Keresés: „politika” (190 találat)

A Harlekin Bábszínház, a Magyar Bábművészek Szövetsége és a Magyar Színházi Társaság mély megrendüléssel tudatja, hogy hosszantartó, súlyos betegség következtében 2012. február 18-án életének 69. évében elhunyt Lengyel Pál, a Harlekin Bábszínház igazgatója, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke, a Magyar Színházi Társaság elnökségi tagja.

Nehéz elhinni, hogy a fáradhatatlan, a konokul csak a munkának élő, feladatot feladatra halmozó Lengyel Pált elvitte az orvul rátörő betegség.

Hatvankilenc évéből negyvenhetet színházcsinálóként volt jelen a magyar kulturális életben. 1964-ben alapította meg a miskolci Manézs Színpadot, amely az akkori nagy amatőr-alternatív egyetemi együttesek, az Universitas és a Szegedi Egyetemi Színpad mellett a kísérletező színház egyik legerősebb műhelye lett. Amikor a Színpadot a politika ellehetetlenítette, társulata egy részével együtt Kaposváron talált menedéket és kibontakozási lehetőséget. Zsámbéki Gábor bízott benne, első jelentős ottani munkája (Berzsián és Dideki) nemcsak hivatásos rendezői pályáját indította el, hanem Lázár Ervinnel kialakuló több évtizedes alkotói együttműködését is.

Számos gyerekelőadás színre állítása után 1981-ben Budapestre szerződött, s az Állami Bábszínházban egy életre elkötelezte magát a bábozás mellett. Az 1992-ben létrejött Kolibri Színház alapító tagjaként szerepet vállalt az új együttes stílusának formálásában, majd visszatért a Budapest Bábszínházba, ahol társulati tagként, illetve vendégként haláláig dolgozott. 2003-ban lett az egri Harlekin Bábszínház igazgatója.

Csaknem minden bábszínházban dolgozott, s előadásait számos hazai és külföldi fesztiválon díjazták. Munkásságában jelentős helyet foglalnak el azok az előadások, amelyek a báb műfaját igyekeztek a felnőtt nézők számára is elfogadottá tenni. Közben emlékezetes színházi előadások is fűződnek nevéhez, mint például Hamvai Kornél első színpadi bemutatkozása, a Márton partjelző fázik (1998, Merlin Színház).

Rendezői munkájával egyenrangúan fontosnak tekinthető a pedagógiai. Egyik vezető tanára volt a Színház és Filmművészeti Egyetem első bábszínész osztályának (1995-99). Számos tanfolyamon tanított amatőr színházi és bábszínházi rendezőket határon innen és túl, illetve rendszeresen zsűrizett Balassagyarmaton, Adácson, a kaposvári Gyerekszínházi Biennálén, a kecskeméti, a békéscsabai, a pécsi, a kolozsvári és más bábszínházi fesztiválokon.

1997 óta a Bábművészek Szövetségének elnökeként is igen sokat tett e szakma elismertetéséért, rangjának növeléséért. Mint a Magyar Színházi Társaság vezetőségének tagja egyszerre képviselte a bábos szakma érdekeit és állt ki a magyar színházi élet problémáinak szakmai kezelésének ügye mellett.

Munkásságát hivatalosan többek között Blattner Géza-díjjal (2003), valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével (2010) ismerték el.

Már betegen készült egy Liszt Ferenc zenéjére tervezett előadásra, ám ennek bemutatója már nem kerülhet sor.

Nánay István

A péntek délelőtti rendkívüli sajtótájékoztatón elhangzott vádakra egy közleményben reagált Dr. Sós Tamás, melyben visszautasítja az általa igaztalannak tartott politikai jellegű támadást.

