Keresés: „költségvetés” (116 találat)

Idén eddig több mint 300 diák vett részt a példamutató „úszó érettségin” az egri Bitskey Aladár Uszodában. A százéves úszó- és vízilabda múlttal rendelkező megyei jogú városban a 2001/2002-es tanévben indult el a program.

A méltán elhíresült kezdeményezés eredményeként eddig 3300 Egerben tanuló fiatal teljesítette a követelményeket és szerzett tanúsítványt úszótudásáról. Ebben a tanévben 13 középfokú intézmény vett részt a különleges vizsgákon, az összesítésben legjobb teljesítményt nyújtó iskolát az önkormányzat tárgyjutalomban részesíti.

A jelentkező diákoknak 300 métert kell megtenniük szabadon választott úszásnemben, a vizsgáztatók ellenőrzik a pontos, szabályos technikát, nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az érettségiző jól láthatóan biztonsággal ússzon.

A polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás szerint a program országosan is példaértékű. Eger MJV Önkormányzata kiemelten fontosnak tartja a programot, így a nehéz gazdasági helyzet ellenére is biztosított minden feltételt, amely a 300 fiatal vizsgáztatásához szükséges. Büszkék vagyunk arra is, hogy Eger városa országos viszonylatban egyedülálló ezen a területen. A megmérettetésre jelentkezők munkáját az úszó érettségin mindvégig egy magas szakmai végzettséggel, jelentős sportolói múlttal rendelkező vizsgabizottság szervezte és értékelte. Az úszó érettségit az egri Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodája karolta fel, a szakmacsoport vette fel a kapcsolatot az iskolai testnevelőkkel, segítve, szervezve a közös munkát.

Az úszó érettségi teljes egészében önkormányzati finanszírozással valósul meg, 400 ezer forintból. Ennyibe kerül a pályabérlet, a vizsgáztatás, a szervezés és egyéb adminisztrációs feladatok ellátása (eredmények nyilvántartása, oklevelek nyomtatása, stb.) Az önkormányzat egyértelmű célkitűzése, hogy minden egri diák jól megtanuljon úszni – mondta a sajtótájékoztatón Rázsi Botond alpolgármester. Hozzáfűzte, hogy a középiskolásoknak szánt érettségi-akció csak egy kicsiny szelete annak a támogatási rendszernek, amely a városban jól működik. Az iskolák és óvodák költségvetési forrásból, összesen hétmillió forint értékben használhatják az uszodát, s az intézmények további kétmillió forintot kapnak arra a várostól, hogy növendékeik bérletet és belépőjegyet váltsanak a vizes létesítményekbe.
Eger önkormányzata csaknem 10 millió forintot áldoz évente arra, hogy a gyerekek úszni tanuljanak. A tapasztalatok szerint az iskolák és a szülők, gyermekek többsége él ezzel a remek lehetőséggel.

A Polgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint, Eger MJV Önkormányzata 2011-es költségvetésében a civil szervezetek támogatására, munkájuk segítésére összesen 7 millió 110 ezer forintot biztosít.

A Civil Ház fenntartására 1,5 millió forint jut, a fennmaradó közel 5,6 millió forintból tartalékalapot képez a Civil Alap Bíráló Bizottság (CABB). Ebben az évben a nonprofit szféra képviselőinek -különböző programok, rendezvények megvalósításához- 4,8 millió forintot biztosít Eger önkormányzata. Anyagi nehézségekre hivatkozva számos önkormányzat az idén csökkentette a civileknek nyújtott támogatást, Egerben nem volt ilyen negatív változás.

A Civil Alap pályázati kiírás idén is december 31-ig megvalósuló programokra szólt. Az, hogy 2010 óta Egerben egy teljes évre vonatkozóan lehet pályázni, megkönnyíti a szervezetek életét, tervezhetőbbé teszi programszervezői tevékenységüket, nem utolsó sorban csökkenti az adminisztrációs feladatokat, hiszen nem kell időről időre újabb támogatási szerződéseket kötni.

