A Heves Megye Napja programsorozat részeként a megyei kórház gyermekosztályát támogató jótékonysági estet rendeztek.

A megyei közgyűlés döntése alapján az idén először rendezik meg a Heves Megye Napja elnevezésű programsorozatot. A hagyományteremtés jegyében tartott események sorában – Horváth László kormánymegbízott fővédnökségével – szombaton jótékonysági estet tartottak a Gárdonyi Géza Színházban.

A műsort megelőzően, amelyet a színház sikeres produkcióiból, valamint az Egri Szimfonikus Zenekar, Herczeg Flóra, a Corelli Trió és Nádasy Erika műsorszámaiból állítottak össze, köszöntőt mondott Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és Horváth László kormánymegbízott.

Az est bevétele egyébként 6,5 millió forint volt, ebből a jegyárakból 2,5, adományokból pedig kétmillió jött össze, ennek része Zeller Ferenc festőművész két árverésen elkelt festménye. Az adomány összegéhez ugyanennyit a meghirdetett célra – a megyei kórház gyermekosztályának a támogatására – a ZF Hungária Kft. is hozzátett.

A színház nézőterét zsúfolásig megtöltő közönség mindvégig jó hangulatban töltötte az időt. A vendégek a Heves Megye Bora címet 2010-ben elnyert kiváló italokat fogyaszthatták. Emellett borárverésen licitálhattak öt különleges nedűre. Ezek közül a legértékesebb tételnek a Szent Andrea pincészet borkülönlegessége bizonyult. A palack 35 ezer forintért talált gazdára.

Forrás: HEol

Első alkalommal ünnepeljük Heves Megye Napját. Erről szóló döntésével a megyei közgyűlés hagyományt szeretne teremteni. A programsorozat tudományos konferenciával kezdődött.

Egy IV. Béla által 1248. február 24-én kiadott oklevél említi először önálló közigazgatási egységként Heves Új Vármegyét. Döntésével a megyei közgyűlés ehhez a dátumhoz kapcsolódóan úgy rendelkezett, hogy 2011-től február 24-e lesz Heves Megye Napja.

Az első, hagyományteremtő szándékkal megrendezett programsorozat része volt az a csütörtöki konferencia, amelyet „Történelem, közigazgatás, turizmus” címmel tartottak a Megyeháza Barkóczy-termében.

– A megyében megemlékeztünk már az országos ünnepekről, szabadságharcaink, forradalmaink évfordulóiról. Egyet nem tettünk még soha: nem ünnepeltük magát Heves megyét – mondta köszöntőjében Szabó Róbert, a megyei közgyűlés elnöke.
A konferencián mindhárom témakörben számos előadás szolgálta azt a célt, hogy az érdeklődők jobban megismerhessék szűkebb pátriánk múltját és jelenét.

Dr. Nemes Lajos, a Heves Megyei Levéltár igazgatója az ünnepi tanácskozás első témája kapcsán egyebek mellett a megyeszerkezet kialakításáról értekezve azt hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medence mintegy 250 ezer négyzetkilométeres területén Szent István királyunk korában kezdett kialakulni egy államszervezet.

– Ki kellett alakítani egy valóban működőképes rendszert. Ez volt a tulajdonképpeni megyerendszer, amellyel párhuzamosan, ám gyorsabb tempóban az egyházi is létrejött – fogalmazott az előadó.
– Megyénk gyakorlatilag a mai 3-as számú főút mentén szerveződött, oly módon, hogy akkor Borsod Abaúj Vármegye egyik alközpontja volt.

A konferencia további részében a közigazgatásról hallhattak az érdeklődők előadásokat. Köztük kiemelkedett az, amelyben dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója a közigazgatás napjainkban zajló átalakításáról szólva felidézte azt az ismert tényt, hogy a II. világháború után, egészen a rendszerváltásig, a magyar közigazgatás a szovjet típusú fejlődés útját járta.

E történelmi korszak negatív tapasztalatai erősen közrejátszottak abban, hogy az 1989–90-es modell választásakor az akkori döntéshozók a jogállamiságot, a decentralizációt és az önállóságot tették minden intézmény alapgondolatává. Ez a modell azonban a főigazgató meglátása szerint egy idő után válságba jutott.

Az újkori magyar közigazgatás történetében a legmeghatározóbb változások a területi államigazgatás átalakításában történtek. Úgy tűnik, hogy immár eldőlt a középszinttel kapcsolatos, évtizedek óta jelen lévő vita is: a megye és a régió párharcából az előbbi került ki győztesen.

A turizmus témakörében Hídvéginé Molnár Judit, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője statisztikákban bővelkedő előadásában mutatta be a térség idegenforgalmának alakulását. Kifejtette többek között, hogy a pénzügyi és világgazdasági válság a tapasztalatok szerint alaposan visszavetette ezt a szférát. Megnyugtató ugyanakkor az a tény, hogy napjainkban már érzékelhetőek a kilábalás jelei.

Forrás: HEOL