Elvágtak egy gázvezetéket Visontán. A faluközpont lakóit több órára kitelepítették, nagy riadalmat okozott a hirtelen jött gázszivárgás. A helyreállítás idejére 140 házban nem lesz gázszolgáltatás.
Gázömlés miatt vonultak a tűzoltók szombat délelőtt Visontára. A községháza előtti téren történt a szivárgás, amikor az épület elől földlabdával együtt próbáltak kiszedni két tiszafát. A gépek nem sokkal 11 óra előtt sértették meg a vezetéket, a közelben tartózkodók gyors és szakszerű intézkedésének köszönhetően azonban nem történt robbanás.
A lakosok közül többen leállították az átmenő forgalmat, azonnal intézkedtek a szerencsétlenség elkerülése érdekében. A javítás idejére a szemközt lévő vendéglátó egységet is bezárták. A tűzoltók kiérkezéskor 100-140 méter sugarú körben kitelepítették a lakosokat, akiket megrémisztett az esetleges robbanás.
A gázvezeték melletti tiszafák kiemelésére azért került sor, mert azok akadályozták a járdán való haladást. Szarvas László, Visonta polgármestere elmondta: a tiszafákat megvásárolta egy kertészet, cserébe 3-4 platánfát kapnak az óvodások.
A szolgáltató a javítás idejére elzárta a gázszolgáltatást, körülbelül 140 ház marad gáz nélkül a szombati napon.
Doros Judit cikke 62 pályamű közül nyerte a pénzjutalommal járó Paul Lendvai díjat. Írásában a borsodi Tard jelenkori viszonyait mutatja be, amely azért is érdekes, mert immár alapműnek tekintett szociográfiai tanulmányt készített anno Szabó Zoltán 1936-ban, A tardi helyzet címmel, így az összehasonlítás a mai viszonyokkal igen érzékletesen bemutatható. Szabó Zoltán volt, aki Cifra nyomorúság című művében így ír Egerről: ” A jövőtlen kisváros kicsiny lehetőségeit már eredendően megszabja Eger fekvése. Az, hogy ez a város oda épült, ahol van, hegyek alá, inkább világi és egyházi hatalom várának, mint gazdasági központnak. Helyzeténél fogva olyan város, mely kapu ugyan, de leginkább olyan kapu, melyet pedig mindig bezártak, hol a nemzet ellenségei ellen, hol az »új idők új dalai« ellen. Ez a kapu mindig inkább visszavert, mint átengedett és sohasem volt az a célja, hogy kereskedőket, vagy árut bocsásson be, vagy küldjön ki. Eger mindig inkább vár volt, mint város és a vár itt sohasem élt szoros egymásrautaltságban a várossal, mint például a német kisvárosokban.”