A helyi közösségek igen élénk érdeklődést mutattak: 135 szervezet 205 pályázatot nyújtott be a civil referensnek, ami minden eddiginél magasabb szám. Emiatt az egy pályázóra eső összeg 23.500 forint lett volna, szemben az átlagosan 480 ezer forintos támogatási igénnyel. A CABB a döntést a fenti tények figyelembe vételével hozta meg, különös tekintettel arra, hogy egy-egy tervezett rendezvény milyen értéket képvisel Eger városa számára. Előnyt élveztek például a régóta jól működő, közösségformáló erővel működő szervezetek. Elsődleges szempont volt, hogy a beadvány városunk civil életének szakmai fejlődését célozza.

Részben szakmai, részben formai hiányosságok miatt nem támogattak a bírálók 61 pályázatot, így a 205-ből 144 beadvány kapott végül anyagi támogatást.

Az elmúlt téli hónapok szélsőséges időjárása, illetve a nagy hőingadozás miatt mind az országos, mind a helyi kezelésű közutakon sok úthiba, kátyú keletkezett. A végleges helyreállítás -melegaszfalt hiányában- nem történhetett meg a tél folyamán, ezért Eger MJV Önkormányzata a főutakon, illetve a gyűjtő utakon a balesetveszélyes kátyúkat ideiglenesen hideg aszfalttal javíttatta ki. A cél az volt, hogy az április-május hónapban esedékes végleges javításig a közúti forgalom a lehetőségekhez képest zavartalanul történhessen.

Az önkormányzat munkatársai arra kérik a lakosokat, hogy amennyiben balesetveszélyes, mély úthibát látnak, jelezzék azt a szakiroda Városüzemeltetési csoportjánál, a 36/523-740-es, vagy 523-747-es telefonszámon, illetve a varosuzemeltetes@ph.eger.hu e-mail címen.
Az önkormányzati kezelésű utakon keletkezett hibákat a szakemberek helyszíni szemlén megvizsgálják és a balesetveszélyes részeket a fenntartó Városgondozás Eger Kft.-vel kijavíttatják. Tekintettel arra, hogy Egerben állami kezelésű országos közúthálózathoz tartozó útszakasz is található, ezért a bejelentések egy részét a Magyar Közút Zrt.-nek továbbítják a hivatal munkatársai.

Az aszfaltkeverő telepek március végén indulnak újra, a kátyúzást a tömegközlekedési, fő- és gyűjtő utakon kezdik, majd következnek a kisebb forgalmú kiszolgáló- és lakóutcák. A karbantartási munkákra biztosított költségvetési keret nagy felületű javításokat nem tesz lehetővé, de a kis felületű lokális, balesetveszélyes burkolathibák javítása egész évben folyamatosan biztosított lesz.

Az Orbán csomag megszorításai a legelesettebbekből csinálnak bűnbakot. Mintha ők tehetnének arról, hogy a gazdagokat támogató adórendszer bevezetése miatt csak az idén 600 milliárd forint bevételtől esik el a költségvetés…- mondta el dr. Sós Tamás keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A szociális válságot előidéző főbb tényezők: •    az adórendszer igazságtalan átalakítása (az adójóváírás szűkítése, a gazdagabbakat jobban támogató családi adóalap-kedvezmény bevezetése, a járulékemelés) •    a szociális támogatások, családtámogatások befagyasztása •    a munkahelyteremtés elmaradása •    a közfoglalkoztatás rendszerének szétverése

Adórendszer, családi adózás

A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint közel 700 ezer család részesül családi adóalap-kedvezményben. Ez azonban jóval kevesebb, mint ahány gyermekes család van, hiszen családi pótlékra több mint 1,2 millió család jogosult. Azaz az érintettek legalább 40%-a nem részesül a kedvezményben.

Ezen kívül fontos tudni, hogy a jelenlegi családi kedvezmény az adózó bruttó béréből kerül levonásra, ezért bizonyos szintig egyszerűen nem tudják kihasználni a kedvezményt.

•    Az egy gyermeket nevelők kb. 110 ezer forinttól tudja teljesen igénybe venni a kedvezményt, esetükben ez 10 ezer forintot jelent.
•    A két gyermekes havi 160 ezer forintos keresettől tudják a 20 ezer forintnyi kedvezményt megkapni.
•    A három vagy több gyermeket nevelők 490 ezer forinttól vehetik teljes mértékben igénybe a gyermekenkénti 33 ezer forintos kedvezményt.

