Keresés: „politika” (190 találat)

Az év elejétől Heves megyében is visszaesett a közfoglalkoztatásban résztvevők aránya. 2010-hez képest kevesebben, kisebb óraszámban dolgoznak idén. A segéllyel összehasonlítva a rendszer nem ösztönöz – kezdte sajtótájékoztatóját hétfőn dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.
A tavalyi összeg csupán 40 százalékát tervezete be a kormány az idei költségvetésbe, melynek felhasználási szabályozása folyamatosan változik.
-    A Heves megyei polgármesterek elégedetlenek a közmunkaprogram változásaival, hiszen a tavalyi 160 milliárd helyett idén csak 64 milliárd forint jut a közmunkások foglalkoztatására – tette hozzá a képviselő.
A nyár elején – széles körben – komoly felháborodást váltott ki, hogy felfüggesztették a közfoglalkoztatásra szánt pénzek kifizetését, csak úgy, mint a felnőttképzések szervezését.
-    Czomba Sándor (Fidesz) foglalkoztatáspolitikai államtitkártól az év elején kaptak levelet a munkaügyi központok, melyben az állt, hogy a kormány felbontja a szerződéseket a felnőttképzésben résztvevő cégekkel. Ezek újrakötése még mindig nem történt meg, és bizonytalan a jövő is. 2011. második féléve az átmenet időszaka lesz, mert a közfoglalkoztatás ténylegesen csak 2012. év elejétől fog realizálódni. Viszont drágább lesz a rendszer, hiszen külön adminisztrációs folyamatot is beindítanak – zárta dr. Sós Tamás.
A településeken a nyárra betervezett munkákat nem, vagy lényegesen kisebb arányban tudják elvégezni, a szűkös források, illetve az akadozó kifizetések miatt.
Az Országgyűlés legutóbbi ülésén a kormánypárti Fidesz-KDNP többség elfogadta a közfoglalkoztatásról szóló törvényt, amely további igazságtalanságokat vezet:
-    Nem hoz létre megfelelő munkahelyeket!
-    Drágább lesz a rendszer működtetése!
-    Nem csökkenti a meglévő társadalmi feszültségeket, sőt! A konfliktusok egyik oldalán a létbiztonságuktól teljesen megfosztott, reménytelen helyzetben lévő szegények, a másikon pedig a létbiztonságukat féltők, fokozatosan lecsúszó emberek állnak.
Nem megoldás az ország egyik részéből a másik részbe történő szállítás, nagyobb beruházásokon végzett közmunka.
Nem igaz, hogy ezen az úton fenntartható módon növelhető a foglalkoztatottság.

Szakmai és politikai egyeztetés zajlik az új önkormányzati törvény koncepciójáról. Ennek kapcsán várhatóan módosulnak majd az adósságrendezés szabályai is. A több önkormányzatnál – többek között a Heves Megyei Önkormányzatnál – kialakult helyzet miatt azonban azonnali beavatkozás vált indokolttá. Ennek alapján dolgozott ki Kósa Lajos (FIDESZ) és Habis László (KDNP) közös javaslatot, amelyet az Országgyűlés 2011. július 4-i ülésén elfogadott.

Habis László a ma délelőtti sajtótájékoztatón elmondta: a törvény egyik célja az, hogy a jelenlegi ingatlanpiaci helyzetben ne lehessen elkótyavetyélni a nehéz helyzetbe került önkormányzatok ingatlanvagyonát. Ezért kikerült az adósságrendezésbe vonható vagyoni körből mindazon létesítmények köre, mely feladat ellátásához az állam támogatást, hozzájárulást biztosít.
Fontos szempont azonban a hitelezői követelések lehetőség szerinti megtérülése is. Ez azért fontos, hogy az önkormányzati szállítók, illetve a hitelezői bankok ne vállaljanak túlzott kockázatot. A javaslat elfogadása biztosította azt, hogy bővüljön az adósságrendezésbe bevonható (adott esetben a jövőben keletkező) bevételek köre.

