Két napra ellepték a néptáncosok a várost. A Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban szervezték november 19-én 20-án a VI. Országos Ifjúsági Szólótáncverseny döntőjét az Egri Kulturális és Művészeti Központ szervezésében. A versenyt kétévente rendezik meg Egerben.

Az egri döntőn az elődöntőkön való részvétel alapján az ország 72 legkiválóbb 15-18 év közötti néptáncos versenyzőjét láthatta a közönség. A legjobb lányok a „Gyöngygalléros táncos”, a legjobb fiúk pedig az „Ezüstpitykés táncos” címet vihették haza. A zsűri tagjai Dr. Ratkó Lujza, néptánckutató, a Magyar Táncművészeti Főiskola óraadója, Németh Ildikó, Harangozó-díjas táncpedagógus, Demarcsek György, Aranysarkantyús Táncos, Lukács László táncpedagógus és Széphalmi Zoltán Aranysarkantyús Táncos voltak.

A pénteki megnyitón Saárossy Kinga, társadalmi megbízatású alpolgármester elmondta, hogy egykori néptáncos tapasztalatai szerint a néptánc tartást ad, s aki büszkén műveli ezt a művészeti ágat, az rossz ember nem lehet. A néptáncos egy csoportba tartozik, s ezzel együtt a nemzetét képviseli.

A megnyitó után elkezdődött a kötelező táncok versenye, este pedig Gajdos táncházzal zárták a napot. Szombaton délelőtt a szabadon választott táncok versenyét tartották, este 6 órakor pedig a néptáncgálán hirdették ki a győzteseket.

Gyöngygalléros táncosok lettek: Oláh Eszter, Szécsény Iglice TE; Szabó Kincső Ildikó, Budapest Magyar Táncművészeti Főiskola; Szilágyi Zita, Nyíregyháza Művészeti Iskola; Juhász Viktória, Debrecen Hajdú; Bari Ildikó, Nyíregyháza Művészeti Iskola; Eitler Ágnes, Győrújbarát Csobolyó; Szabó Renáta Alexandra, Győrújbarát Csobolyó; Oláh Ivett, Szécheny Iglice; Pethő Lilla, Miskolc Diósgyőr AMI- Szinvavölgyi Néptáncműhely; Mészáros Anett, Nyíregyháza Figurás

Ezüstpitykés táncosok lettek: Sipos Gergő, Szekszárd Bartina NE; Okányi Mihály, Békés Belencéres TE; Bordás Barnabás, Nyíregyháza Művészeti Iskola; Farkas Máté, Budapest Magyar Táncművészeti Főiskola; Száraz Dávid, Figurás Te Nyíregyháza; Tomori Márk, Nyíregyháza Művészeti Iskola; Bíró Márton, Nyíregyháza Művészeti Iskola; Fényi Máté, Debrecen Hajdú; Rencz Norbert, Nyíregyháza Művészeti Iskola; Szita Balázs, Győrújbarát Csobolyó NE; Botló Ákos, Nemeskosút Berkenye TE

Forrás: Egriszín

Világszerte november 20-án ünneplik a gyermekek jogainak világnapját. Az ENSZ 1989. november 20-án fogadott el egyezményt a gyermekek jogairól. Magyarországon 1997-ben ünnepelték először a gyermekek jogainak egyetemes napját.

Az ENSZ, a gyermekek jogairól szóló egyezményét Magyarország 1990. március 19-én írta alá.
Az Egyezmény 24. cikke kimondja, hogy mindenkinek kötelessége, hogy küzdjön a betegség és a rosszul tápláltság ellen, különösen tápláló élelmiszerek szolgáltatásával.
A Gyermekétkeztetési Alapítvány ezért is döntött úgy, hogy a Gyermekek Jogainak Világnapját azzal ünnepli, hogy az anyagi nehézségek ellenére, a „Fel a fejjel” című programmal egyik programjával ünnepli, amellyel bővíti a program támogatását élvező családok számát.
Azon családoknak kíván segíteni az Alapítvány, ahol az alapvető élelmiszerek vásárlására sincs elegendő pénz. A programra leginkább munkájukat elvesztő, vagy betegséggel küszködő családok jelentkeznek, ahol nem ritkán négy gyermeket is nevelnek.