Dr. Sós Tamás közleménye:

Úgy tűnik, nagy baj lehet, ha a FIDESZ szükségét érzi, hogy valamiről eltereljék a figyelmet azzal, hogy  két év után újra felmelegítik a Hospinvest Zrt. ügyét. Annak a befektetőnek a kálváriáját, amely tisztességes szándékkal, a megye lakosainak minőségi egészségügyi ellátása érdekében vállalta a Markhot Ferenc Kórház működtetését és fejlesztését. A Hospinvest a FIDESZ hatalmi önzésének esett áldozatul. A folyamatos és aljas vádaskodás miatt veszítette el tulajdonostársát és jutott csődhelyzetbe. Az akkori önkormányzati vezetés kényszerhelyzetben, a betegek érdekében cselekedett.
Vajon miért hirdetett a FIDESZ cirkuszi előadást a mai napra?
-    Talán a felduzzasztott kórházi dolgozói létszámtól való megszabadulást kívánják palástolni, arról a figyelmet elterelni, a mostani rágalmakkal.
-    Talán a múlt évről, hogy csődbe vitték a megyei önkormányzatot. A Heves Megyei Önkormányzat 24 milliárdos vagyonát elkótyavetyélték, negyedrésze adósságért.
-    Vagy talán nem tesznek eleget a megye vezetői, hogy a miskolci kórház ne kebelezze be az egri kórházat, az itteni szakmai területek jól legyenek pozícionálva az együttműködésben.

Dr. Sós Tamás

A Heves Megyei Közgyűlés elnöke, Szabó Róbert és az elmúlt ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti bizottság elnöke, Sveiczer Sándor február 17-én, pénteken délelőtt rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Egerben, a Megyeházán.

Az eseményen Sveiczer Sándor bevezetésként elmondta, hogy a közgyűlés 2010 végén hívta életre az említett eseti bizottságot, amely 2011 januárjában kezdte meg munkáját. A grémium feladata az, hogy tárja fel, a múltban történtek-e visszaélések, mulasztások a megyei önkormányzat gazdálkodásában.

– A testület többször foglalkozott már a Hospinvesttel, de most egy rendkívüli jelentőségű, eddig fel nem tárt ügy részleteit kívánom ismertetni – emelte ki a bizottság elnöke. – A mai rendkívüli sajtótájékoztatón egy vélhetően több mint hétszáz millió forintos károkozás bizonyítékait hozzuk nyilvánosságra, valamint az álláspontunk alapján megtehető, precedensértékű jogi lépéseket ismertetjük. A rendelkezésünkre álló okiratok, jegyzőkönyvek alapján azt kell feltételeznünk, hogy Sós Tamás a tettei következményeinek teljes ismeretében, a megyei önkormányzat érdekeivel ellentétesen cselekedve, egy magáncég, a Hospinvest Zrt érdekeinek kedvezve, a közgyűlés felhatalmazása, határozata ellenére nem érvényesített, hagyott elveszni egy, a Heves Megyei Önkormányzatot illető, több mint 700 millió forintos jogos követelést.

Sveiczer szavai szerint a Heves Megyei Önkormányzat a Hospinvesttel kötött vagyonkezelési szerződése alapján – miután a cég időközben csődeljárást indított maga ellen – rendkívüli felmondással jogosan követelhetett volna több mint 700 millió forint kötbért. Ehhez mindössze arra lett volna szükség, hogy az önkormányzat a szerződést rendkívüli felmondással szüntesse meg. A szerződésbontás közlésére a közgyűlés határozatában az akkori elnökét, Sós Tamást felhatalmazta, aki ennek ellenére mindezt szerződésszerűen, rendkívüli felmondással a megadott határidőig, sőt mandátuma lejártáig sem tette meg.

Mind az akkori közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága, mind a kifejezetten erre a lehetőségre a figyelmét felhívó főjegyzői észrevétel alapján kijelenthető, hogy Sós Tamás tisztában volt a 700 milliós kötbér érvényesíthetőségével. Vajon ezzel a lépéssel, mulasztással kinek akart kedvezni? A mulasztás miatt az önkormányzat később sem tudta érvényesíteni kötbérkövetelését. Az érvényesítés, azaz a teljes kötbérösszeg visszaszerzése később lehetetlenné vált az akkor elmulasztott bejelentési határidők miatt.

– A bizottság álláspontja szerint Sós Tamás felelőssége mind büntetőjogi, mind munkajogi aspektusban feltételezhető – hangsúlyozta Sveiczer. – Ezért a vizsgálatot lefolytató eseti bizottság mai határozata alapján felkérem Szabó Róbertet, a Heves Megyei Közgyűlés elnökét, hogy a közgyűlés, mint az elnök mindenkori munkáltatója járjon el munkajogi kérdésben fegyelmi testületként. A bizonyítékokat, iratanyagokat, jegyzőkönyveket ezúton átadom a közgyűlés elnökének és a bizottság nevében kérem, hogy soron kívüli ülésen, mielőbb tegye meg a szükséges jogi lépéseket a felelősség feltárása érdekében, s a most átadott bizonyítékok alapján indítson kártérítési eljárást Sós Tamás ellen.