A korábbinál kedvezőbb feltételeket teremt az új törvény a reorganizációs költségvetés és a hitelezői egyezség létrejöttének biztosításához szükséges hitel tekintetében is.
Habis László hozzátette: a Heves Megyei Önkormányzat szempontjából is jelentős az a változás, amely lehetővé teszi az adósságrendezés során a régészeti örökség védelmét megyei múzeumi szervezet fenntartásával, a megyei közlevéltár működtetését, megyei közművelődési intézmény fenntartását, a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató közhasznú szervezetek irányában fennálló kötelezettségek teljesítését, és mindazon feladatok ellátását, amelyhez az Országgyűlés normatív állami hozzájárulást, állami támogatást állapít meg.
Az elfogadott törvényjavaslat az 1 milliárd forint éves költségvetési főösszeget meghaladó önkormányzatok esetében lehetőséget ad a folyamatban lévő adósságrendezési eljárásokban az új szabályok alkalmazására.
Habis László kiemelte: az illetékes miniszter egyedi döntése alapján az adósságrendezés időszakában is teljesíthetők a kiadások az Európai Uniós támogatással megvalósuló beruházásokra. Hasonló módon az un. reorganizációs tervben is szerepelhetnek beruházások.

Idén július 13-a és 17-e között rendezik meg a 29. Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlatot, amely több évtizede magyar katolikus fiatalok százait vonzza a Kárpát-medence minden pontjáról – hangzott el a ma délelőtti sajtótájékoztatón.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által meghirdetett Család Éve kapcsán a találkozó idei témája a család lesz. A fő gondolat kifejtését és elmélyítését segítik az egyházi és a civil életből hívott előadók és a kiscsoportos műhelyfoglalkozások is, amelyek lehetőséget nyújtanak a fiataloknak az elhangzottak feldolgozására, élményeik és gondolataik megosztására – mondta Szarvas István egyházmegyei ifjúsági referens.
A fiatalok Kerényi Lajos piarista és Ternyák Csaba érsek mellett idén találkozhatnak majd többek közt Bíró László tábori püspökkel, Beer Miklós váci megyéspüspökkel, Kormosné Debreceni Zsuzsával a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztályának, Népesedési és Családügyi Osztály vezetőjével is.

A találkozóról és a jelentkezés módjáról további információ a www.szalokitalalkozok.hu oldalon található.

Forrás: Egriszín

Alapjában ellentmondásos a magyar EU-s elnökség megítélése, szakmai szempontból nem voltak bakik, erre az időre esik a romastratégia elfogadása, Horvátország EU-s csatlakozásának elfogadása, -mondta

Szabó Gyula az Európai Unió Régiók Bizottságának tagja. Az viszont kudarc, hogy a keleti partnerségi kormányfői csúcstalálkozóra nem került sor, így számos vidéki kísérőprogram is elmaradt, amely az ország jobb bemutatását segítette volna. Ez viszont hátrányosan érintette a Budapest, Gödöllőhöz közeli megyéket, idegenforgalmilag frekventált térségeket, így Heves megyét is.

A kormány láthatóan nem tett semmit, hogy az elnöksége idején enyhítse a belpolitikai szembenállást, Sőt a médiatörvény, új alaptörvény elfogadása során szembekerült az európai intézményekkel is.

A kormány nem használta ki azt a lehetőséget sem, hogy az Európai Unió működését jobban megismertesse az ország lakosságával.

Az elnökség több lehetőséget teremthetett volna az ország presztízsének növelésére, ehhez viszont barátságos politikai környezetre volna szükség.

2011. július 1-jétől lehet pályázni a vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatására és a vállalati SaaS központok létrehozásának és fejlesztésének támogatására kiírt vállalkozásfejlesztési pályázatokra, amelyeket Nyitrai Zsolt infokommunikációért felelős államtitkár mutatott be 2011. június 29-én, Budapesten. A sajtótájékoztatón részt vett Laufer Tamás, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke, Soltész Attila, az Infotér Egyesület elnöke és Szemző György, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóságának projektmenedzsere.

Nyitrai Zsolt elmondta: a kis- és közepes vállalkozások hatékonyságát és versenyképességét is növelik a meghirdetett pályázatok, amelyek már középtávon új piaci lehetőségekhez és nagyobb árbevételhez juttatják a sikeresen pályázó cégeket. Az infokommunikációs fejlesztések nélkülözhetetlenek a gazdaság erősödéséhez, a Digitális Megújulás Cselekvési Tervben megjelölt célok és az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott prioritások megvalósításához – mutatott rá az államtitkár.

A vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatásának témakörében kiírt pályázat rendkívül komplex, hiszen keretein belül lehetőség nyílik többek között hardver- és szoftverbeszerzésre, vállalati honlapok fejlesztésére, webáruházak létrehozására vagy akár a szükséges digitális készségek fejlesztésére is – jelezte Nyitrai Zsolt.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP) e pályázati célok megvalósítására a tervezett keretösszeg 2011-13 között összesen 9 milliárd forint, míg a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) a régióra vetítve 2011-ben 1,8 milliárd forintnyi forrást tartalmaz, vagyis összesen 10,8 milliárd forint áll rendelkezésre. A vissza nem térítendő támogatási összeg mindkét operatív programban 1-10 millió forint között mozoghat, a megítélhető támogatás mértéke a GOP esetében maximum 50%, míg a KMOP esetében maximum 40% lehet. A pályázatok 2011. július 1. és 2012. december 31. között nyújthatók be.

A vállalati SaaS központok létrehozásának és fejlesztésének támogatására kiírt pályázat lehetőséget ad arra, hogy olyan informatikai szolgáltató központok jöhessenek létre, amelyek nem megfelelő informatikai infrastruktúrával rendelkező kisvállalkozásokat tudnak kiszolgálni. Ez jelentősen megkönnyíti a forráshiánnyal küzdő kisvállalkozások helyzetét, hiszen sok esetben a piacon való jelenlét és megmaradás feltétele éppen a megfelelő színvonalú informatizáltság – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.

A támogatásra rendelkezésre álló, tervezett keretösszeg a GOP-on belül a 2011-2013. évekre vetítve összesen 1 milliárd forint. A vissza nem térítendő támogatás összege minimum 30 millió, maximum 250 millió forint lehet. A támogatás mértéke legfeljebb 40%. A támogatásra gazdasági társaságok nyújthatják be pályázatukat 2011. július 1. és 2011. augusztus 31. között.

A pályázatok elbírálása kapcsán a legfontosabb, hogy a megjelölt célok mielőbbi elérése érdekében a megítélt források a lehető leghamarabb eljussanak a pályázókhoz. A megújuló fejlesztéspolitika eredményeként a vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatására hivatott pályázatok esetében mindösszesen 30 nap alatt megtörténik az elbírálás abban az esetben, ha nincs szükség hiánypótlásra, ,a támogatási szerződések pedig további 15 napon belül megköthetők lesznek – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.

A részletes pályázati kiírások elérhetők az Új Széchenyi Terv honlapján a http://ujszechenyiterv.gov.hu/doc/2639 címen.

A Heves Megyei Önkormányzat Fideszes vezetésének első féléves teljesítménye leginkább három fogalommal jellemezhető: hozzánemértés, felelőtlenség, kétszínűség- állítja az MSZP Heves Megyei Frakciója.

A hozzánemértés felelőtlenséggel párosul, aminek szomorú „eredménye” megyénk mai helyzete. A megyei vezetés 8 hónapnyi tehetetlenkedése vezetett oda, hogy mára a különböző intézményekben dolgozók százai kerültek a teljes létbizonytalanságba.
Az MSZP állítja, hogy nem volt elkerülhetetlen az adósságrendezési eljárás, hiszen Heves megye az egyik legkevésbé eladósodott megye, és számos város is „lekörözi” az adósságállományát tekintve.

A Heves Megyei Közgyűlés Fideszes vezetése az önkormányzatot, mint valami korlátolt felelősségű társaságot kezeli, amelyben a hangsúlyt a korlátolt felelősségre helyezi. A tettekben viszont nem látni, hogy a megyei önkormányzatnak felelősséget is kell viselnie a megyében élők ellátásáért (egészségügy, oktatás, idősellátás stb.) a különböző területeken dolgozókért. A mai kormány gondolkodásában fel sem merül, hogy esetleg egyeztetni, összefogni, segíteni kellene a megyében működő települési önkormányzatokat. Miközben az Orbán kormány további 100 millióval csökkentette havonta a megye finanszírozását, nem tapasztaltuk, hogy a megyei kormánypárti politikusok, képviselők szót emelnének ezért, vagy, hogy lobbiznának az itteni fejlesztésekért. Nem látjuk, hogy a megyei vezetés mindent megtenne az ésszerű működés feltételeinek megteremtéséért, vagy az adósságrendezés elkerüléséért. Helyette -  mint valami rossz kft-t -  lényegében csődbe viszik.

Az elmúlt időszakot, - és még napjainkat is - sorozatos személycserék jellemezik, mind a testületben, mind a hivatalban, mind az intézményi területen.

