Keresés: „gyár” (106 találat)

Elfogadta a parlament az új hulladékgazdálkodási törvényt, amely jövőre lép hatályba, s így 2013-tól a jelenleginél 25 milliárd forinttal több, összesen 85 milliárd forint folyhat be környezetvédelmi termékdíjként az államkasszába. Az új törvény a környezetvédelmi hatóságoknak és a települési önkormányzatoknak 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Program kidolgozását írja elő, amely meghatározza az adott területre vonatkozó megelőzési célokat és intézkedéseket.

Egységes és hatékony hulladékgazdálkodás feltételeit teremti meg az új hulladékgazdálkodási törvény. Az új jogszabály szemléletváltásra ösztönöz, hiszen legfőbb célja, hogy minél kevesebb hulladék képződjön és az a lehető legnagyobb arányban hasznosuljon. A jogszabály új logikai rendszerének köszönhetően pontosabb fogalmakat vezet be.

A törvény kiterjed egyebek mellett az elkülönített gyűjtési rendszer felállítására, a hasznosítási arányok növelésére, a gyártó kiterjesztett felelősségére. Továbbfejleszti a hulladékhierarchia rendszerét, amely a hasznosítási lehetőségeken belül is elsőbbségi sorrendet határoz meg. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy csökkentsük a hulladék képződését úgy, hogy előnyben részesítjük a hulladékszegény technológiák alkalmazását, a kevesebb szennyező anyagot kibocsátó termékek előállítását, és elősegítjük a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.
Az új törvényben megjelenik a melléktermék fogalma is azért, hogy a gyártásnál képződő hulladék egyértelműen elkülöníthető legyen a gyártási folyamat fő – és melléktermékeitől.

A törvény rendelkezik a hulladékstátusz megszűnésének feltételeiről is, amelyek teljesülése esetén a hulladék elhagyhatja a hulladékkört, hogy alap-, vagy adalékanyaggá váljon.
Így meghatározott kritériumok alapján a hulladékból újra hasznos, emberi szükségleteket kielégítő anyag lehet. Az új törvény az egész országban kötelezően bevezeti az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert, amelyet 2015-ig kell elindítani. Célja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó üveg, fém, műanyag és papír hulladék 50%-át, a nem veszélyes építési-bontási hulladék 70%-át visszagyűjtsük és anyagában hasznosítsuk. A képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében az új törvény a környezetvédelmi hatóságoknak és a települési önkormányzatoknak 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Program kidolgozását írja elő, amely meghatározza az adott területre vonatkozó megelőzési célokat és intézkedéseket.

Ez a területi és a helyi hulladékgazdálkodási tervek részét képezi, és hozzájárul ahhoz, hogy a korábbinál szervezettebb keretek között valósuljanak meg a hulladékképződés megelőzésére irányuló célkitűzések. Emellett a programnak köszönhetően könnyebben nyomon követhetők az intézkedések eredményei.
A 2013-ban életbe lépő törvény és 40 végrehajtási utasítás olyan korszakváltást hozhat, amely nagyobb mértékben ösztönöz a szelektív hulladékgyűjtésre, illetve a környezetre fokozott megterhelést jelentő műanyag csomagolóanyagok előállításának csökkentésére. Ezáltal a hulladéklerakókba kevesebb anyag érkezik, így telítődésük átlagos 30-35 éves ideje is hozzávetően 10 évvel meghosszabbítható.

A tervezett változás fontos eleme, hogy nagyobb termékdíjat rónak ki a műanyag palackokra, míg az újratölthető, ismét felhasználhatókra mérsékeltebb, a leginkább környezetbarát üvegre pedig annál is kevesebb ilyen költség rakódik. Emellett újra bevezetik a hajdan már bevált betétdíjat. Vagyis nem lesz érdemes eldobni, szemétre vetni az üres üveget, sörös dobozt, mert a boltok. Az új törvény előírja majd a hulladéklerakásra berendezkedett külföldi tulajdonú cégek korlátozását is. A terv szerint egy-egy ilyen társaságban kötelező legalább 51 százalékos tulajdoni részarányban az önkormányzatnak, vagy az államnak képviselnie magát, a külföldi partner legfeljebb 49 százalékban vehet a vállalkozásban részt.

Újra találkoztak Egerben a régi járművek. Idén 12. alkalommal szervezte meg találkozóját és túráját a Régi Járművek Egri Egyesülete. A programon, amely Felsőtárkányban vette kezdetét, 115 jármű vett részt. Az autók mellett motorok, buszok is felvonultak.