Az iratok átadását követően Szabó Róbert arról beszélt: maga is szeretné azt hinni, hogy másfél évvel az önkormányzati választások után már nem kell a múlttal, az előző vezetés ügyeivel foglalkozni. Kifejezetten sok a teendő a közgyűlés átalakuló feladatköre miatt. De egy dolgot nem szabad elfelejteni, mégpedig azt, hogy vétkesek közt cinkos, aki néma.

– Mi nem maradhatunk némák akkor, amikor ilyen felháborító múltbéli eseményekkel kell szembesülnünk. A bizonyítékokra alapozva értékrendünk azt diktálja, hogy most kötelességeink vannak – fogalmazott a közgyűlés elnöke. – Nem azt akarjuk bizonyítani, hogy a szocialista vezetés 12 éve alatt mit tett a megyével, ezt mindannyian tudjuk. Ez az ügy nem a politikai csatározásról szól. Ez az ügy arról szól, hogy 700 millió forint jogos megszerzésének lehetőségétől estek el a Heves megyei emberek, és a bizonyítékok alapján esély kínálkozik arra, hogy a felelősségre vonás mellett ennek az összegnek egy részét visszaszerezzük. Ha bebizonyosodik, hogy Sós Tamás tudatosan károsította meg a megyét, akkor igenis feleljen a saját vagyonával.

– Mivel Sós Tamás a közgyűlés határozatával ellentétesen cselekedett, ezért a felelősség kérdésében most nem bújhat a testület mögé, hiszen arra sem méltatta, hogy a határozatát végrehajtsa – folytatta Szabó Róbert. – Az imént hallottak alapján úgy tűnik, hogy az önkormányzat érdekei helyett egy magáncég, a Hospinvest érdekeit tartotta szem előtt. Azt kell feltételeznünk, hogy „suba alatt kupec lett a pásztor.” Hogy miért, ezt még nem tudjuk, de remélem, ez is ki fog derülni. Mi a Heves Megyei Közgyűlésben, a jog adta kereteken belül mindent meg fogunk tenni, hogy az elveszett 700 millió forint lehető legnagyobb része újra jogos helyére, a Heves megyei emberek szolgálatába kerüljön. Mielőbb megtesszük az első lépést, soron kívüli ülésen napirendre tűzzük a bizottság előterjesztését. Sós Tamásnak jogában áll majd ekkor zárt ülést kérni, ám közszereplőként illő lenne, ha lemondana erről a lehetőségről, hiszen a nyilvánosság, a részletek megismerése ebben az ügyben minden Heves megyei embert megillet. A sajtót folyamatosan tájékoztajuk a megtett jogi lépésekről.

Még a júniusi melegben jelentették be, hogy sikerült 15 millió Ft-os forrást szerezni az Egri Vár életveszélyes főbejáratának és a Varkoch kapu állagmegóvására, és szombaton a februári hidegben adták át díszőrségi kíséretben az elkészült munkát.

A kapuk az elmúlt két év kedvezőtlen időjárása miatt jelentős állagromlást szenvedtek el és életveszélyessé váltak, a főbejáratot le is kellett zárni. A sürgős beavatkozás érdekében komoly lobbi tevékenység indult: 2011. júniusában Habis László Eger polgármestere és más egri politikusok közösen fordultak a szaktárcához segítségért.

