Keresés: „pedagógus” (105 találat)

Tíz évet vártak kollégiumra az egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola diákjai, pedagógusai.

A tegnap átadott, 195 millió forint uniós támogatással megépült új diákotthon hatalmas segítséget jelent számukra. A sajátos nevelési igényű tanulók ezentúl még több délutáni és esti foglalkozáson vehetnek részt, aminek köszönhetően növekszik a továbbtanulási és munkavállalási esélyük.

Szakmai körökben elismert tény, hogy a fogyatékossággal élők helyzetének javulása csak képzettségük növelésével segíthető elő. Így gondolják ezt az egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola vezető is, hiszen évtizedek óta határtalan türelemmel és gyermekszeretettel nevelik az enyhén fogyatékos, valamint hátrányos helyzetű diákokat. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a nehézségekkel küzdő tanulókat felkészítsék a továbbtanulásra, egy egyszerűbb szakma elsajátításra, így az önálló élet megkezdésére és a munkavállalásra.

Az iskola Heves megyében elsőként vállalta fel a tanulás- és magatartászavaros gyermekek nevelését, amit a tanulók egyéni adottságaihoz mérten speciális eszközökkel és módszerekkel végeznek. Játékos és cselekedtető személet jellemzi az oktatást, aminek köszönhetően a diákok könnyen elsajátíthatják az alapvető képességeket.
A nappali oktatást délutáni és esti foglalkozások is kiegészítik. A házi feladatok megoldása mellett a gyermekek részt vehetnek például kézműves szakkörökön,  néptánc-, idegen nyelv vagy úszásoktatáson, de logopédus, fejlesztő és gyógypedagógus is segíti őket a harmonikus növekedésben.
Az Arany János-os diákok nagy része nem Egerben él, sokak számára roppant nehézséget okoz a napi bejárás. A 20 éves korukig tanköteles tanulók többsége nem tud önállóan közlekedni, ezért nagy segítséget jelent számukra a most elkészült kollégium. Az iskola dolgozói már 1999 óta egyre jobban hiányoltak egy diákotthont, aminek megépítésére csak 2009-ben nyílt lehetőség. Ekkor tudott ugyanis a Heves Megyei Önkormányzat uniós forrásra pályázni, aminek eredményeképpen 195 117 611 forint támogatást nyertek.

A kollégium az épület tetőterében kapott helyet, ahol 12 szobát, két közösségi helyiséget és vizesblokkokat alakítottak ki több mint 560 négyzetméteren. Az első szinten a tanárok számára építettek új irodákat, a földszinten pedig létrehozták az eddig hiányzó akadálymentes mosdót.
Az elektromos hálózat felújításával végre modern informatikai eszközöket is használhatnak a tanulók, de megvalósították a teljes körű akadálymentesítést is. Ennek köszönhetően mostantól az iskola minden részében könnyen közlekedhetnek a kerekesszékes, a gyengén látó vagy halló diákok is.

Az udvaron sportpályát, játszóteret építettek és 12 új parkolót alakítottak ki.
A támogatásból beszerezték a hiányzó eszközöket a kollégium, a könyvtár és a tanári szobák berendezéséhez, felszereléséhez.

Az elkészült beruházás munkahelyeket is teremtett, hiszen a kollégium üzemeltetéséhez új dolgozókra is szükség van.

A Heves Megyei Önkormányzat a megvalósult fejlesztéssel „esélyt adott” az egri iskola hátrányos helyzetű diákjainak egy teljesebb életre – arra, hogy továbbtanulhassanak, munkát szerezhessenek, így végül a társadalom hasznos tagjai legyenek.

A projekt az Észak-magyarországi Operatív Program keretében a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., mint közreműködő szervezet segítségével valósulhatott meg.

Forrás: Egriszín

A Balassi Bálint Tagiskola szeretettel várja Önt és gyermekét

2011. február 12-én

Ezen a napon 9-12 óráig betekintést nyerhetnek iskolánk tanulóinak, pedagógusainak munkájába, mindennapi életünkbe!

A leendő elsős tanító nénik bemutató óráikon várják az érdeklődőket, szülőket és gyermekeket egyaránt.

9⁰⁰-tól        Petrovai Józsefné   -   Hegedűs Pálné

9⁴⁰-től        Forgácsné Herceg Katalin  - Thurzó Lászlóné

Iskolánkban évek óta emelt óraszámban tanulhatnak a gyermekek angol nyelvet, német nyelvet és informatikát.