Mindannyian tanúi lehettünk, hogy ebben a folyamatban a felkészültség, a hozzáértés kiválasztási szempontként fel sem merült – néhány kivételtől eltekintve.

A Fideszes hatalomgyakorlás lényege, hogy nem partnerekre, hanem alattvalókra, szavazógépekre van szüksége, akik gondolkodás és ellentmondás nélkül végrehajtják a láthatatlan központból érkező ukázokat, felolvassák az előre megírt „ítéleteket”. Ez azért is elkeserítő, hiszen Heves megye tele van felkészült - akár jobb, akár baloldali gondolkodású szakemberekkel - vagyis ha már ez a cél, politikai alapon is lehetne minőségi váltásokat végrehajtani.

Az új vezetésnek az oktatás és kultúra ügyéhez való viszonyulását a lelketlenség és az érzéketlenség jellemzi.

Lelketlenség a személyzeti politikájukban. Több cikluson keresztül sikeresen, eredményesen működő intézményvezetőket úgy cserélnek le, hogy meg sem fontolják, hogy esetleg néhány hónapos hosszabbítással az érintett már nyugdíjba mehetne, és életének munkával töltött aktív szakaszának végét nem méltatlan körülmények között, esetleg munkát keresve kéne eltöltenie. Ráadásul a leköszönő vezetőkhöz nincs egy emberséges mondat. Erre nem válasz, hogy más körülmények között ez már elhangzott. A nyilvános testületi ülésen dől el az érintettek sorsa( legalábbis hivatalosan, ugyanis mindnyájan tudjuk, hogy már előzőleg megszületik a politikai döntés a menesztésről), így itt van mód arra, hogy értékelő, lehetőleg pozitív mondatok hangozzanak el a nyilvánosság előtt a vezető szájából.

Érzéketlenség az intézmények működését, sorsát illetően. A nehéz, konfliktusos helyzetekre az egyetlen megoldás, hogy szüntessük meg, adjuk át működtetésre másnak. A kormány büszkén és persze demagóg módon magát a nemzeti konzultáció kormányának tartja, miközben a kormánypárti frakciónak eszébe sem jut, hogy leüljön a frakciók vezetőivel, és megvizsgálják, a különböző esetekben mi lenne a legjobb megoldás. A korábbi ciklusokban ez volt a bevett gyakorlat. A döntés felelőssége ettől még a többségé, de előzetesen érdemes meghallgatni a kisebbség véleményét, főként, ha sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkezik. Mindezeket tetézi, hogy a jelenlegi megyei vezetésnek és a megyei parlamenti képviselőknek az érdekérvényesítő képessége a kormányzati kapcsolatokban nulla. Ez különösen élesen mutatkozik meg az előző ciklusok teljesítményével összevetve.

Hónapok óta, és még ki tudja meddig, fő tevékenységként „vizsgáló bizottságosdival” szórakoztatják a publikumot, s ezzel próbálják elterelni a figyelmet a tavaly október óta tartó semmittevésről. Kétszínű látszatintézkedésekkel igyekeznek a takarékosság illúzióját kelteni.

Ilyen például a mostani közgyűlési szervezeti átalakítás, ahol bizottsági összevonással, néhány külsős szakértői hely megszüntetésével spórolnak 200 ezer forintnyi tiszteletdíjat (holott az adósságrendezés alatt ez nem is jár senkinek), miközben az elnök és helyettese továbbra is zokszó nélkül felveszi a tiszteletdíját; a hivatali vezetés törvényben megállapítottnál jóval magasabb fizetést kap, az elnöki kabinetben dolgozók száma hónapról, hónapra szaporodik, a külsős megbízások összegét pedig titokban tartják.

Egyetlen dolog nem derült ki az elmúlt 8 hónap alatt: kinek az érdeke ez a hozzánemértő, felelőtlen politizálás; ki mozgatja a szálakat? Egy év múlva, amikor a vagyonértékesítésekre is sor kerül, már bizonyára okosabbak leszünk.

MSZP Frakció
Heves Megyei Közgyűlés

A Európai Unió soros elnökséghez kapcsolódó feladatainak a végéhez ért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációért Felelős Államtitkársága. Nyitrai Zsolt államtitkár szerda délután Egerben átadta Lengyelország képviselőinek Gaj Magdalena, helyettes államtitkárnak és Kołodziejczyk Piotr, helyettes államtitkárnak a Távközlés és Információs Társadalmi dossziékat.

