Óriási érdeklődés fogadta a Gárdonyi Géza Színház Barta Dóra vezette tánctagozata által létrehozott mini Erlau táncfesztivált. A szervezők nem titkolt szándéka volt, hogy ezzel is bizonyítsák: Egerben van létjogosultsága a tánctagozatnak, igenis van „táncszeretet” és minőségi táncélet.
A fesztivál létrehozói demonstrálni kívánták, hogy a városban nem csak művelik a táncot, hanem nézői is vannak szép számmal.
Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző nyugdíjba vonulása miatt Kántorné dr. Kovács Luca személyében új jegyzőt választott az egri közgyűlés.
A nyugdíjba vonuló dr. Estefán Géza címzetes főjegyző öt ciklus után búcsúzott a jegyzői széktől. Mint mondta, nagyon büszke az elmúlt húsz évre, hálás a polgármestereknek, a képviselő testületnek, a város polgárainak, hogy elfogadták személyét, munkáját.
Kifejtette: bízik abban, hogy a polgármesteri hivatal munkaképes és versenyképes marad a jövőben is, hiszen a közigazgatás is egy verseny, ebben a térben is piac van, ahol a napi, heti, havi döntéseket különböző szervek kontrollálják. Kormányhivatal, bíróságok, döntőbizottságok előtt kell megfelelni, a versenyt állni kell, s ha szükséges, ebben segít a továbbiakban is. Hozzátette: reménykedik abban, hogy a napi, négyévenkénti politikai érdekek nem gyűrik maguk alá a polgármesteri hivatal munkáját. Keményen kell követelni, de a hivatalt szeretni is kell.
A címzetes főjegyző rámutatott: az önkormányzati törvény meghatározza a jegyző feladatait, de nem határozza meg a munka módját, a munkavégzés elveit. A polgármester irányítja az önkormányzatot, a jegyző pedig a hivatalt vezeti. Az elmúlt években mindig szeme előtt tartotta a határozottság, a jogszabályok betartása, a méltányosság elvét és törekedett arra is, hogy tudomásul vegye: nem a jegyző a polgármester. Ezeket az elveket egy dolog tartja össze: az egyenes gerinc, az az igény, hogy a jegyzőnek bátorsággal is rendelkeznie kell. Dr. Estefán Géza kiemelte: ezt a munkát nem feladatkörnek, nem is csak hivatásnak, hanem életmódnak, életformának tekintette az elmúlt 20 évben. Edit Piafot idézve zárta gondolatait: „nem bánok semmit sem.”
A jegyzőnek megválasztott Kántorné dr. Kovács Luca megköszönte a képviselők bizalmát. Tudja, hogy nagyon szép, ugyanakkor nagyon nehéz feladat előtt áll, igyekszik minden erővel megfelelni a bizalomnak. Gyermekkora óta Egerben él, az egyetem elvégzése után visszatért a városba, az ügyészégen, majd a rendőrségen dolgozott, később 12 évig tevékenykedett ügyvédként. Több mint négy éve titkárságvezető a polgármesteri hivatalban, rálátása van a bizottságok, a közgyűlés munkájára, a hivatali szervezetre és a dolgozók feladataira.
Pályázatában fontos volt, hogy az önkormányzat továbbvigye az ügyfélbarát közigazgatás ügyét és hangsúlyos lesz a jövőben az e-közigazgatás kérdése, fejlesztése is. Úgy fogalmazott: a személyiség mindig kitölti a funkciót. A dr. Estefán Géza által említett elvekkel egyetért és ezeket szem előtt tartja majd munkája során. A szakmaiság és jogszerűség betartása alapvető követelmény. Mottója: „ésszel, szívvel dolgozva, eredményesen, hatékonysággal”.
Forrás: HEOL
Első alkalommal ünnepeljük Heves Megye Napját. Erről szóló döntésével a megyei közgyűlés hagyományt szeretne teremteni. A programsorozat tudományos konferenciával kezdődött.
Egy IV. Béla által 1248. február 24-én kiadott oklevél említi először önálló közigazgatási egységként Heves Új Vármegyét. Döntésével a megyei közgyűlés ehhez a dátumhoz kapcsolódóan úgy rendelkezett, hogy 2011-től február 24-e lesz Heves Megye Napja.
Az első, hagyományteremtő szándékkal megrendezett programsorozat része volt az a csütörtöki konferencia, amelyet „Történelem, közigazgatás, turizmus” címmel tartottak a Megyeháza Barkóczy-termében.
– A megyében megemlékeztünk már az országos ünnepekről, szabadságharcaink, forradalmaink évfordulóiról. Egyet nem tettünk még soha: nem ünnepeltük magát Heves megyét – mondta köszöntőjében Szabó Róbert, a megyei közgyűlés elnöke.
A konferencián mindhárom témakörben számos előadás szolgálta azt a célt, hogy az érdeklődők jobban megismerhessék szűkebb pátriánk múltját és jelenét.