Ebből is szeretnénk ízelítőt adni:

10²⁰-tól    Kis Edit (angol)- Miklós Molnár Krisztina (német)

11⁰⁰-tól    Gyóni Annamária - Vatai Róbert (informatika)

A bemutató órák 30 percesek és az órát követően kötetlen beszélgetésre hívjuk Önöket a leendő tanító nénikkel és szaktanárokkal.

Gyermeke ezalatt kézműves foglalkozáson vehet részt.

Jöjjenek el!   Érdeklődjenek, tapasztaljanak!

Érdemes!!!

Február 9-én országszerte rendezvényeket tartanak abból az alkalomból, hogy 90 évvel ezelőtt alakult meg a legnagyobb magyar karitatív szervezet ifjúsági tagozata.

Egerben több oktatási intézmény diákjai tartanak fáklyás felvonulással egybekötött megemlékező rendezvényt.

Több mint 30.000 tag, sok ezer gyermek és ifjúsági segítő, támogató-irányító munkát végző pedagógusok százai; ezek a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt legfőbb erősségei.
Ők azok, akik segítenek az adományok gyűjtésében, a véradók mozgósításában, egészségnevelési programokat szerveznek, képezik magukat különböző területeken, hogy majd maguk is képessé váljanak kortársaik képzésére. Sokukkal találkozhatunk rendezvényeken, bemutatókon, esetleg balatoni strandokon, amint kiképzett elsősegély nyújtóként szolgálatot adnak.
Heves megyében évek óta 1000-1200 fiatal fizeti be a tagdíjat, s közülük hozzávetőleg
300-400 fő folyamatosan vagy alkalmilag közérdekű önkéntes tevékenységet is végez.
Évfordulót ünnepelnek az ifjúsági mozgalom szakmai hátteréül szolgáló vöröskeresztes bázisiskolák is, hiszen tíz évvel ezelőtt csatlakoztak az első intézmények ehhez a mozgalomhoz. 2001. óta Heves megyében tíz általános és középiskola, valamint legújabban két óvoda is csatlakozott a Vöröskereszt bázisintézményeihez.

A február 9-ei rendezvény programja: 16.00-16.15   Gyülekező a Kossuth Zsuzsa Gimnázium bejáratánál 16.15- 16.35  Köszöntők – Matúzné Nagy Ildikó igazgató, Rázsi Botond alpolgármester, Gortva József megyei igazgató 16.35- 16.55  Fáklyás levonulás a Dobó térre 17.00 - 17.15  Lobbanás Egyesület tűzzsonglőreinek és dobosainak műsora 17.15 – 17.30  Átvonulás a dr. Kemény Ferenc Általános Iskolába 17.30 -            „zsíroskenyér-party”, játék

Ma tartották a keresztféléves képzésben végzett hallagtók diplomosztó ünnepségét a Hotel Eger & Parkban.

430 hallgató fejezte be tanulmányait a keresztfélévben az Eszterházy Károly Főiskolán. Közülük 120-an hagyományos főiskolai és egyetemi képzésben, míg 240 hallgató a Bologna rendszerű alap- és mesterképzésben kapott diplomát a mai ünnepélyes oklevélátadó ünnepségen. 70 hallgató szakirányú továbbképzésben, pedagógus szakvizsga programban szerzett újabb szakképzettséget.

Az ünnepségen a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar dékánja, dr. Estefánné dr. Varga Magdolna szólt a végzett hallgatókhoz:

„Mostani céljuk elérése újabb távlatok körvonalait vázolja föl, újabb lehetőségek feltételét teremti meg. A sokszor hangoztatott „egész életen át tartó tanulás” ma már nem csupán jól hangzó szlogen, hanem elvárás is.
Mai világunk megköveteli a szüntelen szakmai megújulást, az ismeretek mind magasabb szinten történő elmélyítését.”

Ehhez kiváló lehetőséget biztosít az Eszterházy Károly Főiskola.
A közelmúltban lezajlott akkreditáció eredményeképpen tovább színesedett a főiskola képzési kínálata: februártól történelemtudományi doktori iskola működik az intézményben és az elmúlt héten a Magyar Akkreditációs Bizottság újabb mesterképzési szak, a geográfus MSc indítására adott engedélyt.