Habis László polgármester az átadáson köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki segített a felújításban. Elmondta, az elmúlt évek szélsőségesen csapadékos időjárása komoly károkat okozott az Egri Várban. 2011 nyarán dr. Nyitrai Zsolttal együtt - egy helyszíni séta alkalmával - döntöttük el, hogy összefogással, kezdeményezésekkel élünk az áldatlan állapot megszüntetése érdekében.
Felvettük a kapcsolatot az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, és a város polgármestereként nagy öröm volt számomra, hogy úgy érezhettem: nyitott kapukat döngetek. A vagyonkezelő vezetőivel a jogi kompetencián, kötelezettségeken lényegesen túlmutató dolgokról kezdődött beszélgetés, ami optimizmussal tölt el. Folyamatos kapcsolatban állunk és kiváló az együttműködés az MNV Zrt.-vel, további felújításokat tervezhetünk a Várban, elindulhat a Minaret statikai megerősítésének műszaki előkészítése. Előremutató az állami szervekkel folytatott közös gondolkodás, amely az Eger számára fontos értékek megőrzéséről, bemutatásáról szól.
Ennek a jó együttműködésnek az első eredménye, hogy - szinte azonnal - megoldást találtunk a két kapu felújítására, statikai megerősítésére. A munkát meg kellett tervezni, kivitelezni, és mára az állami tulajdonban lévő Egri Vár két emblematikus részlete újulhatott meg. Reményeink szerint csak a kezdet, tele vagyok optimizmussal- fogalmazott a polgármester.

Dr. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos kifejtette, a mai nap jó példa az összefogás erejére, arra, hogy rövid idő alatt is sikeres lehet egy ügy, ha a közös cél érdekében, egy akarattal dolgoznak a politikusok, a szakmai szervek és az állami szereplők. A döntés gyorsan megszületett és gyorsan megtörtént a kivitelezés, külön öröm, hogy helyi vállalkozások végezhették el ezt a munkát.

Dr. Molnár Zoltán, az MNV Zrt. általános vezérigazgató-helyettese elmondta, a jó minőségben elkészített felújítás, statikai megerősítés, kőpótlás évtizedekre rendbe tette a két kaput. Az ígéretnek megfelelően, határidőre elkészült a 15 millió forintos forrásból elvégzett beruházás. Példás a városért felelős helyi és országos politika, a Vármúzeum és a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló MNV Zrt. közös munkája, ez természetes is kell, hogy legyen.

Forrás: Egriszín

Habis László képviselői tevékenysége és kormánya ellen demonstráltak szombat délelőtt az Eszterházy téren. A Szolidaritás által szervezett megmozduláson felszólították Habis Lászlót, hogy legyen felelős vezető és „pártkatonaként” ne forduljon szembe választókerülete érdekeivel.

Mintegy 40-50 ember vett részt a szakadó hó ellenére azon a választói gyűlésen, amelyen Habis László és a Fidesz-KDNP-kormány eddigi eredményeit értékelték. Egyebek közt arra is kérték az egri polgármestert, hogy „pártkatonaként ne a pártszövetségéhez, hanem az egri választókhoz legyen hűséges”. A választói gyűlést a Magyar Szolidaritás Mozgalom egri csoportja szervezte számos helyi csoport támogatásával.

Nyílt levél Habis Lászlónak

A megmozduláson a Habis Lászlónak írt nyílt levélből is idéztek, egyebek közt elhangzott: „Önök gyalázatosan félrevezettek minket, választókat, mikor elhitették velünk, hogy tisztelni, és védeni fogják a jogállamot!”.  A felszólalók szerint a polgármester és kormánya „törvényalkotási dömpingjükkel ledózerolják az önkényuralom kiépítésének alkotmányos akadályait”. Érdemi társadalmi párbeszédet nem kezdeményeztek, az ellenzéket semmibe vették, a parlamentarizmus eszméjét meggyalázták – hangsúlyozták.

Bencze Tibor felszólalásában kitért arra, hogy a kormány intézkedései ellehetetlenítik a kisvállalkozásokat. A Szolidaritás megyei aktivistája szerint a jelenlegi „gazdasági szabadságharc szemben áll a Fidesz korábbi választási ígéreteivel”.

Habis egy pártkatona lenne?

A demonstrálók hangot adtak annak is, miszerint a polgármester érdemi parlamenti döntéseit egyáltalán nem egyezteti helyi választóival. „Ön a hintaló-frakció engedelmes figurájaként minden olyan törvényt megszavazott, ami éppen az ön képviselői hatalmát legitimáló, demokratikus államberendezkedést roncsolta. Ön, Képviselő Úr, nem a választókerületében élőket képviseli. Ön egy egyeduralomra törő politikai formációt képvisel. Ön nem a népét képviseli. Ön az önkényuralomra törő állam hatalmát képviseli a néppel szemben” – szólt a hangzatos szónoklat.