Az érdeklődők idén is megcsodálhatják a régi járműveket Egerben és a megyében. Idén ugyanis már tizenkettedik alkalommal rendezi meg hagyományosnak számító találkozóját és túráját a Régi Járművek Egri Egyesülete.

Györe Tamás, az egyesület elnöke beszámolt a programokról, illetve az idei év különlegességéről: - A 2012-es évben 115 jármű vesz részt a programokon, sokkal több, mint múlt évben, amikor is 87 járművet neveztek. Az idei találkozónkon 5 helyszínen méretik meg magukat a nevezők. Különféle játékos, történelmi feladatokat kapnak az autótulajdonosok, amelyek teljesítése végén állítjuk fel a ranglistát.

A szombati napon a túra alatt tekinthetik meg a jármű-különlegességeket az érdeklődők, még vasárnap Egerben, a Líceum előtti téren lesznek kiállítva a járművek.

A találkozón az 1928-1984 között gyártott járművek vehetnek részt, amelyek érvényes rendszámmal vannak ellátva, illetve a kötelező felelősségbiztosítással is alapfeltétel. Ezen kívül érvényes jogosítvánnyal kell rendelkeznie a jármű vezetőjének, továbbá a helyszíni műszaki követelményeknek való megfelelés is a kritériumok közé tartozik.

A munkálatok során olyan hiányosságokat tapasztaltak, amelyek a szakembereket is meglepték.

Hatvanban a tervezetthez képest várhatóan mintegy két hetet csúszik a Markovits Kálmán Városi Uszoda tetejének felújítása. A munkálatok során ugyanis olyan hiányosságokat tapasztaltak, amelyek a szakembereket is meglepték.

Kiderült, hogy az épület gerincénél lévő faszerkezet nincs átlapolva, megerősítve, valamint statikailag sem felel meg annak, hogy megtartsa az új födémet, s ezért új acélgerenda-rendszert kell gyártani és felszerelni. Mindezek következtében a tervezett szeptember 3-i átadási határidő valószínűleg nem tartható. forrás: HEOL

Már javában zajlik a volt OMYA telep bontása. A még álló épületek felrobbantására szerda délután került sor. A telepen nagymértékű beruházás kezdődött meg, a kilenc hektáros területre kis- és középvállalkozókat várnak a befektetők.  A Bükki Nemzeti Park beavatkozására is szükség volt, az épületekben fészkelő fecskék miatt.

Szerdán délután, nem sokkal fél 2 után robbantották fel a volt OMYA területén lévő épületeket. A robbantáshoz 38,5 kg robbanószert használtak fel. Öt szakértő dolgozott a munkálatokban, akik közel 300 méter sugarú körben kitelepítették a nézőket. A 1 és 2 óra között elvégzett robbanás másodpercek alatt döntötte le a 28 méter magas épületet, illetve a két kisebb melléképületet. Az építmények betonszerkezete miatt óriási darabban dőltek el a detonáció következtében. A gyárépület a vasúti sínek felé borult el, óriási porfelhőt hagyva maga után. A robbantáson nagy számban jelentek meg az érdeklődők. Sokan még életükben nem láttak ilyet, így izgatottan várták a detonációt.

Várkonyi György, az Evat Zrt. vezérigazgatója elmondta: a létesítmények robbantására azért csak most került sor, mert az épületben lakó molnárfecskék kiköltésére vártak. Elmondta továbbá: nem akartak az állatoknak ártani, ezért is vártak ezzel a munkálattal.

A beruházás területén kis- és középvállalkozókat várnak, hogy azok ne a lakókörnyezetben működjenek, hanem az Eger-Felnémet határán található volt gyárterületen. A beruházás fél milliárd forintba kerül. Szeptemberre tervezik a beruházás befejezését, akkorra kell készen állnia a cégek befogadására a helynek.

Kerekesszékeket adományoztak Egerben. Összesen harminc darabot osztottak szét a megyében, országosan ötszáz szék került új tulajdonosához. Az ünnepélyes átadón négy megyei szervezet illetve kórház kapta meg jelképesen az új eszközöket.

Harminc darab kerekesszéket osztottak szét Heves megyében. A guruló székeket az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza osztotta szét a rászoruló szervezetek, kórházak és magánszemélyek között. A magyarországi adományozás három éve kezdődött el, elsőként kétszáz széket adományozott az egyház, idén ötszáz eszközt sikerült szétosztani az országban.

A székeket péntek délelőtt adta át az egyház, négy Heves megyei szervezet és kórház kapta meg jelképesen az eszközöket, illetve több magánszemély is részesülhetett ebből az adományból.