Mára elmondható, hogy egy doktoriskolában, 31 mesterképzésen, 29 alapképzési szakon, 19 felsőfokú szakképzésben és 22 szakirányú továbbképzésben folyik az oktatás.
A Líceum gyönyörű épületét – amely épp most készül ujjászületni – a névadó, Eszterházy Károly püspök valaha egyetemnek álmodta, Magyarország első egyetemének. Soha nem volt ilyen közel ez az álom a megvalósuláshoz, hiszen a főiskola elindította az egyetemmé válás folyamatát.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából Kiss Árpád-díjjal jutalmazták az Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar két munkatársát.

Az elismerést január 22-én a budapesti Iparművészeti Múzeumban Dr. Forgó Sándor tanszékvezető főiskolai tanár és Dr. Bárdos Jenő kutatóprofesszor a Neveléstudományi Doktori Iskola leendő vezetője kapta. A megtisztelő díjat Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Hoffmann Rózsa államtitkár adta át.

A Kiss Árpád-díj az oktatási miniszter által adományozható egyik szakmai elismerés, amely a pedagógiai újítások kidolgozása, illetve alkalmazása, a magyar neveléstudomány eredményeinek felhasználása és a pedagógia nemzetközi tapasztalatainak adaptációja terén kiemelkedő tevékenységet folytató pedagógusok és neveléstudományi kutatók szakmai munkájának elismeréseként adományozható évente 5 személynek.

Forrás: Rádió1

Kihirdették pénteken az egri önkormányzat magyar kultúra napja alkalmából kiírt irodalmi pályázatának végeredményét. Az ünnepélyes díjkiosztón Saárossy Kinga, Eger társadalmi megbízatású alpolgármestere hangsúlyozta: a felnőtt társadalom felelőssége is, hogy a fiatalok számára legyenek olyan terek, rendezvények, amelyek miatt megéri kulturális közösségi életet élni. Hozzátette: köszönet illet minden pedagógust, aki foglalkozott a pályázatra jelentkező diákokkal. Az önkormányzat 2010. évi felhívására összesen 124 diák küldte be műveit három kategóriában.

Az ünnepélyes díjkiosztón Saárossy Kinga, Eger társadalmi megbízatású alpolgármestere hangsúlyozta: a felnőtt társadalom felelőssége is, hogy a fiatalok számára legyenek olyan terek, rendezvények, amelyek miatt megéri kulturális közösségi életet élni. Hozzátette: köszönet illet minden pedagógust, aki foglalkozott a pályázatra jelentkező diákokkal. Az önkormányzat 2010. évi felhívására összesen 124 diák küldte be műveit három kategóriában.

Főiskolások
1. Mizera Tamás, könyvtár szakos főiskolai hallgató
2. Tornyi Gergő rajz-vizuális kommunikáció szakos és Klujber Márta magyar szakos főiskolai hallgató
3. Marics Krisztina, magyar szakos főiskolai hallgató

Középiskolások
A Dobó István Vármúzeum különdíját Varga Abigél, a Sancta Maria Leánygimnázium tanulója nyerte el.
1. Veres Szani, Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Gimnázium
2. Rab Fanni, Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Török Alexandra, Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola
3. Farkas Ábel, Dobó István Gimnázium és Varga Gyöngyvér, Szilágyi Erzsébet Gimnázium

A szakmai bizottság dicséretét és könyvjutalmát nyerte el:
Bíró Gina és Porogi Éva Cintia, Neumann János Középiskola
Pécsi Zsófia, Dobó István Gimnázium
Sidló Dorottya, Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola

Általános iskolások

1. Prokaj Lídia, Lenkey János Általános Iskola és Kovács Ádám, Sancta Maria Általános Iskola
2. Kelemen Petra, Sancta Maria Általános Iskola és Illés Áron Dobó István Gimnázium
3. Lukács Sarolta és Havassy Franciska, Felsővárosi Általános Iskola Tinódi Sebestyén Tagiskola

Gárdony Géza mesterfüzetet kaptak:
Kecső Zsófia, Bozó Alexandra, Dongó Fanni és Németh Petra, Felsővárosi Általános Iskola Tinódi Sebestyén Tagiskola
Lövei Anna, Sanca Maria Általános Iskola
Pálmai Eszter, Hunyadi Mátyás Általános Iskola

Forrás: HEOL

A táncművészetet nem árt minél korábban kezdeni, hiszen már fiatalon megmutatkozik a gyerekek készsége a művészi mozgáskultúra iránt. Ennek szellemében az alapvető fogásokba avatják be az általános iskolás gyerekeket, a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány által működtetett program keretében.

