A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságán információk merültek fel arra vonatkozóan, hogy egy 24 éves mezőszemerei férfi nagyobb mennyiségű hamis pénz előállításával foglalkozik, amit 2010. november 17-én értékesíteni kíván.

Ezen információk alapján rendőrségi akció keretében munkatársaink a tegnapi napon, Egerben, egy áruházlánc üzletének parkolójában elfogták a mezőszemerei férfit, akinél 200 db, hamisgyanús 20.000 Ft-os bankjegyet foglaltak le az intézkedő bűnügyi szakemberek.

Az elfogást követő, a férfi lakásán lefolytatott házkutatás során, a hamisítványok gyártásához használt eszközök valamint több próbanyomat került lefoglalásra.

A rendőrség két személyt hallgatott ki gyanúsítottként, akik a bűncselekmény elkövetését elismerték.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya a férfi őrizetbe vétele mellett indított büntetőeljárást és tett az előzetes letartóztatására indítványt. Társa ellen szabadlábon hagyása mellett folyik az eljárás.

Félidejéhez érkezett az egri Wigner Jenő Műszaki és Informatikai Középiskola és a felső-ausztriai HTBLA Perg középiskolája által indított projekt, melynek során tavasszal 10 napot töltöttek el a Wigner Jenő Középiskola tanulói a közel 600 km-re fekvő Pergben.

A Tempus Közalapítvány által koordinált COMENIUS Iskolai együttműködések pályázat keretében létrejött, „pErGER – A Guidebook for Interschoolers” nevű projekt során a 26 magyar és az 50 osztrák diák vállalta, hogy az őszi magyarországi és a tavaszi ausztriai látogatások, illetve az évközi interaktív foglalkozások során létrehoznak egy internetes honlapot. A projekt különlegességét a mindkét fél által használt „idegen nyelv” adta, hiszen a munka nyelve mindvégig az angol volt.

Konkrét elemként elkészültek a mindennapi életről szóló kisfilmek, továbbá egy háromnyelvű hangos szótárral és a kulturális, illetve a különböző képzési rendszerek megismerését is lehetővé tevő adatokkal, fényképekkel vált teljessé a projekt-munka. Az alkotás folyamatáról és a cserelátogatások élményeiről blogot is vezettek a diákok. Emellett a pályázat során tervezett kulturális és sportesemények is megvalósultak, melyek remekül kiegészítették a projektben résztvevők munkáját, illetve csapat- és közösségépítő jellegéből fakadóan növelték a pályázat hozzáadott pedagógiai értékét.

Az osztrák tanulók ősszel ismét eltöltöttek egy aktív munkával teli hetet a megyeszékhelyi iskola vendégeként. Október 15-én pedig hat heves megyei általános iskola 45 tanulója vett részt a honlap tesztelésében és értékelésében. A munka a 2010/2011-es tanévben is folytatódik, melynek során az aktualitásokkal és új anyagokkal bővítik a létrejött honlapot. (http://perger.htl-perg.ac.at/)

A projekt Ausztriában és Magyarországon is valamennyi kritérium szerint kimagasló nemzeti minősítést kapott. Ezzel automatikusan elnyerte az Európai Minősített eTwinning Projekt címet, vagyis így benevezhet az Európai eTwinning Díjak versenyére, ahol a legkiemelkedőbb projektek mérhetik össze erejüket.

Novembertől már használható a Mocsáry Lajoson frissen átadott, 300 méteres kerékpárút. A Károlyi Mihály utcáig tartó szakaszt önerőből építette a város.

