
Az eltelt kilenc hónap tapasztalata az, hogy feszültségmentesen és jól működik az egyombudsmanos rendszer – jelentette ki Szabó Máté a Magyar Jogász Egylet vándorgyűlésén csütörtökön Egerben.
Az alapvető jogok biztosa közölte: ez azt jelenti, hogy jó döntés volt az egységes biztosi rendszer létrehozása szakmai helyettesekkel. A rendszer megfelel az uniós tagállamok gyakorlatának is, a független adatvédelmi hatóság működtetése pedig ugyancsak harmonizál az EU előírásaival is – tette hozzá az ombudsman.
Szabó Máté kijelentette: nem állják meg a helyüket azok a kormányzati kritikák, hogy az ombudsman tevékenysége megterheli az alkotmányos rendszert. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy miközben korábban évente átlagosan mintegy nyolcszáz állampolgári beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz, az elmúlt kilenc hónapban csupán tizenöt beadványt juttatott el a testülethez az ombudsmani hivatal, ami „nem nevezhető radikális kritikának”.
A továbbiakban arról szólt: hatáskör hiányában azért utasították el a Szabadság és Reform Intézet indítványát, amely szerint kizárólagos hatalomgyakorlásra történő törekvés jelenik meg az alaptörvényben, mert az nem beadvány, hanem egy tanulmány, egyfajta politikai tiltakozás. A politikai rendszer és az alkotmányos berendezkedés átfogó kritikája pedig a politikai ellenzék feladata, és e feladatának meg is felel.
Helyénvaló volt egy új alkotmány megfogalmazása, ám ez nem jelenti azt, hogy tökéletesre sikerült; sok az elvarratlan szál, és bizonyos jogállami intézmények felett sötét árnyak jelennek meg – fogalmazott Szabó Máté.
Arról is szólt, hogy fenntartja az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítésére irányuló indítványát, amelyet először márciusban nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, és a testület kérdésére most megerősítette szándékát. Ezt azt jelenti, hogy a többi között kéri a kommunista diktatúra vezetőinek büntethetőségéről és a nyugdíjak csökkentéséről szóló, a bíróság egyedi kijelölésére lehetőséget adó, az egyházak elismerését, az alkotmányjogi panasz meghatározását, az Alkotmánybíróság hatásköri korlátozásának kiterjesztését és a kormányhivatalok jogkörét szabályozó átmeneti rendelkezések, továbbá az alkotmány napjával kapcsolatos rendelkezés megsemmisítését. Az átmeneti rendelkezések nem lehetnek ugyanis tartalmi részei az alkotmánynak – mondta az alapvető jogok biztosa.
MTI, kép: orientpress.hu
A FIDESZ hatalmi céljai és nem a lakosság érdekei dominálnak Heves megyében a járások kialakításánál, a közigazgatás átszervezésénél, az önkormányzatok feladatainak leredukálásánál – kezdte dr. Sós Tamás a dr. Nagy Imrével közösen tartott sajtótájékoztatót pénteken Egerben.
– Folyamatos a pénzkivonás, indokolatlan mértékű államosítás, centralizáció történik. A járások a központi politikai akarat végrehajtói lesznek, politikai kinevezett vezetőkkel, a FIDESZ „kádertemetői” lesznek – fogalmazott dr. Sós Tamás.
Mint elhangzott, vannak olyan szervezeti egységek, például a Heves Megyei Múzeumi Szervezet, melynek harmadik fenntartójánál tart két év alatt. A megyei önkormányzat intézményfenntartó feladatainak felszámolása után, jelenleg az állam a „gazda”, és folyamatban van a városi önkormányzathoz való kerülés. A politikus szerint nem véletlen, hogy ilyen körülmények között két éve húzódik a szocialista kormány időszakában megítélt 1,7 milliárdos egri vári fejlesztés. Hozzátette: egységesen indokolatlan valamennyi, jól működő önkormányzati iskola államosítása.
A járásokról szólva dr. Nagy Imre, a Heves Megyei Közgyűlés MSZP Frakciójának vezetője elmondta, hogy a kormány „sikerpropagandájaként” elkönyvel járási rendszerben egy „szolgabírói” szintet kíván megvalósítani az Orbán-kormány, amely az önkormányzatiság átalakításának utolsó eleme.
– Megvalósult a centralizáció, a leépítés. Heves megyét is kiürítették, államosították a vagyont, feladatai nincsenek. Azt hangoztatták, hogy területfejlesztési feladatot kap a megye, ám az utóbbi fél évben semmilyen erre vonatkozó feladatot nem valósítottak meg.
A megyei frakcióvezető kiemelte, alapvető problémák vannak a járási rendszer kialakításával: pénzspórolás címszóval az önkormányzatoktól történik forráskivonás, csak a köztisztviselők foglalkoztatásához 10 milliárdos korrekció kellene a költségvetésben. Ebből következik, hogy legalább 10 ezer közszolgálati dolgozót bocsátanak el jövőre, hiszen 600 milliárdos jövő évi költségvetési hiány mellett, nem valósulhat meg ilyen módosítás.