Nyitrai Zsolt az átadón a következőket mondta: A mi feladatunk a végéhez ért, ezért átadtuk a tapasztalatainkat és információinkat a lengyel kollégáknak, akik több területen folytatni fogják majd a magyar elnökség által elkezdett munkát. Magyarország az elmúlt hat hónapban első alkalommal látta el az EU Tanácsának az elnökségét. Ez egy nagyon komoly szakmai és politikai tapasztalás és tanulás volt számomra és a magyar politikusok számára is. Az elmúlt fél évben megtanultuk azt, hogy a politika nem mindig a veszekedésről, vagy a civakodásról szól, hanem sokkal inkább a kompromisszumoknak a megkereséséről és megtalálásáról. Megtanultuk, hogy minden politikusnak tudnia kell összefoglalnia 3 percben a legfontosabb, legfajsúlyosabb mondandóját, és nincs felesleges szövegelés. Az elmúlt hat hónapban megtanultuk azt is, milyen 27 tagországgal egyeztetni és folyamatosan a kompromisszumokat keresni, megismertük a fontos szereplőket, a Bizottságot, az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Kijelenthetjük, hogy a magyar elnökség a távközlés területén is jól vizsgázott az Európai Unióban.

Két fő törvényhozási dossziét kaptunk meg a Belgáktól. Az egyik a rádiósspektrum technológia program, az EU frekvenciastratégiája. Ennek a lényege, hogy oda is eljusson a szélessávú technológia, ahol eddig nem volt. A másik a Hálózati Biztonsági Ügynökség megszilárdítása, vagyis az információ biztonság, a személyes adatok védelme érdekében. Mindkét dosszié tekintetében a magyar elnökség sikeres volt, mert egy kompromisszum közeli állapotot sikerült elérnünk. A munka nagy részét elvégeztük, a tapasztalatokat átadtuk Lengyelország képviselőjének- fejtette ki Nyitrai Zsolt.

Gaj Magdelne lengyel helyettes államtitkár megköszönte az átadott stafétát  Nyitrai Zsoltnak és gratulált az eddigi gyümölcsöző munkához. Majd azt mondta, hogy reméli, hogy ők is ilyen sikeresen fogják a munkát végezni, és befejezik, amit a magyarok elkezdtek. Reméli, hogy amikor ők adják át a következő nemzetnek a stafétát, ők is ilyen elégedettek lesznek a munkájukkal.

Kolodziejczky Piotr beszédében kifejezte háláját Nyitrai úrnak, aki sok fontos és hasznos tanácsokkal látta el, és gratulált, ahhoz, amit sikerült végigvinniük a soros elnökség alatt. Elmondta azt is, hogy Magyarország magasra tette a mércét, amit szeretnének ők is megütni. Nem csak a magyar borokra, de magyarok tapasztalataira is számítani fog a jövőben is.

Forrás: Egriszín

Nagyszabású nemzetközi konferenciát rendezett Eger június 17-e és 20-a között. A Külügyminisztérium a magyar soros uniós elnökséghez kötődő támogatásával szervezte meg Eger Önkormányzata és az Eszterházy Károly Főiskola Lyceum Pro Scientis Alapítványa a „Kulturális sokszínűség, érdemi párbeszéd – Hídépítés Európa és az Arab & Muszlim Világ között” című eseményt.

Az elfogadott „EGER NYILATKOZAT” alappillérrei:
Elismerjük a Nyugat és a „Muszlim világ” közötti párbeszéd fontosságát, felismerve, hogy úgy kell egymásra tekintenünk mint partnerekre, akik hajlandóak azt keresni, ami összeköt.

Az elmúlt években Európa és a „Muszlim világ” közötti párbeszéd jelentősen erősödött, a konferencián a globalizáció kihívásaira kerestünk közös válaszokat, a párbeszéd, a kölcsönös megértés jegyében. Egerben kerestük a jövőbeni együttműködés formáit is.

A tény, hogy Magyarország az unió soros elnöke, különleges jelentőséget adott a találkozásnak, azért is, mert a kultúra- és vallásközi párbeszéd az EU prioritásai közé tartozik. Közös akaratunk, hogy ez a párbeszéd segítsen megoldásokat találni az alapvető problémákra, a fenntartható gazdasági növekedés kérdéseire, a morális, gazdasági és financiális válságra.