A 292 nem formális programelemet megvalósító, uniós pályázattal működő projektben a beavató táncszínház és a tánctörténeti előadások mellett, a táncművészet alapjait, a gyerekekkel megismertető foglalkozás-sorozatba nyújtottak bepillantást táncművészek az elmúlt napokban.

A 2010. november 1. és 2011. augusztus 31. között működő „Új kommunikációs csatornák kiépítése iskolák és művészetek között, kreatív táncművészek közreműködésével – a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány vezetésével” elnevezésű projekt, két egri és négy Heves megyében található iskola partneri együttműködésével ismerteti meg általános iskolás korú gyerekekkel a táncművészetet.

A Barta Dóra és Mirkóczki Zita táncművészek által irányított nagyszabású projekt során a táncot, mint művészetet viszik közelebb a gyerekekhez. Így történik ez a Felsőtárkányi Általános Iskola diákjai esetében is, akik a helyi művelődési intézményben tanulnak táncolni, immár a nyolcadik lakalommal.

A jókedvű gyerekektől hangos Művelődési Házban, szorgalmasan sasszézó általános iskolás fiúk és lányok követik pontosan a tanárnő utasításait. Sárosi Anna táncpedagógus, a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány uniós programjának keretében a táncművészet alapjaira tanítja az elsős és másodikos általános iskolásokat. 32 gyerek vesz részt rendszeresen a foglalkozásokon, amelyeken a Hammadi jazz technikára épülő módszerrel sajátíthatják el az alapvető fogásokat, mondta el a pedagógus.

A táncgimnasztikai alapgyakorlatokat, testképzési alapokat játékos formában ismerik és szokják meg a gyerekek, amelyekre később a modern tánc alapjait építhetik fel.

A nagyobbak számára salsát és hagyományos sztenderd táncokat tanítanak. Marczis László a Realdance Táncstúdió tánctanára mutatja be a lépéseket a harmadik osztálytól idejáró gyerekeknek. A táncos a foglalkozáson pozitív visszajelzésekről beszélt. Véleménye szerint a  gyerekeknek tetszik a tánc, szívesen tanulják. A táncot egyébként hobbi szinten bárki, bármilyen életkorban elkezdheti és csinálhatja.

A Parnasszus Táncművészeti Alapítvány a uniós forrásból megvalósuló programja

Az Európai Unió támogatásával működő program a „Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása” című TÁMOP pályázaton, 43 millió forint támogatást nyert. A projekt célja hogy a gyerekeket jobban megismertessék a tánccal, szerethetővé tegyék azt.

A Leányka úti Sportcsarnokban tartja januári Nyílt Napját az Eszterházy Károly Főiskola. A jövő hét keddi programra reggel 9 órától várják az érdeklődőket.

Az EKF nagy hangsúlyt kíván helyezni a középiskolások és pedagógusok szakszerű és pontos tájékoztatásra a 2011. évi felvételi eljárást érintő ügyekben, a főiskola képzési kínálatát és a hallgatói szolgáltatásokat illetően. 9 órától a kialakított standoknál bemutatkoznak a szaktanszékek, alapképzési szakok és a felsőfokú szakképzések. 10-től Lőrinczné dr. Thiel Katalin oktatásfejlesztési rektorhelyettes mond köszöntőt, majd egy tájékoztató keretében számol be a képzési formákról, illetve a 2011-es felvételi eljárásról Kalóné Szűcs Erzsébet a Tanulmányi és Információs Központ igazgatója. Országh Ákos a Hallgatói Centrum igazgatója a hallgatói életről, hallgatói szolgáltatásokról tart előadást. 12 órától intézményi körsétára is várják az érdeklődőket.

A Sportiskolák Országos Szövetsége (SIOSZ) valamint az Egri Városi Sportiskola (EVSI) szervezésében három sportágban, 14 sportiskolás csapat, mintegy 200 fiatal küzdött az I. SIOSZ-kupáért Egerben. A kétnapos egri program regionális, sportiskolai konferenciával zárult az Városháza dísztermében, melyen a térség szinte valamennyi sportiskolája képviseltette magát.

A fiú kézilabdásoknál az Egri Városi Sportiskola nyerte a tornát, a leány röplabdásoknál a Miskolci Sportiskola, a fiú kosarasoknál a Debreceni Sportiskola bizonyult a legjobbnak.

A konferencián az Egri Önkormányzat nevében Csákvári Antal tanácsnok a Humán Erőforrás Bizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket.