Király Gábor, az Alapítvány elnöke elmondta: „Nagyon nehéz éven vagyunk túl mindannyian. Sajnos, a válságtól, valamint a munkahelyünk elvesztésétől való félelem erősebb, mint a szociális érzékenységünk. Bízunk azonban abban, hogy az Ünnepek közeledtével mindenki felismeri a szegények támogatásának a szükségességét. Ilyenkor mindent meg kell tennünk azért, hogy a Karácsonyfa alatt minden gyermek jusson meleg élelemhez!”

„Digitális újdonságok az üzleti szereplőknek” címmel rendez szakmai napot a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara november 23-án a HKIK székházban. A találkozón 3D-s nyomtatás, az energetika, az ügyfélkapcsolati rendszerek témákban tartanak előadásokat a szakemberek.

A három egységben megrendezésre kerülő szakmai nap előadásait november 23-án kedden 9:30-tól tekinthetik meg az érdeklődők HKIK  székházában.

Előadások:

1. 3Dimenziós nyomtatás
• 3D printer - ZPrinter 450 színes irodai térnyomtató
Elődató: Turi Norber BIBUS Kft.
A 3D nyomtatási technológiával gyorsan, hatékonyan hozhat létre prototípusokat. Tervezők, mérnökök, egyetemi hallgatók munkáját nagyban elősegítheti ez az új eljárás, hiszen számítógépes adatokból közvetlenül gyártható le a háromdimenziós tárgy. Ezek a prototípusok hozzásegíthetik Önt újabb mérnöki és üzleti sikerek eléréséhez. A nyomtatót működés közben lehet tanulmányozni!

2. Energetika
• Kamarai összefogással 150 MFt megtakarítás
Előadó: Becskei Márk – HKIK gazdaságfejlesztési főmunkatárs
A földgáz,- és a villamos energia költségek optimalizálásának érdekében a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara energia beszerzés közösséget hozott létre.

• „Földcímke” – energetikai tervezés modern technológiával
Előadó: Fülöp Gábor  - HKIK főtitkára

• „Földcímke” ¬– technológiai bemutató
Előadó: Macsi Gergely – tudományos munkatárs BAY-LOGI
3. Ügyfélkapcsolati rendszerek (CRM)
• Pályázati dömping 2011.
Előadó: Gonda László – Metodus Kft.

• Informatikai rendszerek bevezetésének támogatása a gyakorlatban
Előadó: Magyar Zita – Metodus Kft.

• Kulcs-Soft a kkv szektorban
Előadó: Szőke Lóránd Kulcs-Soft Számítástechnika Nyrt.

• Last minute lehetőség mikro, kis és középvállalatoknak
Előadó: Angeli László – ügyvezető igazgató MátraCOMP Kft.
Pályázzon velünk több telephelyet is kezelni tudó számlázással, CRM-el, raktárkezeléssel, távmunkával integrált vállalkozása weblapja és webáruháza megvalósításához.

• A KKV-k számára fejlesztett iMaster vállalatirányítási rendszer bemutatása és a bevezetés financiális hátterének taglalása
Előadó: Dr. Mester Csaba – Innovitas Kft.  ügyvezető igazgató
Az iMaster több modulból áll, melyek közül a legfontosabbak az ügyfélkapcsolatok kezelését és értékesítést segítő (CRM), személyügyi (HRM), dolgozói teljesítményértékelő, iktató és dokumentumkezelő, készlet- és raktárnyilvántartó, pénzügyi, karbantartási modulok, melyek folyamatosan egészülnek ki továbbiakkal.

A Dr. Kemény Ferenc Általános Iskolában minden év novemberében emlékeznek meg a névadóról, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapító tagjáról. Az intézmény idén ünnepli fennállásának 45. évfordulóját.