Hisszük, hogy a tapasztalatok megosztása a kulturális együttműködés és a működő, valamint leendő kereskedelmi kapcsolatok szintén segítenek majd abban, hogy megfeleljünk a modern világ kihívásainak.

Eger mint házigazda részéről Habis László, az Év Polgármestere, a megyeszékhely országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a város katalizátora szeretne lenni a remélhetőleg most kezdődő hosszú folyamatnak, amely a kölcsönös megértést, párbeszédet szolgálja.
Eger polgármestere hozzátette: tisztában van azzal, hogy ennek a folyamatnak minden oldalon megvannak az ellenzői, ugyanakkor a vezetők felelőssége az, hogy passzivitásba menekülve tovább növelik a kockázatokat, vagy a megértést választják.
Partnerként tekintünk egymásra, célunk együttműködés létrehozása a kultúra, a gazdaság, az oktatás és a sport területén. Magyarország ebben, a kultúrák, vallások és civilizációk közötti párbeszédben hídfő szerepet kíván betölteni.
A jövőbeni párbeszéd és megértés a fiataloknál kezdődik, ennek érdekében a tervek között szerepel egy oktatási- képzési központ létrehozása és képzési programok megvalósítása Egerben – helyi, magyar és nemzetközi felsőoktatási intézmények együttműködésével.

Hóvári János helyettes külügyi államtitkár zárszavában elmondta: nagy siker az egri konferencia, ahol a legfontosabb kérdésekről esett szó az észak-afrikai és közép-európai térség között. Aláhúzta, hogy Eger kulcsszerepet tölthet be ebben a kapcsolatban, a városnak minden évben meg kell rendeznie egy hasonló konferenciát, hogy folyamatos legyen a párbeszéd. Ezekre az eseményekre szakértőket, előadókat hívnak majd a világ minden tájáról, valamint sok egyetemista résztvevőt kívánnak bevonni, nagyobb hallgatósággal szeretnék megrendezni a következő konferenciát, hogy a párbeszéd és megértés szélesebb körű legyen. Hóvári János szerint a magyar társadalomnak meg kell értenie, hogy a világ nagyobb, mint Közép-Európa, ki kell nyitnunk külpolitikánk ablakait, még aktívabbnak kell lennünk a világ különböző kultúráival való kapcsolatokban.

"NE FÉLTSÉK A SZOCIALISTÁK A DEMOKRÁCIÁT!
REAGÁLÁS AZ MSZP MAI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJÁRA

Egyik oldalról megmosolyogtató, másrészt azonban arcátlan kijelentések sorozata hangzott el a szocialisták mai, egri sajtótájékoztatóján. Bármely nyitott szemmel járó egri polgár sorolni tudná a korábbi években kifejezetten pártérdekből vezetői székbe ültetett emberek neveit. Ismételten hangsúlyozzuk: a sajtótájékoztatón kifogásolt intézményvezetői kinevezéseknél szabályos pályáztatás történt és szakmai szempontok érvényesültek. Ahol több alkalmas jelölt is volt a posztra, ott az iskola működtetésében a vezetőváltástól új szemléletet, dinamizmust várunk. Groteszk, hogy éppen azok beszélnek az 50-es, 60-as évek kísérteteiről, akik az említett fekete időszak alapjaira építettek klientúrát, és az elmúlt esztendőkben ismét a tönk szélére juttatták hazánkat.

AZ ÓVODÁKRÓL

Az önkormányzat az óvodák esetében természetesen figyelembe veszi a 950 egri szülő véleményét. A tervezett struktúraváltásról előbb írásbeli kritikát kértünk az érintettektől, majd nyilvános szülői fórumot szerveztünk. A nevelési-oktatási átalakítás részleteinek kidolgozása során észrevételeiket lehetőség szerint figyelembe vesszük. A prekoncepciók ideje lejárt, szeretnénk most már a szakmai munkára koncentrálni, viszont ezzel kapcsolatban továbbra is állunk az építő szándékú vélemények elé. Az átalakítás teljes mértékben szükséges és indokolt: fő pozitívuma, hogy a tagóvodavezetők ettől kezdve sokkal inkább a szakmai munkára figyelhetnek, és rengeteg tehertől mentesülnek.