Mivel a sokgyermekes családok közül csak a magasabb jövedelműek tudják teljesen igénybe venni a kedvezményt, így éppen a nagyobb szegénységi kockázatú három vagy többgyermekes családok nem jutnak majd hozzá a teljes kedvezményhez. A Költségvetési Tanács őszi becslése alapján alig 5%-uk kapja meg azt teljes mértékben.

Ma már a gyakorlatban is sokan láthatják, hogy az adójóváírás szűkítése, a sokak számára nem teljes mértékben igénybe vehető adó-alapkedvezmény nem a várt hatást eredményezte: nem nőtt a fizetése. Az inflációt is figyelembe véve a gyermektelenek esetében különösen nagy reálbércsökkenés is előfordulhat.

A napokban megjelent egy tanulmány, amely szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács által ajánlott 5-6%-os bruttó béremelési ütem nem elegendő ahhoz, hogy az alacsonyabb keresetű gyermektelenek reáljövedelme 2011-re ne csökkenjen.  Számítások szerint, ha valaki nem keres havi bruttó 290 ezer forintot és nem tudja a gyerekkedvezményt érvényesíteni, még egy 5 százalékos béremeléssel is 3-5 százalékot veszít a reáljövedelméből. Azonban, ha nem emelik a munkavállaló bérét, akkor akár 9%-os reálbércsökkenést is elszenvedhetnek az érintettek.

Egyesek szerint akár a másfélmilliót is elérheti azok száma, akiknek az 5 százalékos béremelés sem elég a reálbér szinten maradásához . Ez pedig még a nemzeti együttműködés rendszerében is kétszer akkora szám, mint a családi kedvezményt kapó 700 ezer család.

Szociális támogatások
Az idei költségvetésben sok esetben csökkentették a szociális támogatásokra fordítható keretet, a nyugdíjminimumot nem emelték, ezért az ellátások összegei nominálisan sem változtak, reálértékükben tovább zuhantak.

Közfoglalkoztatás átszervezése
A kormány már erre az évre azt ígérte, hogy átalakítja a közfoglalkoztatás rendszerét, és a tavalyi nagyjából 100.000-rel szemben idén 220.000 embernek ad közmunkát. Csakhogy a költségvetésben erre szánt 64 milliárd forint négy hónapra sem elég, ha nyolcórás munkaidővel és minimálbérrel számolunk, és négyórás munkaviszonnyal is csak bő féléves foglalkoztatást tesz lehetővé.
A mostani rendszerben az önkormányzatnak jobban megéri segélyen tartani a jogosultakat, mint bevonni őket a közfoglalkoztatásba.

Orbán-csomag

A jóléti rendszer egyes elemei talán korrigálásra szorulnak, de a most bejelentett megszorítások csak a pénzbehajtásról szólnak, hasonlóképpen, mint a magánnyugdíj-pénztári befizetések lenyúlása. Az sem jelentett nyugdíjreformot, mint ahogy az sem reform, hogy emberek százezreit fenyegetik, és riogatják őket azzal, hogy bármikor ellátatlanokká válhatnak, akár a rokkantellátás területén, akár a munkanélküli ellátásoknál, vagy egyéb szociális területen.

Rokkantellátás
A bejelentések szerint százezer embertől akarják megvonni az ellátást valamilyen módon. A megszorítások nagyjából 550 ezer főt érinthetnek, akiknek ellátásaira több mint 380 milliárd forintot terveztek be az idei költségvetésbe. A százezer fős létszámcsökkentés azt jelenti, hogy az érintettek majd 20%-ának a megélhetését veszélyezteti a kormány, hiszen megfelelő rehabilitáció, illetve munkahely nélkül még a „legegészségesebbek” sem fognak tudni munkát vállalni.