– A megyénként létrehozott úgynevezett kormányablakok sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen érdemi ügyeket nem tudnak elintézni az emberek, csupán útbaigazítási funkciót lát el, hogy hova, melyik hivatalhoz mehet a lakosság az aktuális ügyben. A járási hivatalok politikai szervezetek lesznek, pedig közigazgatási funkciót kellene, hogy ellássanak. Élükre politikusokat telepítenek – zárta dr. Nagy Imre.
Növekvő árak, csökkenő bérek. Ezek a tényezők voltak a péntek reggeli forgalomlassító tiltakozás legfőbb kérdései, melyet az MSZP tartott Egerben. A szocialisták felvetették az árak nagyfokú növekedését, illetve a kormány hanyagságát, amely rengeteg ember életszínvonalán rontott.
Az elmúlt egy évben az alapvető élelmiszerek ára óriásit nőtt. A tojás, a cukor ára 40%-os emelkedést mutat, míg az olaj és a kenyér díja is emelkedett. Mindezek mellett az energiaköltségek is fokozódtak, a szocialisták szerint az Orbán kormány hanyagsága több millió ember életét teheti tönkre ezekkel a lépésekkel. Éppen ezért egy országos figyelemfelhíváshoz csatlakozott az MSZP, felhívva ezzel az emberek figyelmét a kormány hibás gazdaság-, illetve oktatáspolitikájára.
Az MSZP az árak emelkedése, a csökkenő bérek ellen szervezte forgalomlassító tiltakozását Egerben.
Pál György, az MSZP városi elnöke szerint az Egerben élők számára nagy segítséget jelentene a biomassza-erőmű létrehozása, ami azonban a korcsolyapálya eltűnése után sem jelent meg. Óriási problémaként említette meg, hogy az elmúlt egy évben közel egy millió fővel nőtt a létminimum alatt élők száma. Úgy véli, hogy Eger az élen jár abban, hogy megnyomorítsa az emberek életét. Kiemelte a megyében folyó oktatási problémákat: a tankönyvcsomagok horribilis ára „egyedülálló” az országban.
Török Zsolt, a párt szóvivője elmondta: szeptember végére egy alternatív gazdasági programot dolgoznak ki.
A testület eltörölte a közgyűlési állampolgári felszólalás intézményét, de aki akar évente kétszer is szólhat a közmeghallgatáson.
2012. júniusában első fordulóban tárgyalt a Közgyűlés az egri Alapokmány pontosításáról, kiegészítéséről, amely a korábbi működési rendet szabályozó rendelet tavalyi megújításával, a rendelkezések egységes rendszerbe foglalásával jött létre. A puding próbája mindig az evés, így az Alapokmány gyakorlati alkalmazása során tapasztaltak szerint Eger Megyei Jogú Város jegyzője néhány pontosítást javasolt. A legmarkánsabb észrevételek az állampolgári felszólalások intézményének fenntartását célozták.
A közérdekű témában megtehető állampolgári felszólalások lehetőségével a 2011-es évben összesen 11 lakos élt, a felszólalások tartalma és stílusa több esetben vitatható volt, méltatlan Eger Megyei Jogú Város Közgyűléséhez. Ezzel szemben a Polgármesteri Hivatal évi százezres nagyságrendű ügyfélforgalmat bonyolít, a városi zöld számon, e-mailen, illetve fogadóórákon és lakossági fórumokon pedig észrevételek százait fogadják a képviselők és a hivatal ügyintézői.
A testület a fentiek alapján – egyértelmű többséggel – eltörölte a közgyűlési állampolgári felszólalás intézményét, ugyanakkor döntött arról, hogy az eddigi egy helyett évente két közmeghallgatást tart. Emellett az egri polgárok számos lehetőség közül választhatnak, hogy egyéni, vagy közérdekű ügyeiket intézzék, elmondják véleményüket, javaslatot tegyenek, vagy panasszal éljenek:
• a Polgármesteri Hivatal ügyintézésben közvetlenül kompetens munkatársai heti három – az Okmányirodában négy – napon várják az ügyféleket, telefonon is elérhetik a közvetlen hatáskörrel rendelkező ügyintézőket
• 0-24 óráig tehetnek bejelentést az ingyenesen hívható 80/200-882-as zöld számon
• bejelentéssel élhetnek az egpolgh@ph.eger.hu e-mail címen
• felkereshetik a rendszeres fogadóórákon a képviselőket, akik készséggel állnak rendelkezésükre
• felszólalhatnak a közmeghallgatáson, 2013-tól évente két alkalommal
• részt vehetnek és felszólalhatnak az aktualitásoktól függő időpontokban, évente több alkalommal tartott tematikus lakossági fórumokon
• szóban, vagy írásban is élhetnek panasszal és közérdekű bejelentéssel a tárgykörben eljárásra jogosult szervnél, s a felvetést az illetékes szerv a beérkezéstől számított 30 napon belül köteles elbírálni.
Kiderült, hogy az épület gerincénél lévő faszerkezet nincs átlapolva, megerősítve, valamint statikailag sem felel meg annak, hogy megtartsa az új födémet, s ezért új acélgerenda-rendszert kell gyártani és felszerelni. Mindezek következtében a tervezett szeptember 3-i átadási határidő valószínűleg nem tartható.
forrás: HEOL