Rázsi Botond, Eger város alpolgármestere köszönetét fejezte ki az egyháznak, amely segíti a fogyatékkal élők, illetve a mozgáskorlátozottak könnyebb beépülését a társadalomba.

Madarász János, a Mozgássérültek Heves Megyei Egyesületének elnöke elmondta: az adományozás előtt felmérik, hogy kinek van szüksége az eszközökre, hiszen azokat személyre szabottan gyártják le. A kerekesszékek nagy segítséget nyújtanak a mozgáskorlátozottaknak, akár a lakásban, akár az utcán használják őket. Az adományozott székek több mint 5 év után szorulnak cserére. A most szétosztott ülőalkalmatosságok közel 2,5 millió forintot érnek, egyenként 80 ezer forintba kerülnek.

Scott Elder, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának tagja is részt vett az átadáson, amelyen kifejtette: vaksága miatt döntött úgy, hogy megpróbál segíteni az embertársain. Úgy véli, hogy mind testvérek vagyunk, a testvéreknek pedig az a dolguk, hogy mindenben segítsék egymást. Elmondta: Utah államban, Salt Lake Cityben található az egyháznak egy humanitárius szervezete, amely az természeti katasztrófák áldozatainak, balesetek túlélőinek, beteg gyermekeknek nyújt segítséget.

Több mint egymilliárd forintos összköltséggel élelmiszer-feldolgozó üzem épült Verpeléten. A kínai tulajdonú Asiafood Kft. április 1-jétől hetven fővel indítja be a termelést, majd az év végére akár 250-re is emelkedhet az alkalmazotti létszám.

A töltött, fagyasztott tésztaféléket gyártó üzem ünnepélyes átadásán – akárcsak a 2010. szeptemberi alapkőletételen – részt vett Tállai András , a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára és Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott is.

Verpelét életében a megyei átlag feletti, jelenleg 17%-os munkanélküliségi ráta jelenti a legnagyobb problémát. A település lakóinak hatoda álláskereső. Beszédes szám, hogy a faluból 504-en jelentkeztek az új üzem munkaerő-toborzásán. Biztató tehát, hogy az emberek dolgozni szeretnének.

Horváth László is erre utalt, mikor köszöntőjében arról beszélt, hogy Verpelét címerében a kapa és az ekevas található meg, egy címer pedig mindig azt jelképezi, hogy az adott település lakói milyen értékekkel azonosulnak. A verpelétiek mindig is a kétkezi munkából éltek és ezt a hagyományt fenn is szándékoznak tartani. A település a bor és a nóta faluja. A helyi szőlőből készült bor számos elismerést szerzett már a községnek. Amennyiben az itt gyártott - egyelőre csak külföldi piacokra szánt - élelmiszer is hírnévre tesz szert, az a munkahelyek megmaradását, családok hosszú távú boldogulását, Verpelét fejlődését jelenti.

A kormánymegbízott megemlítette azt is, hogy szűkebb hazánkban előreláthatólag tovább bővül a távol-keleti befektetések sora: tárgyalásokat folytatnak egy kínai céggel, mely többszáz millió dolláros beruházást tervez Heves megye területén.

fotó: Gál Gábor

Picivel több mint 384 kilót bírt el az a tésztából készült híd, amivel az egri Sándor Péter megnyerte Kanadában a Tésztahídépítő Világbajnokságot. A Nyíregyházán repülőmérnöknek tanuló fiatalember óriási fölénnyel győzött kategóriájában, a második helyezett hídja „csak” 129 kilót bírt el.

Péter egyedüli magyarként vett részt a versenyen.
– Itthon másfél hétig készültem rá, több mint 16 ezer tésztadarabkából válogattam ki egyesével azokat, amik megfelelnek a hídépítéshez – meséli Péter. – Ezeket méretre vágtam, a ragasztáshoz megfelelő szögűre csiszoltam a szélüket, bejelöltem, hol kell összeilleszteni őket, majd eltávolítottam róluk a tésztaport. A híd talpait, a terhelőelemet is legyártottam itthon és annak a rácsos tartónak a darabkáit is előkészítettem, amivel a két boltívet összekötöttem.

Mindezt ennél is komolyabb, fél éven át tartó felkészülés előzte meg, amihez kellett az a rengeteg tapasztalat, amit Péter négyéves tésztahídépítő pályafutása alatt összegyűjtött.