Táppénzszabályok
A kormány szerint a táppénzcsalók ellen is fel kell lépni. Ezzel szemben, nemzetközi összehasonlító adatok szerint nálunk hamarabb visszatérnek a táppénzről a munkavállalók, mint sok, nálunk fejlettebb uniós országban.
A Bajnai kabinet a táppénzszabályokon már változtatott, annak érdekében, hogy ne adjon okot a visszaélésre a rendszer.
A KSH adati szerint 2003 óta folyamatosan csökken az alkalmazásban álló táppénzesek napi átlagos létszáma. (Hét év alatt 30 ezer fővel csökkent a létszám.) Hasonlóan mérséklődött ezen időszakban a táppénzes napok száma is.

Oktatás
A kormány tervei szerint a tankötelezettség korhatárát csökkenti akarja 18-ról 15 évre.
Jelenleg nagyjából 600.000 a 15-19 éves korúak száma, közülük 450.000-en középiskolai tanulók (gimnázium, szakközépiskola), míg 150.000-an szakiskolában tanulnak. Valószínű, hogy azok, akik általános iskola után munkába állnának, főként ez utóbbi csoportból kerülnek ki, ám nyilvánosan egyetlen becslés sem hangzott el arról, hogy ez hány ember lehet.
Ezzel tovább rombolják a munkaerő-piaci lehetőségeket és a fiatalok későbbi kilátásait a munkavállalás tekintetében.

Munkanélküli ellátás
Az elképzelések tartalmaznak egy drasztikusjavaslatot, mely szerint a mostani 270 napot 90 napra faragná le az álláskeresési járadék folyósítási idejének, vagyis csak 3 hónapig járna álláskeresési támogatás. Továbbá a járadék összegét is csökkenthetik. Ezzel az amúgy is nehéz helyzetben lévő, dolgozni akaróktól veszik el a mindennapi megélhetést. - állítja dr. Sós Tamás MSZP -s országgyűlés képviselő.

A megszorítás és a bizonytalanság jellemzi a Heves Megyei Önkormányzat idei költségvetését Nagy Imre szerint.

A közgyűlés szocialista frakciójának elnöke pénteki egri sajtótájékoztatóján elmondta: a kormány döntéseinek következtében csökkent az állami támogatás és az átengedett bevételekből származó várható jövedelem, amely havonta mintegy 80-100 milliós forráskiesést jelent.

A közgyűlés Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának elnöke úgy látja: a vezetés minden bizonnyal majd csak július körül fog szembesülni a valós anyagi helyzettel. Hozzátette: mindezek ellenére egy feszített költségvetést készítettek a szakemberek amellett, hogy igyekeznek csökkenteni a megyei önkormányzat hitelállományát.

– A pénzügyi megtakarítások között viszont vannak olyan elemek, amelyek rossz irányba vezethetnek. A mátraházi idősek otthonának férőhelyeinek megszüntetését a várható demográfiai tendenciák ismeretében is egy átgondolatlan döntésként értékelhetjük – hangsúlyozta Nagy Imre.
Emellett a képviselő pazarlásnak gondolja a kétmilliós támogatást az Al-Gharnati Alapítványnak, miközben százezreket faragnak a megyei fenntartású intézmények működési költségeiből.

Forrás: Heol

Az idei költségvetés Pál György az MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke  szerint a jövőben fogja tarthatatlan helyzetbe sodorni a várost.

Sajtótájékoztató keretében ismertette Pál György az MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke az Eger Megyei Jogú Város költségvetésével kapcsolatos aggályait.