A Deák Ferenc mellé épített biciklisáv után ismét bővült megyeszékhelyünk kerékpárút felhozatala, jelen esetben egy háromszáz méter hosszú szakasszal. Az átadott vonal része, a városunkat hosszában átszelő hálózatnak, melynek két széle már elkészült, a közepe pedig a belváros rehabilitációjakor fog formát ölteni. Az újonnan átadott szakasz az úttól és járdától elkülönítve, a patakmeder mentén halad. A beruházás keretén belül felújították és akadálymentessé tették a 4-es számú buszjárat megállóhelyét is. A mindenképp örömteli építkezés csupán két apró szépséghibával rendelkezik, és ezek is könnyen orvosolhatók:

Egyrészről a megépített szakasz végétől 300 méterre található egy kerékpáros híd a patak fölött, az út viszont nem vezet odáig. Nem is kell neki, hiszen kis autóforgalmú területről beszélünk, de legalább felfestés, vagy részletesebb kitáblázás jelölhetné, hogy érdemes továbbhaladnunk a kétkerekűnkkel.

Másrészről az új kerékpárút nem illeszkedik az érsekkerti szakaszhoz. Noha csak pár méter eltérésről van szó, az új vonal a park sétányának folytatását képző járdánál folytatódik, nem a kerékpárút irányában. Nagy fantázia nem kell, hogy megtaláljuk a továbbvezető helyes irányt, de ha már van két ilyen szépen megépített kerékpárutunk, kár lenne nem összekötni őket, akár csak egy átlósan átvezető sárga vonallal is.

Az utóbbi időben pozitívan alakulnak megyeszékhelyünk kerékpárosbarát beruházásai, a legnagyobb attrakciót viszont minden bizonnyal a belvárosi rehabilitáció jelenti majd. A patakmederbe-, illetve az a mellé tervezett bicikliút megépülése kétségtelenül egy környezetbarát és modern város színvonalát hozza majd.

Forrás: http://egrinapok.wordpress.com/

„Bányászat és Geotermia 2010” címmel kezdődött konferencia a Magyar Bányászati és. Földtani Hivatal és a Magyar Bányászati Szövetség rendezésében ma délelőtt, a Hotel Egerben. A három napos találkozón a bányászat aktuális kérdéseit vitatják meg a szakemberek.

A geotermia kérdésköre a kiemelt témája a bányászati szakemberek, vállalkozók részvételével megrendezett találkozónak. A bányatörvény hatálya alá került a törvénymódosítás révén a geotermikus energia kitermelése, kutatása, hasznosítása. A geotermia hasznosítása jórészt a bányászathoz kapcsolódik, mivel a szárazon, nagy mélységből kivett földhő bányászati kérdés. A Magyarország számára nagyon fontos új terület, hiszen nagyon jó adottságai vannak az országnak. Ennek ellenére még gyerekcipőben jár a geotermikus energia kutatása.
ma már csak három mélyművelésű bánya működik az országban, de közel ezer külszíni bánya található.
A 140 fős találkozó megnyitóján Sós István alpolgármester köszöntőjében kiemelte, hogy a válságból való kilábalás gondjaival küzdő gazdaságban fontos szerep jut a bányászati területnek is. Az alpolgármester az Eger számára idegenforgalmi jelentőséggel bíró termálvízre alapozó gyógyturizmust, valamint a most épülő biomassza erőmű jelentőségét hangsúlyozta.
Magyarország geotermikus nagyhatalom, az országon belül a megye is büszkélkedhet ilyen jellegű adottságokkal, jelentette ki Szabó Róbert a Heves megyei Közgyűlés alelnöke. Az alelnök hozzátette, hogy az adottságokat nem használják ki kellőképpen, aminek előmozdításában ez a konferencia is segíthet.