– Papíron a lehető legjobb teljesítményre optimalizáltam a híd szerkezetét, laborban bevizsgáltam, melyik tészta milyen összetevőkből áll, megmértem, melyik típusú milyen terhelés alatt törik el – magyarázza.
Péter magyar termékből, Izsáki házi tésztából építette a hidat, a ragasztóanyagot a nyíregyházi Pásztor Józseftől kapta. Már napokkal a vb előtt kiutazott a kanadai Kelowna városába. A hidat darabokban vitte ki, alaposan becsomagolva, hiszen nemcsak a rázkódástól kellett védeni, hanem a hőmérséklet- és a páratartalom változásától is.

– Kanadában vasárnaptól szerda estig készítettem a hidat, napi 14-15 órát dolgoztam rajta. Csütörtökön hagytam száradni, pénteken, március 2-án volt a verseny – emlékszik. – Nagyon izgalmas volt, ahogy elkezdték terhelni, sokan szurkoltak nekem. Amikor 384 kilónál eltört, mindenki felugrott és tapsolt.

Péter nagyon örül a sikernek, de elárulja, icipicit azért csalódott. Januárban készített egy próbahidat, amit a nyíregyházi főiskolán 20 ember – köztük a rektor és a dékán – jelenlétében teszteltek. Ez 984 grammos volt és jóval többet, 466 kilót bírt el. Így, ha nem is hivatalosan, de megdöntötte e kategóriában a világcsúcsot, ami 443,58 kiló. Titokban abban reménykedett, hogy a világbajnokságon is sikerül ezt az eredményt hoznia. Persze a teljesítménye így is fantasztikus: aranyérmes lett és 1500 dollárt kapott.

Az egri fiatalember 2008 óta épít tésztahidakat. Háromszor indult a kanadai világbajnokságon és minden évben díjazott lett valamelyik kategóriában, tavaly a budapesti vb-n szerzett ezüstérmet. A mostani volt a 13. tésztahíd, amit épített. Több elismerésben részesült főiskolájától is: tavaly megkapta Az Év Hallgatói Tudományos Díjat, amit évente egy diáknak ítélnek oda, s a Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki Szekciójának 1. helyezését is magáénak tudhatja.

A tésztahíd legfőbb paraméterei
A nehézsúlyú kategóriában indult, ahol maximum 1 kilogrammot nyomhat a híd, fesztávolsága minimum 1 méter, magassága legfeljebb 60, szélessége 13 centiméter lehet, s 5 centi széles kis útnak is át kell futnia rajta. A ragasztóanyag a híd össztömegének maximum 10 százalékát teheti ki és csak a csomóponti ragasztás megengedett.

Forrás: Heol

Soha nem látott mértékben, mintegy 5,5 százalékkal drágultak egyetlen év alatt a fogyasztói árak Magyarországon. Ezen belül az élelmiszer árak 3 százalékos emelkedést mutatnak, ami az alapvető élelmiszerek tekintetében is példátlan.

E hét szerdán a benzin ára ismét öt forinttal emelkedett. Az üzemanyagárak tekintetében az elmúlt két év alatt a gázolajért 110 forinttal, a benzinért pedig 100 forinttal kell többet fizetni, mint 2010 januárjában. Ez minden ágazatot érint. Heves megyében a közösségi közlekedés, a helyi járati járatcsökkentés jelent hatalmas gondot. Például Egerben csaknem 30 százalékkal csökkent a járatszám.

A lakosságra immár olyan nagy terheket rak a kormány, amit családok ezrei nem tudnak vállalni. Az villamosenergia- és gázárak januárban az előző havihoz képest 0,3 százalékkal nőttek.

Heves megyében 2011. ezen hónapjaihoz képest az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban összességében 10, a beruházási javakat előállító ágazatokban 2,4, a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok esetében 4 százalékkal emelkedtek az árak.

Nem csupán a devizahitel-tartozással rendelkező családok részére nem nyújt segítséget az Orbán-kormány, de ma már azoknál is szolgáltatás elvonással kell számolni, akik a közüzemi díjakat nem képesek befizetni. 

A családokat, az időseket és a betegeket sújtja leginkább a kormány hibás gazdaságpolitikája. A kormányhatározat arra utasította a nemzeti erőforrás és a nemzetgazdasági minisztereket, hogy február 29-éig tegyenek javaslatot a kormánynak arról, hogy a 2012. évre hogyan lehet csökkenteni a gyógyszertámogatásokat. Dr. Réthelyi Miklósnak és dr. Matolcsy Györgynek március 14-éig kell eldöntenie, 2013-ban honnan lehet még pénzt szerezni. Ez azonban beláthatatlan következményeket vonhat maga után, hiszen a gyógyszergyárak már így is több mint 100 milliárdos állami támogatás elvonása mellett működnek. Ha még több pénzt vonnak el a gyógyszergyártástól, félő, hogy a legalapvetőbb gyógyszerek is megfizethetetlenné válnak.