Egy költségvetés mindig a mindenkori kormányzat, a többség elképzeléseit önti formába. Így annak elfogadásáért, végrehajtásáért és következményeiért is ők a felelősek. Használom a felelős szót, mert azt gondolom, hogy ez a költségvetés fel fog vetni az elkövetkező években felelősséget.
Az elmúlt négy évben egy Fideszes városvezetés volt egy szocialista kormányzat alatt, könnyű volt minden évben a hiányt és a felelősséget a kormányzatra hárítani. Ma ez egy kicsit nehezebb történet, hiszen a polgármester a kormányzó frakció tagja, annak minden előnyével – és egyre inkább hátrányával.
Az elmúlt négy évben, volt olyan költségvetés, amit megszavaztak a szocialisták, mert felvetődött a lehetősége annak, hogy nem lesz meg a többsége a városvezetésnek az elfogadáshoz. Az akkor induló pénzügyi válság közepette bár hangsúlyi kritikáink voltak a költségvetéssel, mégis azt mondtuk, elfogadjuk, mert sokkal veszélyesebb, ha nem lesz költségvetése Egernek. Ezek a költségvetések alapjaiban nem veszélyeztették a város működőképességét - mondta el Pál György.
Az idei költségvetés nem ilyen. Nem idén, hanem a jövőben fogja tarthatatlan helyzetbe sodorni a várost. A költségvetés a tavalyi 2mrd hitelfelvétel mellé, idén is 2mrd hitel felvételét irányozza elő. Ezzel a költségvetéssel, Eger Esztergom és Debrecen útjára lépett, hitelekből fejlesztünk, és utánunk az özönvíz, majd fizessék vissza utódaink. Világosan kiderül a 3/c kimutatásból, hogy idén 741M Ft a hitelek törlesztése, ez 2012-ben 1,255Mrd, 2013-ban pedig 1,731Mrd.
Felvetődik a kérdés, hogy miből? Hiszen az ma is látszik, hogy az önkormányzat államtól kapott bevételei nem fognak nőni.  A gazdagokat támogató adócsökkentés további 100Mrd-okat vesz ki az SZJA helyben maradó részéből, és közben a majdan felépülő Agóra brutális működési költsége is a város nyakában marad.
A költségvetés nem válaszol semmilyen komolyabb előttünk álló feladatra. Ma egy felelős önkormányzatnak a realitások talaján állva azokkal a problémákkal kellene foglalkozni, amik a következő években ránk fognak szakadni. Pl. szociális lakásépítési vagy vásárlási programmal kellene előállni, felkészülve a devizahitelesek problémájára, ha már az ígéretek ellenére az Állami Eszközkezelő ügyében egy cm előrehaladás nem történt. De 2 éve mondjuk mi szocialisták, hogy a város nem hagyhatja magára az egri szőlőtermelőket, egy integrátor szervezet létrehozásában részt kell, hogy vegyen.
Konkrét módosító indítványaim is voltak, amiből egyre, a sportorvos kérdésére megnyugtató megoldást találtunk, így remélhetőleg a közeljövőben újra lesz sportorvosi rendelés Egerben.
Sajnos, a többi módosító indítványom nem kapott többséget, a Fidesz elutasította a közalkalmazotti étkezési hozzájárulás visszaállítását, és elutasították a tánctagozat melletti városi kiállást.
Az új adószabályokkal miután a kormány több ezer forintot vett ki a közalkalmazottak zsebéből, ehhez csatlakozott az önkormányzat az étkezési hozzájárulás megvonásával.
Felröppentek a hírek, hogy az új igazgató meg akarja szüntetni a tánctagozatot, a megteremtőjét és vezetőjét, Eger egyetlen Érdemes Művészét a tánckarban akarja foglalkoztatni, ami nonszensz véleményem szerint. Eger Kulturális Koncepciójában hangsúlyos volt ennek a tagozatnak a megteremtése, és a polgármester által favorizált Agóra programban is jelentős motor volt a pályázat során. Ezért a javasoltam, hogy: A Gárdonyi Géza Színház tánctagozatában amennyiben strukturális változások, létszámbeli leépítés, vagy vezető váltás következik be igazgatói döntés hatására, akkor Eger MJV befagyasztja a további színházi támogatást - mondta el Pál György MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke

Forrás: Egriszín

A FIDESZ- kormány elmúlt tíz hónapjának tevékenységét értékelte Kovács László az MSZP alelnöke csütörtöki, Korózs Lajossal és dr. Sós Tamással közösen tartott egri sajtótájékoztatóján.

-          20 év alatt igen komoly eredményeket ért el az ország fejlődésében a Magyar Szocialista Párt. A jelenlegi Kormány igen büszke arra, hogy szerintük jó irányba halad az ország, az MSZP álláspontja viszont az, hogy a pozitív haladás megtorpant, és a rossz irányba halad rohamos tempóban az ország - értékelte a helyzetet Kovács László.

Mint elhangzott, jól megszervezett koncepció volt a FIDESZ hatalomátvétele melynek következtében sérült a jogállamiság.