A tanácskozás előtt Nagy Lajos, az OMYA Hungária Kft. ügyvezető igazgatója a hazai erőforrásokat és bányászat jelenlegi helyzetét is jellemezte:
„Nem vagyunk nagyhatalom bányászatban, viszont szeretném eloszlatni azokat  a több évtizedes és nem megfelelő információkra alapozott megállapítást, hogy Magyarország ásványi nyersanyagokban szegény ország. Ez nem igaz. Magyarország közepesen ellátott ásványi anyagokban.
Ez a közepes ellátottság rögtön hozza a bányászat megújulásának lehetőségét, és a megújuláshoz vezető út feladatait is.
Úgy gondolom, hogy amikor az ország energia függősége 80 %, ha importra gondolok,
akkor nagyon komolyam kell foglalkozni azzal 3,3 milliárd tonna, különböző minőségű szénkészlettel, ami rendelkezésre áll. A földtani vagy geológiai vagyon ennél lényegesen nagyobb. ez természetesen új helyzetet teremthet, de ne csak a szénről vagy a földgázról beszéljünk, egyéb nyersanyagokban is gazdagok vagyunk.
Úgy gondolom, hogy felül kell vizsgálni, hogy a nemzetgazdaságnak mire van szüksége.
Meg kell nézni, hogy az igényeit mennyire egészíti ki importból, és mennyire saját forrásból. Mellé kell tenni a saját forrás-lehetőségeket és törekedni kell az import csökkentésére kiváltására.
Az import mindig az adott országban teremt munkahelyet, ott generálhat fizetéseket a költségvetésbe, ott generálhat egy magasabb életszínvonalat a társadalom résztvevői számára. Ne engedjük ezt ki a kezünkből, csináljuk ezt itthon.
valljuk be a végcél az, hogy a társadalmi jólét emelkedjen. Úgy gondolom, hogy ehhez a mi szakmánk tud hozzátenni.”
A résztvevők pénteken szakmai vezetéssel ellátogatnak az OMYA Hungária Kft. üzemébe.

Forrás: Egriszín

A magyar származású Nobel-díjasokra, köztük az iskola névadójára emlékeztek ma délelőtt a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégiumban. Az ünnepségen megkoszorúzták az intézmény szoborparkjában található emlékműveket.

A Tudomány Napi megemlékezés már hagyomány az intézményben, ennek időpontja összefonódik Wigner Jenő születésének napjával. Az országban egyedülálló, hogy minden magyar származású Nobel-díjas mellszobbra együtt található az iskolában. Köztük is kitüntetett helyen szerepel Wigner Jenő, aki egyike volt azon 1920-as évekbeli tudósoknak, akik újjáteremtették a fizika tudományát. 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott. Busák István igazgató ünnepi köszöntőjében méltatta Wigner érdemeit, s kiemelte, hogy a diákok is büszkék lehetnek arra, hogy a róla elnevezett intézményben tanulnak. Az egri iskolák vezetői, tanárai és a diákok ezt követően virágok és koszorúk elhelyezésével tisztelegtek a tudósok emléke előtt.

Forrás: Egriszín

Nevelőszülők továbbképzésére nyert a napokban közel egymillió forint anyagi segítséget a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól a Heves Megyei Önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézménye.

A gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás fejlesztésének támogatására szolgáló pályázatot még az idén márciusban írta ki a szaktárca. A 16 lakásotthont, egy szakszolgáltatási központot működtető és 85 nevelőszülőt foglalkoztató megyei intézmény a „Nézz jól egy gyermek szemébe!” elnevezésű programjával bizonyult sikeresnek.

Kocsa Erika igazgató elmondása szerint a képzés keretében három helyszínen – Tenken, Gyöngyösön és Egerben – csoportfoglalkozásokat tartanak a nevelőszülőknek az előítéletes magatartásról, a másság kezeléséről, a tinédzser, serdülőkorú gyermekek agressziójáról. Szeretnék oldani a nevelőszülőkben meglévő előítéleteket, s rajtuk keresztül igyekeznek hatni a kamaszok helytelen viselkedésmintáira is.

A kurzusok e hét elején már elkezdődtek, ebben az évben mindegyik csoport három alkalommal találkozik, a foglalkozásokat egy külsős tréner segíti. Az elsajátított ismeretek gyakorlati hasznának kiértékelése jövő márciusban zajlik majd.