Eger város egyetlen testnevelés tagozatos általános iskolája – korábban 10. számú Általános Iskola - 1996-ban vette fel Dr. Kemény Ferenc nevét, vállalva ezzel, hogy megőrzi a nemzetközi olimpiai mozgalom élharcosának emlékét. 2001-ben felavatták az intézmény udvarán a sportdiplomata bronz domborművét, és valamennyi osztályterem falán ott található a dr. Kemény Ferenc emléktabló. Ezentúl egy teljes napot is szentelnek az egykori gimnáziumi igazgatónak. A Körcsarnokban tartott mai ünnepségen a diákok felidézték dr. Kemény Ferenc életútját, majd az iskola énekkara adott műsort. Kékesi László igazgató méltatta a névadó munkásságát, amihez az iskola diáksága és nevelőtestülete is méltó szeretne maradni, élen járva az olimpiai eszme terjesztésében.

A megemlékezésen kitüntetéseket adtak át az arra érdemes diákoknak, pedagógusoknak, szakembereknek. Kemény Ferenc díszjelvényt vehetett át a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézetének (HMÖPI) képviseletében Székely Józsefné igazgató, az EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági ház kollektívája nevében Ponyi László igazgató és Pusztai Éva címzetes igazgató, valamint Szente János az Eger Termél Kft. igazgatója. Ugyancsak ebben az elismerésben részesült dr. Jakabházyné Mező Mária, akinek a támogatásával nyerte el az iskola idén a MOB Fair Play Bizottságának Diplomáját. Kékesi László köszönetét fejezte ki az Eger MJV Oktatási Kulturális Sport és Ifjúsági Irodájában dolgozóknak, valamint díszjelvényt adományozott a média képviselőinek, Dorkó Zsuzsának, Bódi Csabának és Turay Zoltánnak. Az ünnepségen díjazták a kiváló tanulmányi- és sporteredményeket elérő tanulókat is.

Forrás: Egriszín

Projektnyitó rendezvényt és szakmai konferenciát tartottak tegnap délután az EKF-en „Élelmiszeripari innovációs törekvések és azok eredményei” címmel. Beszámoltak a főiskola által pályázati forrásból létrehozott Innovációs és Technológiatranszfer Irodáról, illetve egy 48 cég bevonásával történt felmérés eredményeiről.

Innovációs tevékenységek, illetve összehangolt, célirányos kutatás-fejlesztési tevékenységek nélkül az élelmiszeripar sem belföldön, sem külföldön nem fog tudni kilábalni a nehéz helyzetből – hangsúlyozta dr. Kiss Attila, az Egerfood Regionális Tudásközpont főigazgatója. A tapasztalat az, hogy azok a cégek maradnak a piacon, akik nyitottak a termékszerkezet bővítése felé, akik a szervezeti struktúrájukat is képesek rugalmasan átalakítani, és akik a technológiai fejlesztésekre is odafigyelnek.  A technológiafejlesztés, az innováció és a termékfejlesztés az Egerfood tudásközpont és az újonnan létrejött Innovációs és Technológiatranszfer Központ munkájának a fókuszában áll. Ezek a fő sarokpontok kialakultak már az Egerfood elmúlt 5 éves munkája során is. Az egészségtudatos magatartáshoz illeszkedő, speciális pozitív biológiai-élettani hatással rendelkező élelmiszerek egyre nagyobb számban vannak jelen a piacon. Azok a partnerek, akik erre nyitottak egy nagyon jelentős és fizetőképes célcsoportot tudnak elérni, tömegáruval csak kevés partner tud életben maradni – mondta dr. Kiss Attila.

Az Innovációs és Technológiatranszfer Központ legfontosabb célja, hogy a partnerek igényével összhangban, világszinten is korszerű új termékeket és technológiákat fejlesszenek ki közösen. Az iroda létrejötte az Egerfood Regionális Tudásközpont megalakulásával kezdődött folyamat része. Már a kezdeteknél megfogalmazódott az a szándék, hogy a meglévő kutatói bázissal és kapacitással piacképes fejlesztések jelenjenek meg. Most egy olyan szervezeti egységet hoztak létre, amely célirányosan foglalkozik az ipari kapcsolatok építésével, fejlesztések hasznosításával, az együttműködés körének bővítésével.