-          Nagyarányú adócsökkentést ígértek, nem a jelenlegi helyzetet ígérték miszerint „lesz akinek lesz nagyarányú adócsökkentés”, hiszen ez csak a 300 ezer forint felett keresőket érinti. A fékek és ellensúlyok rendszere megszűnt és olyan többpártrendszer kialakítása van folyamatban, ahol ugyan több párt van, de a FIDESZ-en kívüli pártokat igyekeznek jelentéktelenné tenni - tette hozzá Kovács László.

Dr. Sós Tamás, az MSZP megyei elnöke kitért arra, hogy ma már a kistelepüléseken is érezhető az elégedetlenség, főként azok körében akiknek fontos volt a közmunkaprogram a megélhetésük szempontjából.

-          A költségvetések elfogadásának időszakát éljük, de ami már most látszik, hogy kevesebb pénz fog jutni az oktatásra és a szociális területekre is. Az indoklás nélküli elbocsátások során rengeteg szakembertől váltak meg, az egyensúly teremtést pedig az intézmények bezárásával próbálják megoldani – vázolta a tényeket dr. Sós Tamás.

Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségi tagja elmondta, hogy az egykulcsos adó bevezetésével 147 milliárd forint vándorol a magas keresetűek zsebébe és az olyan intézkedések sem könnyítik meg a családok helyzetét, mint a családi adózás, hiszen Magyarországon a gyermekek 40 százaléka olyan családban él ahol nem tudják igénybe venni a családi adókedvezményt.

Az üzemanyag-elszámolásnál és az őrző-védő cégek alkalmazása során tapasztalt visszásságok okán büntető feljelentést tesz az előző ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti bizottság elnöke. A megyei közgyűlés által felállított, az előző ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti bizottság tegnapi ülését követő sajtótájékoztatón Sveiczer Sándor Péter, a testület elnöke kijelentette: léteztek kétséges ügyek a korábbi, szocialista megyei vezetés idején.

Csőgér Bálint bizottsági tag elmondta, elsőként a cafeteria ügyét nézték. A törvény szerint 8 millió forintos értékhatár felett kötelező a közbeszerzési eljárás, ám az akkori megyei önkormányzat 2010-ben e nélkül, 10 millió forintot meghaladó értékben rendelt meleg étkezési utalványokat.

– A megye 2008 végén szerződést kötött a Top Cop Security Zrt.-vel az őrző-védő feladatok ellátására. E szerződésben benne foglaltatott a rendkívüli közgyűlések biztosítása is, ám ennek ellenére az előző önkormányzat esetenként több más céggel – In-Kal Security Kft., Agria-Véd Security Kft., ISS Facility Services Kft., Kandver Security Kft. – szintén kötött hasonló szerződéseket. Ezek jóval magasabb óradíjjal dolgoztak, mint az eredetileg megbízott cég. Vajon ennyire félt az önkormányzat a választópolgároktól? – tette fel a kérdést Csőgér.

A vizsgálat során kiderült az is: 2008. október végén született egy főjegyzői utasítás, amely a hivatali gépjárművek üzemanyagnormáit lényegesen megemelte az APEH ide vonatkozó rendelkezéseihez képest. E szerint dr. Sós Tamás volt elnök Skoda Superb autója számára 12 literes normát állapítottak meg: ez 100 kilométerenként több mint 4 literrel haladja meg a gyártó által megadott, illetve az APEH által elfogadott fogyasztási értéket, ami 7,6 liter. Ez az autó 2008. október 31. és 2010. októbere között közel 120 ezer kilométert futott.

A korrekciós tényezőket – így a városi használatot, a téli üzemmódot, a légkondicionálót – is figyelembe véve ezen idő alatt közel 4400 liter gázolaj túlfogyasztása vélelmezhető. Csak a gyári adatokat tekintve a vélt túlfogyasztás több mint 6000 liter. A másik három hivatali Skodánál is megemelt normával számoltak, így a négy autó vélhető túlfogyasztása 6800 liter. Átlagos, 339 forintos gázolaj-árral számolva is több mint 2,2 millió forint kár érhette a megyét.