A táncművészetet hívatott népszerűsíteni a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány, 290 nem formális programelemet megvalósító, uniós pályázattal működő projektje, melyet ma délelőtt mutattak be a program vezetői.

Az „Új kommunikációs csatornák kiépítése iskolák és művészetek között, kreatív táncművészek közreműködésével – a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány vezetésével” elnevezésű projekt, két egri és négy Heves megyében található iskola partneri együttműködésével 2010. november 1. és 2011. augusztus 31. között valósul meg.

A pályázat tartalmi részével kapcsolatban Mirkóczki Zita, program koordinátor elmondta, hogy az iskolák számára eredményes és érdekes programot a megyében is igyekeznek kiterjeszteni a partnerek segítségével.

Barta Dóra a program művészeti irányítója elmondta, hogy az oktatás nevelés szempontjából is fontos, hogy a fiatalok szocializációjába bekerüljenek a művészetet jelentő kódok, fontos, hogy az oktatás részévé váljon a művészet.
véleménye szerint az alapítvány tevékenységéhez hasonló aktív pályázati munka és az ahhoz kapcsolódó művészeti tevékenység, hosszú távon befolyásolja a város kulturális életét.
Az Európai Unió támogatásával működő program a „Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása” című TÁMOP pályázaton 43, 244 millió forint összegű támogatást nyert.
A támogatás célja hogy a nevelő és oktató intézmények, az óvodai nevelésen és a tanítási órákon kívül számos szervezett kulturális programot, szakkört, tábort, kirándulást szervezhetnek tanulóik számára.
A Parnasszus Táncművészeti Alapítvány a programmal segíti, hogy a gyerekek megismerkedhessenek a tánccal, szerethetővé teszi azt, valamint útmutatót ad a színház világában való eligazodásra.  A megvalósításban a befogadó táncszínház segítségével megismerkedhetnek az alapokkal, táncművészeti áttekintés és tánctábor is szerepel a komplex projektben, melyben 292 nem formális tanulási alkalom során, 295 gyereket vonnak be. A munkában előadóművészek, táncpedagógusok, oktatók, koreográfus, dramaturg vesz részt.

A célcsoportban óvodás és iskolás gyerekek szerepelnek. A projekt különlegességének számít, hogy hallássérült, hátrányos helyzetű fiatalokat is bevonnak a programokba. Ehhez az egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon bizonyult megfelelő partnernek.

Forrás: Egriszin

Hatodik alkalommal hirdeti és rendezi meg korosztályi szólótáncversenyét az Egri Kulturális és Művészeti Központ. A pénteki kötelező- és a szombati szabadon választott táncok versenyét követően hirdetnek eredményt.

2000 óta versengenek a lányok a „Gyöngygalléros táncos”, a fiúk pedig az „Ezüstpitykés táncos” címért. A megmérettetésre minden második évben kerül sor a 15-18 éves korosztályt felölelve. A nagy létszám miatt évek óta területi elődöntőket is rendeznek az ország három pontján.
A verseny során a táncosoknak kötelező és szabadon választott táncokat is be kell mutatniuk 1,5-2 perces szabad improvizáció formájában, melyben a hiteles előadásmód mellett a színpadi jelenlétet, az átütő egyéniséget is értékeli a zsűri.  A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap, az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület és a Martin György Néptáncszövetség támogatásával valósul meg.

A döntő programja:
19-én, pénteken:
16 óra: Kötelező táncok versenye
20.00: Táncház
20-án, szombaton:
9.00 –12.00: Szabadon választott táncok versenye
18.00: NÉPTÁNCGÁLA, benne eredményhirdetés, díjátadás,

Elbírálták az „Eger Város Ösztöndíjasa” pályázatra beérkezett kérelmeket. A pályázókról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata rendeletében meghatározott ad-hoc bizottság döntött.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata évente kétszer, februárban és szeptemberben írja ki az „Eger Város Ösztöndíjasa” pályázatot, melyre a közép- és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói, akik állandó egri lakcímmel rendelkeznek, továbbá kiemelkedő a tanulmányi eredményük és szociálisan rászorultak.
A pályázat nyerteseit az egri önkormányzat 5 hónapon keresztül támogatja. A középiskolásokat  9.500, a főiskolásokat/egyetemistákat 19.000 forinttal.