A szakmai tanácskozáson Farkas Tibor, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sport Államtitkárságának vezető főtanácsosa az iskolai sport, az utánpótlás-nevelés és az élsport tekintetében a sportiskolai rendszer jelenlegi helyzetét, az új sportirányítási rendszert és a közoktatási törvény előkészületi szakaszát elemezte. Az állami szerepvállalás tükrében kitért a mindennapos testnevelés kialakításának katalizálására, az utánpótlás-centrumok kialakítására, a sportiskolai rendszer felülvizsgálatára, az utánpótlás-programok profiltisztítására, az élsport koncentráltabb finanszírozására, a sportágfejlesztési programok támogatására, a pedagógusi és edzői életpályamodell kialakítására.

Pignitzky Dorottya, a Sport XXI. Program vezetője a program iskolai érintettségéről tartott tájékoztatót. A támogatás lehet közvetlen iskolai pénzügyi finanszírozás, továbbá kiterjed felszerelésre, eszközre, versenyrendszerekre, szakemberképzésre, digitális módszertani anyagokra. Példaként említette a mini-teniszt, a vízilabda Suli-póló döntőket, a kosárlabda Kenguru-és gyermekkupát, mini- és gyermek-röplabda tornákat, a terematlétikát, a gyermek kézilabda-bajnokságot, szivacskézilabdát.

Keczeli Danica, a Debreceni Sportcentrum Kft. kiválasztási programvezetője a Debrecenben sikeresen működő tíz hónapos, Kincskereső Program bemutatásával szemléltette a tehetség-felismerést, kiválasztást, a sportágválasztást. Mint kiemelte, a sportpszichológus feladata a tehetség megvalósulását befolyásoló külső tényezők összehangolása.

Juhász István, a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai igazgatója elmondta, Magyarország ’72-óta minden olimpia résztvevője, Pekingben 12-12 csapat léphetett pályára; az MKSZ célja, hogy Londonba a férfi és a női csapat is kijusson. A sportág népszerűsége töretlenül fejlődik; 167 tagországban, összesen 20 millióan kézilabdáznak. Magyarországon 30 ezer aktív, 55 ezer regisztrált kézilabdázó van; 471 mérkőzést közvetítettek a televíziók. A szakember előadásában az utánpótlásra külön kitért. Mint elmondta, a Sport XXI. Program által támogatott szivacs és gyermek kézilabda-bajnokságokban 1260 csapat lépett pályára az év folyamán. A Nemzeti Sport Intézet által koordinált Héraklész Csillagprogram hatalmas lehetőséget biztosít a 23 év alatti korosztálynak, többek között azzal, hogy lehetőségük nyílik a felnőttekkel való közös edzésekre. Az NSI éves szinten 100 millió forintot meghaladó állami támogatást ad a szövetségnek az utánpótlás-programok végrehajtására.

Kovács Géza, az Egri Városi Sportiskola igazgatója, saját példájukat ismertette. - A 2009-es „Év Sportiskolája” cím elnyerése után 2010-ben még jobbak az eredményeink. Az ob-ken, diákolimpiákon kiemelkedően szerepeltek sportolóink, mintegy 130 érmet gyűjtöttek.
Dr. Honfi László, az Eszterházy Károly Főiskola intézeti igazgatója a mentális edzés hatékonyságának vizsgálatát mutatta be a torna sportágon keresztül.

Az előző napi színvonalas mérkőzések után Fuhrmann Géza a SIOSZ elnöke értékelésében elmondta, az első alkalommal kiírt kupa jó felvezető eseménye lehet a jövő évre tervezett, esetleges sportiskolai országos bajnokságnak. Az elnök a konferencián hozzátette, az ob-n akár négyezer fiatalra is számíthatnak. Fuhrmann Géza a sportiskolák jelentőségeként példaként emelte ki a pécsi Biczó Bence úszót, aki tavasszal a „Magyarország legjobb sportági sportiskolása” címet nyerte, majd a Szingapúri Ifjúsági Olimpiáról aranyéremmel tért haza.