– Két évig lukas tankkal járt a Skoda? Netán máshová is jutott a hivatali gázolajból? – tette fel az újabb kérdéseket Csőgér.
Az üzemanyag-norma, illetve az őrző-védő szolgáltatás ügyében a bizottság elnöke feljelentéssel él a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon.

A bizottság

Elnök: Sveiczer Sándor Péter (Fidesz-KDNP)
tagok: dr. Nagy Imre (MSZP); Szűcsné Major Ildikó (Jobbik)
külső tagok: Csőgér Bálint; dr. Pajtók Péter (Fidesz-KDNP)

A cafeteriát illetően a bizottság megállapította: az előző megyei önkormányzat nem jogszerűen járt el, erről egy tájékoztatót készítenek. A testület soros ülését március 23-án tartja, ekkor a múzeumi szervezet egri, Baktai úti raktárbázisának ügyét veszik szemügyre, de – a munkaterv alapján – a színház is terítékre kerül.

Koncepciós eljárás

Az elhangzottakra dr. Sós Tamás közleményben reagált. Mint fogalmazott, a Fidesz koncepciós eljárásában hamarabb megszületett az ítélet, ehhez igyekeznek ügyeket kreálni. Az előző vezetés rendben adta át a megyei önkormányzatot. A 2009-es Állami Számvevőszéki vizsgálat pozitívan értékelte az intézményi, hivatali, testületi munkát. Minden szerződésnél, így a cafetériánál is a legolcsóbb ajánlatot fogadtuk el. Nonszensz, hogy korábban a nyilvánosság biztosítását kérték számon az attrocitásoktól sem mentes ülések lebonyolításánál, most pedig azt, hogy miért lettek bevonva őrző-védők, akiknek a költségeit szabályosan fizettük ki. A gépkocsihasználat, szintén jogszerű volt, a visszaélés gyanúját a leghatározottabban visszautasítjuk. Ez egy kisstílű elterelő „hadművelet” arról a megszorító intézkedés-sorozatról, amit a péntekre beterjesztett megyei költségvetés tartalmaz.

Forrás: HEOL

Eger Megyei Jogú Város és Heves Megye Önkormányzatának közös nyilatkozata szerint véget ért egy feszültségektől terhes időszak, s sikerült az együttműködés korszakába lépniük. A február 15-i önkormányzati egyeztető bizottsági ülésen több megállapodás is született.

Mindkét fél pontosan tudja, hogy ez olyan lehetőség, melyet nem hagyhat kihasználatlanul. Eger nem szakítható ki a megyéből, mint ahogyan az egri fenntartású iskolákba és intézményekbe számos megyebeli, vidéki diák és polgár jár, úgy a Heves Megye által működtetett intézmények is egriek ezreinek adnak ellátást, otthont, kikapcsolódási lehetőséget.

Az ötmilliárd forintos kórházfejlesztési programhoz 490 milliós önerőt kell biztosítani, ezt eddig teljes egészében a Megye vállalta. Az egyeztetésen Eger vállalta, hogy megvizsgálja annak lehetőségét, miként tud a hatályos költségvetési javaslat felülvizsgálatával 45 millió forintot biztosítani a célra. Megállapodtunk abban is, hogy a Markhot Ferenc Kórházat érintő fejlesztésekről a pályázatok korai szakaszában egyeztet a két fél.

Az Egri Vár falainál a csapadékos tél jelentős állagromlást okozott, az állagmegóváshoz 2,5-2,5 milliós fejlesztési önerőt nyújt a két önkormányzat, valamint egyetért abban, hogy a további kárelhárítás megfelelő ütemezéséhez nagyobb rugalmasságra lenne szükség a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal részéről. Az említett összeg a legszükségesebb helyreállító munkákhoz elegendő lehet. A Heves Megyei Önkormányzat statikai vizsgálatot végeztet el a jövőben, hogy világossá váljon, milyen azonnali beavatkozásokra van még szükség. Az 1,8 milliárd forintos attrakciófejlesztési projekt célja, hogy 130 ezer fős látogatószám-növekményt érjen el a Vármúzeum, ezért a Megye és Eger közös rendezvényeket tervez a Várban, valamint minél több rendezvénybe igyekszik bekapcsolni az Egri Várat is. Az eredményes munkához újfajta programok, megújuló programszervezés szükséges, a két önkormányzat 2013-ig egyezteti rendezvénynaptárát, s így lehetővé válik a közös marketing stratégia kialakítása.