Eger Város Ösztöndíjasai:

Felsőfok:
1. Asztalos Andrea Eszterházy Károly Főiskola
2. Barta Viktória Eötvös Loránd Tudományegyetem
3. Csesznok Kitti Dorina Miskolci Egyetem
4. Galda Nóra Debreceni Egyetem
5. Hideg Adrienn Károli Gáspár Református Egyetem
6. Jakab Orsolya Debreceni Egyetem
7. Kovács Dalma Melinda Eötvös Loránd Tudományegyetem
8. Körtvélyesi Dóra Eszterházy Károly Főiskola
9. Ofra Lilla Katinka Károli Gáspár Református Egyetem
10. Terenyei Anna Debreceni Egyetem
11. Várhegyi Nikolett Dorina Debreceni Egyetem

Középfok:
1. Bialkó Brigitta Sancta Maria Gimnázium
2. Bóta Szonja Dobó István Gimnázium
3. Bóta Cynthia Dobó István Gimnázium
4. Farkas Vera Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium
5. Gál Veronika Dobó István Gimnázium
6. Hegymegi Gréta Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola
7. Horváth Dalma Vivien Dobó István Gimnázium
8. Molnár Anna Dobó István Gimnázium
9. Lukács Ágnes Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium
10. Rudinszky Krisztina Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola
11. Varga Bianka Neumann János Középiskola és Kollégium
12. Verhóczki Zsanett Szilágyi Erzsébet Gimnázium

Folytatódik a Tudományos Szieszta előadássorozat az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karán. Dr. Kordos László előadásának „Az ember és környezetének evolúciója” lesz a témája, november 17-én.

Újabb összejövetellel folytatódik az előadássorozat a Természettudományi Karon. A Kepes György Szakkollégium és a TTK közös szervezésében a tehetséggondozás és ismeretterjesztés céllal a magyar tudományos élet legkiválóbbjai tartanak rendszeresen előadást.
Az ember és környezetének evolúciója címmel Dr. Kordos László előadását hallgathatják meg az érdeklődők november 17-én 16 órai kezdettel, a C épület 124-es előadójában (Leányka u. 4.) .

A Tudományos Újságírók Klubjának tagsága minden évben megszavazza, kit tartanak az év olyan tudományos szakemberének, aki kiemelkedő munkát végzett a tudományos ismeretterjesztés terén.
A 2009-es év eredményeiért dr. Kordos László kapta a Tudományos Újságírók Klubja által odaítélt, az „Év Ismeretterjesztő Tudósa” elismerést.
Kordos László az egyetemi doktori címet 1975-ben szerezte meg, 1984-ben a földtudományok kandidátusa, 1993-ban a földtudományok doktora, 1996-ban habilitált doktor és 1997-ben egyetemi magántanár lett. A Magyar Állami Földtani Intézetben 1974-óta dolgozik, végigjárva a szamárlétrát a tudományos segédmunkatársi besorolástól az igazgatói posztig. Közel hatszáz publikációja mellett írt húsz könyvet. Utóbbiak közül a hazai barlangokat bemutató munkája a szakma alapműve. Hosszabb időt töltött Párizsban és az Amerikai Egyesült Államokban, különösen Washingtonban.
Kordos László nevét a Rudabányán folytatott ásatásai révén is jól ismert. Beszámolói alapján ismerhették meg az érdeklődök a Rudabányán feltárt két nemzetközi jelentőségű emberszabású őst, a Rudapithecus hungaricust és az Anapithecus hernyakit.