Szociális katasztrófa lehetőségéről beszélt Gotyár Marianna, aki szintén a Szolidaritás helyi képviselője. Úgy látja: a tömeges elszegényedés egyre nagyobb problémákat okozhat majd a társadalomban, miközben a Fidesz intézkedési a tehetősebb rétegeket egyre inkább erősítik.

Menjen szembe kormányával!

Arra kérték Habis Lászlót, hogy ne féljen bevallani magának, hogy „egy rendkívül kártékony, manipulatív, se Istent, sem Embert nem tekintő, ostoba hatalmi gépezet bábja lett”. Emlékeztették: ne féljen „megfordulni a Damaszkuszi úton” és felelős polgármesterként az egriek érdekeit vegye figyelembe, és ha kell, menjen szembe a Fidesz-KDNP pártérdekeivel.

Országjáró körútja során, csütörtökön Egerbe érkezett Schmitt Pál köztársasági elnök és felesége Schmittné Makray Katalin. A Városháza előtt ellentüntetők és szimpatizánsok várták a vendégeket.

A fogadtatás igen zajosra sikeredett, mivel a város főterén  közel 30 főnyi csoport gyűlt össze, akik a jelenlegi kormány pártkatonájának nevezték  a díszvendéget. A helyi szocialistákhoz a Societas Baloldali Ifjúsági Mozgalom is csatlakozott.

A köztársasági elnök úr részt vett az ünnepi közgyűlésen, ahol mind a megye, mind a  város képviselői és vezetői megjelentek.

Habis László polgármester köszöntő beszéde után a frakció vezetők is felszólaltak. Dr. Nagy Imre Szocialista képviselő felhívta a figyelmet, míg ők itt bent a jó melegben ücsörögnek, sok ezren fáznak és nincs mit enniük.

Dr. Schmitt Pál beszédében elmondta, tisztában van a jelenlegi helyzettel, és köszöni, hogy kimerítő elemzést kapott. Véleménye szerint meg kell hallgatni a kisebbségben levőket is, ezt a történelem is sokszor igazolta. Hangsúlyozta: 250 oldalas beszámolót olvasott el a megyéről, így felkészültnek érzi magát. Nem csak a szépet, de  a problémákat is látja.

Míg a köztársasági elnök a politikai életben csatározott és a helyi munka lehetőségekbe és kisebb nagyobb cégek életébe kapott betekítést, felesége Makrai Katalin az oktatás és a kultúra területén ismerkedett Egerrel. Iskola látogatásokat tett, majd felkereste az egri Színházat, ahol részt vett a hamarosan bemutatásra kerülő Mohács című dráma próbáján.

A korábban beterjesztett és a héten fő számaiban némileg módosítottan elfogadott költségvetés is megbukott.

-          Ez a fideszesek számára is nyilvánvaló, mégis megszavazták a dilettáns gazdaságpolitika eredményét, azt a költségvetést, ami szociális válságba fogja sodorni az országot, ha a kormány nem változtat az elhibázott szabadságharcos politikán – kezdte Katona Tamással, volt pénzügyminisztériumi szakállamtitkárral, az MSZP országos elnökségi tagjával tartott sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője szerdán Egerben, a Hotel Flórában.

A sajtó képviselői értesülhettek a 2012.évi költségvetés gazdaságra gyakorolt negatív hatásairól, melynek egyenes következménye lehet – a mostani gazdaságpolitika folytatásával -, hogy tavasszal finanszírozhatatlanná válik Magyarország államháztartása.

-          Máris megbukott a formai alakban elfogadott 2012. évi költségvetés. Most nem nyújtottak be módosítókat, hanem úgy fogadta el a kormány, hogy tudják, hogy nem jó. Nem jött be Orbán Viktor újratervezése sem, így jövőre recesszió lesz a magyar gazdaságban – mondta el Katona Tamás.

Elhangzott az is, hogy jövőre 1-1,5 százalékos GDP csökkenés lesz, melynek következménye, hogy a munkanélküliség 10 százalék fölé fog emelkedni Magyarországon. Ez Heves megyében körülbelül 15 százalékos állástalanságot jelent majd, ami hatalmas szám. Körülbelül 5 százalékos inflációval kell számolni, „elszabadult” a forint.