Eger Önkormányzata 7 millió forintos pluszforrást nyújt a Gárdonyi Géza Színháznak, azzal a kitétellel, hogy a tánctagozat változatlan személyi összetételben működhessen a továbbiakban is. A Harlekin Bábszínház költségeihez 3 milliót biztosít a megyeszékhely. A két önkormányzat vezetése megállapodott abban, hogy az 50-50%-os intézményfenntartási szerepvállalás továbbra is megmarad, s ez érvényes a Bródy Sándor Városi- és Megyei Könyvtárra is.

Az iskolák és közművelődési intézmények (pl. levéltár) fenntartása kapcsán az egyeztetésen döntés született arról, hogy március 15-ig feladatterv készül. Ennek lényege, hogy elindul az oktatási intézményekre és a levéltárra vonatkozó közös fenntartás lehetőségeinek vizsgálata a két hivatalban.

A nemzetközi kapcsolatok terén a Megye török és cseh irányban fejleszti kapcsolatait, míg Eger olyan nagy konferenciának ad otthont, mint az európai vidékfejlesztési igazgatók találkozója, vagy egy iszlám konferencia. Keresik annak lehetőségét is, hogy a megyeszékhely további hasonló rendezvényeket szervezhessen, hiszen ez mind a város, mind a Megye számára fontos lehet.

Forrás: Egriszín

Szabó Róbert, a Heves Megyei Önkormányzat elnöke közleményben reagált Hiesz György, Gyöngyös önkormányzatának Idegenforgalmi, Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke mai sajtótájékoztatóján elhangzottakra.  Úgy gondolja, hogy a költségvetési hiányhoz személy szerint Hiesz Györgynek és a korábbi szocialista vezetésnek is van köze.

A Heves Megyei Önkormányzat elnöke furcsállja, hogy Hiesz György Gyöngyös korábbi polgármestereként eddig nem aggódott a saját városa intézményeiért. Szabó Róbert szerint Heves megye és Gyöngyös érdeke egyaránt az, hogy ezek az intézmények jól működjenek. Emiatt kezdeményezett tárgyalást Gyöngyös új vezetésével. Örömmel tapasztalta, hogy Faragó László polgármester úrban megvan az a felelősségtudat, amely Hiesz György úrból és az előző, MSZP-s városvezetésből a jelek szerint hiányzott. A megyei önkormányzat és szűkebb hazánk városainak önkormányzatai között bevett gyakorlat, hogy az adott városok területén lévő megyei intézmények fenntartásához maguk a városok is hozzájárulnak. Az elmúlt években ezt egyedül Gyöngyös nem tette meg, ez valamiért nem volt fontos a korábbi városvezetés számára. A mai vezetés ellenben partnerként fogadta a megye kezdeményezését – áll a közleményben.

„Példaként említem, hogy csak a Mátra Múzeum működését - a normatív támogatásokon és az intézményi bevételeken túl - évente több mint 90 millió forinttal támogatja a megyei önkormányzat. Teszi mindezt úgy, hogy önkormányzatunknak nem kötelező törvényi feladata a múzeumfenntartás. Mégis, a megye érzi a felelősséget Gyöngyös városáért, hiszen az intézmény sikeressége Gyöngyös és egyúttal a megye hírnevét öregbíti. Számomra egyértelmű, hogy az a tisztességes, ha a működtetés költségeiből a város is részt vállal. Faragó László polgármester úr nyitottnak bizonyult az ügyben és meggyőződésem, hogy ez az igazi, felelős lokálpatrióta gondolkodás” – szerepel Szabó Róbert közleményében.

A közlemény végén a Heves Megyei Önkormányzat elnöke megjegyezte, hogy a Hiesz György úr által említett óriási költségvetési hiányhoz talán van némi köze személy szerint neki és az 1994-től 2010 októberéig regnáló szocialista városvezetésnek.