Forrás: Egriszín

Egerben tartott konferenciát a Kulturális Központok Országos Szövetsége november 17-18-ig. A tanácskozáson részt vettek a magyar kulturális, művészeti központok vezetői és munkatársai. A szakmai együttműködésekről és a felnőttképzésről tanácskoztak a szakemberek.

1997-ben jött létre a Kulturális Központok Országos Szövetsége azzal a céllal, hogy segítse a közművelődést meghatározó nagyobb kulturális központok, a városokban lévő művelődési intézmények munkáját, s koordinálja a szakmai együttműködést.

A két napos konferenciát az Egri Kulturális és Művészeti Központ szervezte. Habis László polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy pályázaton sok pénzt nyertek Egerben a kulturális központok felnőttképzésre, számítástechnikai eszközökre, s a kulturális turizmus felélénkítésére. Kiemelte többek között a Kepes Vizuális Központ félmilliárdot meghaladó fejlesztését, a Líceum jelenleg is folyó rekonstrukcióját, valamint azt, hogy a Vármúzeum az egyik leglátogatottabb múzeum az országban.  Habis László elmondta, hogy a válság következményei miatt sokkal átgondoltabbnak kell lenniük, az önkormányzatot egy hatalmas olajszállító hajóhoz hasonlította: előre kell gondolkodni, hogy mikor fordítunk rajta, hiszen nem egy fordulékony, hirtelen megállítható dolog.

Az egriek mellett bemutatkozott Szekszárd és Békéscsaba kulturális hálózata is. A jelenlévő szakemberek az Agora Agria projektről is hallhattak előadást, amely várhatóan a 2012-es év első negyedévére készül el.

Az első nap a felnőttképzésről, a szervezet szakmai eredményeiről és az intézményi akkreditációról szólt, a második napon pedig szekcióülések következtek. Tanácskoztak az intézményi háló problémáiról, a közművelődés törvényi hátteréről és finanszírozásáról.

Forrás: Egriszín

A Megyeházán fogadta csütörtök este Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke testvérmegyénk, az erdélyi Kovászna megye delegációjának tagjait.

Kiemelten fontos szerepül van Heves megye nemzetközi kapcsolataiban a határon túli magyar területeknek. 2002-ben kötött testvérmegyei megállapodást Kovásznával a Heves Megyei Önkormányzat. A megállapodás célja egy közös együttműködés kialakítása volt a két megye települései, intézményei és szervezetei között a lehető legtöbb területen.

A kovásznai küldöttséget Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke vezette, vele tartott Henning László alelnök, valamint Pásztor Csilla és Giliga Márta külkapcsolati szaktanácsadó.

A két elnök a megbeszélésen az aktuális közös programokról, valamint a további együttműködési lehetőségekről tárgyalt. Horváth László hangsúlyozta, hogy a jelenleginél szorosabb viszonyt szeretnének kialakítani a határon túli magyar területeken élőkkel, s kiemelte azt is, hogy nem a formális, statisztikai kapcsolatokat kell ápolni, hanem amelyek mindkét fél számára kézzelfogható eredményt hoznak gazdasági és/vagy kulturális szempontból.

Forrás: Egriszín

500 ezer forint megfizetésére kötelezte dr. Sós Tamást, az MSZP megyei elnökét a Fővárosi Ítélőtábla.