A bérek és a különböző juttatások terén a kormány szintén nyomorba döntő elvonásokat vezetett be 2012-től. Megszűntek a bér és bérjellegű juttatások: nincs Gyed, nincs táppénz, nincs álláskeresési támogatás. Valamint a jövedelemadó jóváírás eltörlésével is havi 12.100 forintot húz ki a kormány az arra jogosultak zsebéből.

A miniszterelnök kijelentése szerint az Európai Unió részéről fenyegető 144 milliárdos támogatás megvonásának lehetősége és a megszorításokkal elérhető 100 milliárdos kiigazítás között a világon semmi összefüggés nincs, csak kellenek a megszorítások – „mert biztos, ami biztos”.

A 2011. évi költségvetési hiány az eredeti előirányzat két és félszerese lett, továbbá az idei évre tervezett 2,5 százalékos államháztartási hiány elérése valószínűtlen az elemzők szerint.

Az MSZP számításai alapján, a kormány által ”kőbe vésett” 3 százalékos hiány tartásához legalább 200-300 milliárd forintos korrekcióra lesz szükség. Ez újabb megszorításokat jelent, miközben az igazságtalan adórendszer és a kormányzati luxuskiadások felszámolásával azonnal és radikálisan mérsékelhetőek lennének az emberek terhei.

Az MSZP továbbra is azt követeli a kormánytól, hogy értelmetlen megszorítások helyett az igazságtalan, egykulcsos adórendszer változtassa meg. Az MSZP igazságosabb teherviselésre, a gazdaság beindítására kidolgozott 7 pontból álló javaslata a Parlament előtt van, annak megvitatását bármikor vállalja.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP

A Környezetvédelmi termékdíj változásairól tartottak fórumot kedden délelőtt Egerben a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában.

Rendezvényen a január 1-jén megváltozott környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény és végrehajtási rendeletének, gyakorlati alkalmazásának tapasztalatairól adtak tájékoztatást az érdeklődőknek. Nagy változás az idei évben, hogy az fizeti meg a környezetvédelmi termékdíjat, aki a csomagolóanyagot gyártja, így annak, aki azt felhasználja, annak már nem kell- emelte ki Harcsáné Garancz Eszter környezetmérnök.

A fórumon olyan cégek képviselői vettek részt, akik tevékenységük kapcsán kapcsolatba hozhatóak az érintett termékcsoportokkal, mint például az akkumulátor, csomagolóeszköz és az egyéb csomagolószer, egyéb kőolajtermék, elektromos, elektronikai berendezés, gumiabroncs és reklámhordozó papír. Kiemelten foglalkoztak a nyomdaipart is érintő változásokkal, elsődlegesen a reklámhordozó papírnak minősülő nyomdai termékek, valamint a csomagoló anyagok tekintetében.

A konferencián Tóth Ildikó főhadnagy a Nemzeti adó- és Vámhivatal munkatársa és Sztruhár Imre környezetvédelmi termékdíj-tanácsadó tartottak előadást a gyakorlati tapasztalatokról.

A termékdíjból befolyó összeget a hulladékgazdálkodás korszerűsítésére költik.

Forrás: Egriszín

Domán Lászlót 75. születésnapja alkalmából köszöntötte Habis László polgármester, kedden a Városházán.

Városunk vezetője kiemelte, Domán László 3 nagy területen alkotott maradandót: elsőként a dohánygyár igazgatójaként kitűnő menedzseri képességével és az akkor még nem ismert minőségbiztosítási rendszer bevezetésével, nemzetközi kapcsolatrendszerek kialakításával, valamint az Egri Labdarúgó SE szakosztály elnökeként betöltött pozíciójával.
Domán László az egykori egri dohánygyár igazgatójaként 1000 embert foglalkoztatott. Elmondta, amikor elkezdték a fejlesztési munkát, a városban náluk volt a legalacsonyabb az átlagbér, viszont amikor átvette a Philip Morris már a legmagasabb lett. Támogatták az egészségügyet, a sportot, az emberek továbbtanulását. Az ő keze alatt a gyár a legnagyobb iparűzési adót fizető cégekhez tartozott a városban.
Habis László a dohánygyár 100 éves történetének aranyidőszakának nevezte a Domán László által igazgatott éveket.

Forrás: Egriszín