AZ ÚJ ALAPOKMÁNYRÓL

Az ellenzék elhallgattatásáról szó sincs, hiszen a képviselői hozzászólás, véleménynyilvánítás lehetőségét továbbra is megadja az Új Alapokmány. Kiemelt fontosságú ügyekben továbbra is fennmarad az időkeret nélküli - ám emiatt sokszor parttalan - vita lehetősége is. A közszemlére bocsátott Új Alapokmánnyal csupán határt kívánunk szabni az utóbbi időben elszaporodott, végeláthatatlan és a lényegtől gyakran elkanyarodó felszólalásoknak. Nem engedhetjük, hogy a képviselői hozzászólások szócsővé, politikai homokozóvá silányítsák a helyi demokrácia legfontosabb döntéshozó testületének munkáját. Európában egyébként általánosan elfogadott szokás, hogy a politikusok tömören, a lényegre korlátozzák mondandójukat, kétségtelen azonban, hogy ehhez fel kell készülni.

Kevésbé felelős, inkább érdekes ellenzéki magatartás, hogy a napirendek tárgyalása közben, olykor nagy sebbel-lobbal, csapot-papot otthagyva távozik a teremből egy-egy képviselő. Kérjük a testületi tagokat, hogy a demagóg, populista megnyilvánulásokat tartogassák pártrendezvényekre. Bizonyára egyetértünk abban, hogy a közgyűlés nem adhat teret az ilyen vitriolos viselkedésnek."

Sajtótájékoztatót tartott az MSZP Eger városi szervezete. Pál György önkormányzati képviselő az elmúlt heti közgyűlés kapcsán elmondta:  a bólogató Jánosok szolgalelkű frakciója megszavaz mindent, ami fentről, központi utasításként jön.

Pál György, Mszp önkormányzati képviselő

"Nagy várakozással tekintett mindenki a jövőbe, hogy mi lesz a 2/3-os „fülkeforradalom „  győzelme után? Ma már látjuk, beköszöntött a „fülkehétköznapok” világa. Sajnos helyben, Egerben is ugyanaz a helyzet, mint országosan.

Több olyan döntés is volt a múlt heti közgyűlésen, ami külön-külön is megérdemelne egy sajtótájékoztatót. Hiszen az óvodai összevonás, igazgatói kinevezések, alapokmány módosítás, mind fontos, de különböző kérdés. Van bennük azonban valami közös, a döntés meghozatal módszere és stílusa. Közös bennük, hogy a más véleményeket letagadva, lesöpörve a Bólogató Jánosok szolgalelkű frakciója egyhangú döntéseket hoz. Mást mondanak a folyosókon és mást mondanak a szavazataikkal.

Jó iskolapélda erre Szeleczky János totálisan politikai kinevezése, azzal az igazgatónővel szemben, akit a szakiroda a legjobbra értékelt a városban, a szülők és munkatársak elsöprő többsége pedig őt választotta. Szeleczky az 50-60-as évek világának kísértete, amikor is emberi kvalitások nélkül, pusztán párthűséggel lehetett előrejutni a ranglétrán. Egyetlen érv nem hangzott el mellette, nem hogy szakmai, hanem semmilyen. A védhetetlent nem védte senki.

De a szülők nyílt levelét, az óvodai aláírások, a Tánctagozat melletti aláírások figyelmen kívül hagyása után, az ellenzék elnémítása jön. Erre szolgál az alapokmány módosítás, amely megszüntetné a nyílt, időkorlát nélküli vitát, teljesen lecsökkentve ezzel az ellenvélemények megjelenésének lehetőségét.

Nagy István, Mszp önkormányzati képviselő

Az elmúl közgyűlésen ugyanúgy, mint eddig, mi , szocialisták felelős ellenzékként viselkedtünk, nem úgy, ahogy ezt tette a Fidesz ellenzékben. Könnyű lett volna demagóg módon, populista érvekkel támadni a 12-es iskola megszüntetését. De világos a célunk, a racionalitás talaján álló előterjesztéseket reálisan ítéljük meg, és nem áldozzuk fel hitelünket rövid távú politikai célok reményében. Azonban erőteljesen kiállunk véleményünk mellett, ha hibás döntést kívánnak hozni. De nem a szülők felhergelésével, tüntetésszervezéssel akarunk nyomást gyakorolni a döntéshozókra, hanem tényekkel, érvekkel. Már amennyiben az új alapokmány szerint erre megmarad a lehetőségünk."