül a következő ciklusban is tagja a közgyűlésnek. Kérte, hogy „Isten irgalmasságának és bölcsességének ne szabjon határt” az ilyen kijelentésekkel.

11.26: Habis László kéri Császár Zoltánt, hogy kerülje a felesleges személyeskedéseket.

11.28: Szeleczki János alpolgármester szerint sok lépést tettek azért, hogy Egerben egy polgárbarát rendőrség jöjjön létre. Nagyon fontosnak gondolja a rendőrség és a lakosság kapcsolatának kiszélesítését. A térfigyelőkről azt mondta, hogy nagy gond, hogy nem működik megfelelően a rendszer. Informált, hogy 3 új, modern, éjjel is látó kamerát fognak a közeljövőben felszerelni.

11.30: Petrovics András városi rendőrkapitány reagálva a felvetésekre elmondta, hogy a rendőrségnek joga van önkényesen felvételeket készíteni, amelyeket 30 napig, vagy ha eljárás indul, akkor az eljárás végéig tárolhatnák. Kiemelte, hogy neki is célja, hogy minél több rendőr legyen az utcán.  Még nem elégedett az állomány létszámával, de jelenleg ennyi fővel kell minél jobb eredményeket elérni. Igyekezni fog megerősíteni a közterületek éjszakai megfigyelését. Hangsúlyozta, hogy nem jellemző, hogy a térfigyelő kamerák látóterében bűncselekmények történnének.

11.45: Juhász István megyei rendőrkapitány a korábbi felszólalásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy nem köthető a választásokhoz az, hogy éppen most nyújtották be a beszámolót. Megtudtuk, hogy ő kérte a polgármestert, hogy most számoltassa be az Egri Rendőrkapitányságot. Dr. Gyulai Katalin megjegyzéseihez hozzáfűzte, hogy a budapesti zavargások kapcsán egyetlen Heves megyei rendőrrel kapcsolatban sincs vizsgálat. Azt mondta, hogy a rendőrség mindig pártsemleges. Nem érkezett semmilyen párttól kérés, de ha érkezne, akkor sem tennének annak eleget. A túlbiztosításról az a véleménye, hogy csak azután derül ki egy eseményről, hogy túlbiztosították, miután már annak vége van.  S lehet, hogy azért nem történtek zavargások, károkozások, mert nagyobb számban vonultak ki.

11.55: A közbiztonsági beszámolót nagy többséggel elfogadták. Támogatják a gépjárművek beszerzését is.

12.30: Kisebb határozatokról szavaznak.

12.50: A könyvvizsgálói feladatok ellátásának meghosszabbítása kapcsán Császár Zoltán kért szót. Az Eger Audit Kft. vezetője, Dr. Gál János könyvvizsgáló a képviselő szerint kiválóan végzi feladatát. Bodnár Pál képviselő is méltatta a könyvvizsgálót. Dr. Gál János felhívta a figyelmet arra, hogy a takarékos gazdálkodás lényeges elem kell, hogy legyen a város működtetése során. Szerinte eddig az önkormányzat jól gazdálkodott.

13.00: Császár Zoltán felvetette azt a kérdés, hogy miért választanak új Választási Bizottsági tagokat, delegáltakat azok után, hogy ezt már idén egyszer megtették az országgyűlési forduló előtt. Dr. Estefán Géza főjegyző válaszában azt mondta, hogy csak bizottsági tagokat választanak újra, a szavazatszámlálók maradnak azok, akiket már korábban is kijelöltek.

13.30: A különböző tájékoztatók elfogadása folyik.

13.40: Jelenleg zárt ülésen tárgyalják a napirendi pontokat.

14.00: Császár Zoltán szót kért. Több egri pince leomlott homlokzatával kapcsolatban kifogásolta, hogy februártól mostanáig tartott az a procedúra, amely során segítséget tudtak nyújtani. Javasolta az önkormányzatnak, hogy egy csoport állandóan figyelje azokat a pályázatokat, amelyek kiegészítik a vis major keretet. Kérte Habis Lászlótól, hogy mint országgyűlési képviselő intézkedjen, hogy valamely forrásból tudjanak támogatást biztosítani a védett pincesorok számára. A képviselő szorgalmazta még azt is, hogy minél több kivilágított gyalogátkelőhelyet hozzanak létre Egerben.

14.05: A lakossági hozzászólások következnek.

14.05: M. Sós Tamás orientalista, az arab világ kiemelkedő szakembere kért szót. Pénzt kért az eddig felajánlott 1,2millió forint mellé az egri vár által megrendelt, török korabeli ágyú elkészítésének többletköltségeinek biztosítására. Elmondta, hogy ő és családja már megelőlegezték a többletköltséget, de kéri a közgyűlést, hogy anyagi lehetőségeivel és kapcsolataival segítse a pénz előteremtését.

14.10: Fábián Mária egri lakos közölte, hogy a Városgondozás Kft.-t bepereli azért, mert 9 darab hibiszkuszát önkényesen kivágták többször is, és nem kárpótolták őt. Számon kérte az önkormányzatot a város zebráinál tapasztalt autóvezetői morál miatt.

14.25: Az Egri Est Café üzemeltetője az Ifjúsági Ház felújítása kapcsán érdeklődött saját helyzetükről. Elmondása szerint már többször kértek időpontot a polgármestertől, de mindig visszautasították őket.  Hangsúlyozta, hogy még mindig nem tudják, hogy mi lesz velük annak ellenére, hogy július elsején átveszi az új üzemeltető az épületet. Nekik még évekig élő bérleti szerződésük van, tehát jogosultak még az Ifjúsági Házban zavartalanul működtetni a vendéglátóipari egységet. Érdeklődött, hogy kapnak-e csere helyiséget, és hogy miért nem válaszoltak eddig, továbbá ha költözni ük kell, akkor ki fedezi majd a költségeiket.

14.30: Deák Boldizsár szólalt fel ennek kapcsán.  Az, hogy a fejük fölött döntöttek az Egri Est Café üzemeltetőinek, nem jelenti azt, hogy nem kell nekik segíteni. Szerinte inkább támogatni kellene a kis- és középvállalkozókat, mint ilyen intézkedésekkel akadályozni.

14.45: Császár Zoltán önkormányzati képviselő, mint egri lakos, lakossági hozzászólásban szólt a közgyűléshez. Eger parkjairól beszélt, amelyek szerinte már a hajléktalanok parkjaivá váltak. Ez rontja a városképet, és sürgős intézkedésre szólította fel a testületet.

14.55: A közgyűlést Habis László polgármester befejettnek tekintette, a következő ülés minden bizonnyal augusztus 5-én lesz.

Forrás: Egriszín