A polgári pert Szíki Károly indította egy 2008-as hangfelvétel alapján, melyen a megyei közgyűlés akkori elnöke „bértüntetőnek” nevezte Szíkit. Dr. Sós Tamás meglepőnek tartja az ítéletet, s érdeklődésünkre mindössze annyiban reagált, hogy megvárják az írásbeli indoklást, aztán pedig felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Legfelsőbb Bírósághoz

Költségvetés módosításra nyújtott be javaslatot tegnap a parlamentbe, az MSZP frakció. Az infrastruktúrában , az oktatásban és egészségügyben leállított fejlesztések újraindítását szorgalmazzák, valamint az EU-s és hazai források felhasználásával a gazdaság élénkítését modernizálást kívánják elérni. Igazságosabb  és követhetőbb költségvetést támogatnának, ez viszont a jelenlegi 2011. évi költségvetés módosításával válna kialakíthatóbbá.

Az utak állapota országos és megyei szinten is elmaradott, ezek fejlesztése nélkül nem várható sem a turisztikai fejlődés, sem gazdasági előrelépés  Heves Megyében. Dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő indítvánnyal élt az Országgyűlés felé, melyben költségvetési javaslat módosítást nyújtott be a tervel rendelkező utak és útszakaszok kivitelezésére.

A 9 út és útszakasz  tervei nem újkeletűek, szerepelnek a közeljövőben megvalósítandó tervekben  de, ezzel az indítvánnyal a folyamat felgyorsítását kívánná elérni.Az Útpénztár magasabb előirányzatával lehetőséget kapnának az Önkormányzatok a kezelésükben tartott utak felújítására, mivel  ezek önköltségileg egyre nehezebben finanszírozhatók.

1. Eger bekötő út- Füzesabony körforgalomtól maklárig ( 2,6 km) 400 millió  Ft

2. Gyöngyös város nyugati elkerülő út befejezése   800 millió Ft

3. 31.út - Dormánd- Heves közötti útfelújítás  1,5 milliárd Ft

4. 33. út Füzesabony Poroszló első szakasz 400 millió Ft

5. 2402. út Selyp -Gyöngyöspata közötti szakasz 812 millió Ft

6. 2507. út Mónosbél- Balaton közötti szakasz 350 millió Ft

7. 2415. út Sirok- Tarnaszentmária- Verpelét közötti szakasz 650 millió Ft

8. 2416. út Eger - Egerszalók - Verpelét - Gyöngyös  650 millió FT

9 . Pásztó -Galyatető 400 millió Ft

Dr. Sós Tamás szerint az 1 km- re eső út belekerülési költsége 30- 40 millió forint, ami nagyban függ az ott lévő műtárgyaktól, hidaktól, mert ezek megnövelik az előállítási költséget . Némely utak felújítása a térség fejlődését hozhatja, néhány út  pedig a mindennapi közlekedés komfortját emeli, viszont minden esetben fontos, hogy az ígéretek megvalósítás stádiumába lépjenek.

Európai Unióról szóló kiállítás nyílt ma délelőtt a Balassi Bálint Tagiskolában. A tárlat az „Európai Unió a Balassiban” című projekt részét képezi.

Európai Uniós Pályázat keretében, Uniós tanterem átadására készül a Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Balassi Bálint Tagiskolája. Erre az előzetes tervek alapján 2011. május 27-én kerül sor, ám az átadást egy több hónapos „előkészítő –ráhangoló időszak” előzi meg kiállítással, rajzpályázatokkal, játékos vetélkedőkkel. Az előkészítő munkát többek között az iskola Galériájának kiállítása is segíti a gyerekek számára, melyet a mai napon nyitottak meg az EVENTUS Üzleti Művészeti Középiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium közreműködésével.  A kiállítás célja, hogy felkeltsék a tanulók érdeklődését az Európai Unió és annak tagországai iránt.

A projekt során az osztályok gyűjtőmunka keretében alaposabb ismereteket szerezhetnek egy választott ország életéről, melyet osztálytermükben kiállítás formájában feldolgoznak. Anyagot gyűjtenek az ország főbb jellemzőiről-nevezetességeiről, híres embereiről, nyelvhasználatáról, pénzneméről, ételkülönlegességeiről, népviseletéről, szokásairól. A gyűjtőmunkára és annak feldolgozására a tanév során szabadidős tevékenységek között, illetve tanórákba épített formában kerül sor.

Forrás :Egriszín