Az I. SIOSZ-kupa végeredménye:

Fiú kézilabda (1997-es korosztály): 1. Egri VSI (edző: Herczeg Béla), 2. Gyöngyösi SI, 3. Debreceni SI, 4. Nyírsuli, 5. Miskolci SI. Legjobb mezőnyjátékos: Molnár Martin (EVSI), legjobb kapus: Fábián Dávid (Debreceni SI), gólkirály: Tóth Márk (Gyöngyösi SI).
Leány röplabda (serdülők): 1. Miskolci Sportiskola (Edző: Fülöpné Fogarasi Márta), 2. Egri Városi Sportiskola, 3. Nyírsuli, 4. Szolnoki Sportiskola. Legjobb mezőnyjátékos: Oláh Petra (MISI), legjobb ütő: Tóth Bettina (Nyírsuli), legjobb feladó: Benedek Dorottya (Egri VSI).
Fiú kosárlabda (1997-es korosztály): 1. Debreceni SI (Edző: Cserfalvi István), 2. Nyírsuli, 3. Egri VSI, 4. MISI, 5. Szolnok. Legjobb center: Kaló Ádám (EVSI), legjobb dobó: Berki Ádám (Debreni SI), legjobb mezőnyjátékos: Törköly Péter (Nyírsuli).

Forrás: Egriszín

Iskolai testnevelés és Diáksport címmel rendezett szakmai napot a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye valamint a Heves Megyei Diáksport Tanács. A tanácskozás középpontjában a mindennapos testnevelés állt, illetve átadták a "Heves Megye Diáksportjáért" elismeréseket is.

A mai konferencián Heves megye alap-, és középfokú oktatási intézményének vezetői, testnevelés szakos tanárai, testnevelést tanító pedagógusok vettek részt. A résztvevőket Bíró Csaba a Heves Megyei Diáksport Tanács elnöke köszöntötte, aki a testnevelés sajátos jellegéről, az abban rejlő lehetőségekről és az aktuális kérdésekről szólt. Bardóczy Gábor, a NEFMI Sportért Felelős Államtitkárság Sportszakmai Főosztályának vezetője „A sport, mint stratégiai ágazat” címmel tartott előadást. Szó esett az állami sportirányítás elképzeléseiről, az új struktúrával szembeni elvárásokról. A kormány célja az iskolai sportban 2011 őszétől, hogy kötelező legyen a mindennapos testnevelés bevezetése a közoktatási intézményekben. Először az alsó tagozatban, ám a végső cél az oktatás egészében, megteremtve ezzel a magyar sport alappillérét. Biztosítani kell a finanszírozási részt, fejleszteni kell a létesítményeket, át kell gondolni a testnevelő tanári képzés helyzetét továbbá a diákolimpia versenyrendszerének frissítését –mondta Bardóczy Gábor.

Az utánpótlássportról szólva elhangzott, hogy ebben a szegmensben az utóbbi években kiemelkedő sikereket könyvelhet el hazánk a korosztályos Európa- és Világbajnokságokon. Itt szélesíteni kell a lehetőségeket, hogy továbbra is versenyképesek maradjunk a többi országgal szemben. Az élsportban nem kívánnak viszont továbbra is 81 sportágat kiemelten támogatni, csupán 30-35-öt, melyek között szerepelnek az olimpiai sportágak illetve a nem olimpiai de jelentős tömegbázissal rendelkező sportágak. Csökkenteni szeretnék a működési jellegű támogatásokat, programfinanszírozásra térnének át. Elvárás, hogy közép- és hosszú távú fejlesztési programokat tegyenek le a szövetségek.

Egy 2010-es felmérés alapján hazánkban az emberek 77 százaléka semmilyen fizikai aktivitást nem végez saját bevallása szerint. Ha ezt 10 százalékkal sikerülne csökkenteni, akkor ez a táppénznél éves szinten 1,8 milliárd forintot jelentene. Ezért megháromszorozták a szabadidő sporthoz kapcsolódó forrásokat.

A legnagyobb probléma a sportlétesítmények helyzetével van. Ezeket főképp uniós forrásokból szeretnék javítani és keresik az egyéb lehetőségeket is. Az iskolai létesítmények fejlesztésére nagy segítséget jelenthetnek a jövő évben megjelenő pályázatok– közölte Bardóczy Gábor.

A tanácskozás végén elismeréseket adtak át a kiemelkedő munkát végző testnevelőknek.  A „Heves Megye Diáksportjáért” elismerést kapta: Balázs Katalin (Pásztorvölgyi, Eger), Kovácsné Juhász Éva (Március 15., Selyp), Bányai Ilona (Eötvös, Heves), Takács Péter (Mezőtárkány), Becze István (Ecséd), Pádár Béla (Pétervására), Budai Gyula (Kerecsend), Szalóki Gábor (Kereskedelmi, Eger), Medinácz Gábor (Berze, Gyöngyös), Varga Sándor (Szücsi), Pintér Tibor (Felsővárosi isk. Gyöngyös).

Forrás: Egriszín