Dr. Nemes Lajos, a Heves Megyei Levéltár igazgatója az ünnepi tanácskozás első témája kapcsán egyebek mellett a megyeszerkezet kialakításáról értekezve azt hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medence mintegy 250 ezer négyzetkilométeres területén Szent István királyunk korában kezdett kialakulni egy államszervezet.
– Ki kellett alakítani egy valóban működőképes rendszert. Ez volt a tulajdonképpeni megyerendszer, amellyel párhuzamosan, ám gyorsabb tempóban az egyházi is létrejött – fogalmazott az előadó.
– Megyénk gyakorlatilag a mai 3-as számú főút mentén szerveződött, oly módon, hogy akkor Borsod Abaúj Vármegye egyik alközpontja volt.
A konferencia további részében a közigazgatásról hallhattak az érdeklődők előadásokat. Köztük kiemelkedett az, amelyben dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója a közigazgatás napjainkban zajló átalakításáról szólva felidézte azt az ismert tényt, hogy a II. világháború után, egészen a rendszerváltásig, a magyar közigazgatás a szovjet típusú fejlődés útját járta.
E történelmi korszak negatív tapasztalatai erősen közrejátszottak abban, hogy az 1989–90-es modell választásakor az akkori döntéshozók a jogállamiságot, a decentralizációt és az önállóságot tették minden intézmény alapgondolatává. Ez a modell azonban a főigazgató meglátása szerint egy idő után válságba jutott.
Az újkori magyar közigazgatás történetében a legmeghatározóbb változások a területi államigazgatás átalakításában történtek. Úgy tűnik, hogy immár eldőlt a középszinttel kapcsolatos, évtizedek óta jelen lévő vita is: a megye és a régió párharcából az előbbi került ki győztesen.
A turizmus témakörében Hídvéginé Molnár Judit, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője statisztikákban bővelkedő előadásában mutatta be a térség idegenforgalmának alakulását. Kifejtette többek között, hogy a pénzügyi és világgazdasági válság a tapasztalatok szerint alaposan visszavetette ezt a szférát. Megnyugtató ugyanakkor az a tény, hogy napjainkban már érzékelhetőek a kilábalás jelei.
Forrás: HEOL
A FIDESZ- kormány elmúlt tíz hónapjának tevékenységét értékelte Kovács László az MSZP alelnöke csütörtöki, Korózs Lajossal és dr. Sós Tamással közösen tartott egri sajtótájékoztatóján.
– 20 év alatt igen komoly eredményeket ért el az ország fejlődésében a Magyar Szocialista Párt. A jelenlegi Kormány igen büszke arra, hogy szerintük jó irányba halad az ország, az MSZP álláspontja viszont az, hogy a pozitív haladás megtorpant, és a rossz irányba halad rohamos tempóban az ország – értékelte a helyzetet Kovács László.
Mint elhangzott, jól megszervezett koncepció volt a FIDESZ hatalomátvétele melynek következtében sérült a jogállamiság.
– Nagyarányú adócsökkentést ígértek, nem a jelenlegi helyzetet ígérték miszerint „lesz akinek lesz nagyarányú adócsökkentés”, hiszen ez csak a 300 ezer forint felett keresőket érinti. A fékek és ellensúlyok rendszere megszűnt és olyan többpártrendszer kialakítása van folyamatban, ahol ugyan több párt van, de a FIDESZ-en kívüli pártokat igyekeznek jelentéktelenné tenni – tette hozzá Kovács László.
Dr. Sós Tamás, az MSZP megyei elnöke kitért arra, hogy ma már a kistelepüléseken is érezhető az elégedetlenség, főként azok körében akiknek fontos volt a közmunkaprogram a megélhetésük szempontjából.
– A költségvetések elfogadásának időszakát éljük, de ami már most látszik, hogy kevesebb pénz fog jutni az oktatásra és a szociális területekre is. Az indoklás nélküli elbocsátások során rengeteg szakembertől váltak meg, az egyensúly teremtést pedig az intézmények bezárásával próbálják megoldani – vázolta a tényeket dr. Sós Tamás.
Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségi tagja elmondta, hogy az egykulcsos adó bevezetésével 147 milliárd forint vándorol a magas keresetűek zsebébe és az olyan intézkedések sem könnyítik meg a családok helyzetét, mint a családi adózás, hiszen Magyarországon a gyermekek 40 százaléka olyan családban él ahol nem tudják igénybe venni a családi adókedvezményt.
Február 27-én vasárnap 18 órakor gyertyagyújtást tart a kommunista diktatúra áldozatai emléknapja tiszteletére a Forradalmi Emlékbizottság, melynek vezetője Szíki Károly. A helyszín a Hatvani kapu tér, a gyertyákat az ’56-os emlékmű melletti kőnél gyújtják meg. 