A lakosság életszínvonalának további romlásához fog vezetni a 3-4 százalékos reálbércsökkenés, ami 2-3 százalékos fogyasztáscsökkenést eredményez.

Jövőre a munkavállalók háromnegyede fog rosszul járni, hiszen ennyien keresnek 210 ezer forintnál kevesebbet. A FIDESZ-KDNP-kormány gazdaságpolitikája csak a gazdagabb rétegnek kedvez.

Katona Tamás elmondta, hogy - a megszorítások ellenére is - novemberben 780 milliárd forinttal több volt az államadósság, mint ez év januárjában.

2012-ben tovább emelkednek a rezsik, az adók, az alapvető fogyasztási cikkek árai. Szociális válság van kibontakozóban, tavaszra pedig finanszírozhatatlanná válik az ország, államcsőd fog bekövetkezni, amennyiben az Orbán-kormány nem egyezik meg az IMF-el és az Európai Bizottsággal.

Villámcsődület volt az Eszterházy téren szombaton délben. Egerben is zászlót bontott a Szolidaritás Mozgalom, amelynek politikai üzenete tömören: "A Fidesz nem gyarapítja, hanem pusztítja Magyarországot, megosztja a társadalmat és félelmet kelt az emberekben. Ezt a társadalom nem fogadhatja és nem is fogadja el! Orbán Viktoréknak távozniuk kell a hatalomból!"

A Magyar Szolidaritás Mozgalom a 2011. október 1-ei zászlóbontását követően csaknem két hónap alatt országos szervezetté növekedett. E folyamat részeként 2011. december 8-án hivatalosan megalakult a Mozgalom egri csoportja, mely az érdeklődők, csatlakozni szándékozók számára a „Szolidaritás Eger” facebook oldalon érhető el.

A Magyar Szolidaritás Mozgalom a demokrácia védelmének érdekében 2011. december 17-én országszerte demonstrációt tartott.

40. év fordulóját ünnepli a a Wigner Szakközépiskola. A jeles alkalomból gyűltek össze az intézmény korábbi és jelenlegi tanárai, tanulói, a politikai, társadalmi élet képviselői. Bemutatták a kezdeteket, az alapító döntéstől napjainkig, kiállításon láthatták a vendégek az elmúlt időszak emlékeit. Busák István igazgató elmondta: az iskolában végzők olyan ismereteket kapnak, mellyel megállják helyüket a mindennapokban.

Dargay Lajos Távolságok című kiállításához kapcsolódóan indított előadássorozatot a Dobó István Vármúzeum. Február közepéig hat rendezvényt terveznek, melyek közül az első kettőt már megtartották.

Az előző héten Wehner Tibor tartott vetítéssel egybekötött előadást, amelyen a köztéri szobrászatot mutatta be, azon belül is a köztéri szobor térbe helyezésének problémáját dolgozta fel. Szó esett továbbá az ország különböző pontjain található, az előző rendszerekből „örökölt” köztéri szobrokról is. A művészettörténész előadása során a művészeti, társadalmi és politikai összefüggésekre is rámutatott. A rendezvényen érintették a lovas szobor áthelyezésének témáját is. Wehner Tibor a szobor  jelenlegi helyét nem tartja megfelelőnek, mint fogalmazott: túl nagy a Dobó térre. Az eltávolítását indokoltnak tartja, ám felhívta a figyelmet, hogy jól át kell gondolni az új hely kijelölését. Mivel egy dinamikus mozgásokkal komponált alkotásról van szó, nagy teret igényel, semmiképp nem zsúfolható be szűk környezetbe.
December 7-én Dargay Lajos képzőművész tartott előadást A tér és képzőművészeti ábrázolása címmel. H. Szilasi Ágota művészettörténésztől megtudtuk: a képzőművész szót ejtett a kétdimenziós alkotások problematikájáról, arról, hogy vannak olyan illúziókeltő megoldások, amelyek a két dimenzión keltenek három dimenziót.
A következő előadásra januárban kerül sor, ahol az érdeklődők a rendezvény zárásaként a kiállítást is megtekinthetik. Dargay Lajos művészete egyfajta tudatos végiggondolás útján értelmezhető. Nem a belső, szubjektív energiák jelennek meg alkotásain, művészete tudatos, szinte matematikai képletekkel leírható művészet.