Elmondta, hogy azzal, hogy egy több száz éves hagyományt szakítottak meg szeptember 18-án a Dobó téren, nem csupán a mindenkori hegybíró személyét, hanem az egri szőlő- és bortermelőket és a város polgárait is megsértették. Kiemelte, hogy ez azért is kellemetlen, mert a bor évében történt mindez, akkor, amikor a városnak kitüntetett figyelmet kellene tanúsítania a borhoz kötődő rendezvényekkel szemben is.

Tarsoly József úgy véli, hogy az elmúlt négy évben a város vezetői az elnyomást és mások véleményének figyelmen kívül hagyását mutatták. Azt látja, hogy ezzel a hozzáállással egyre többen szembesülnek, és sokan szeretnék, hogy szűnjön meg ez a stílus. Ezért is gondolja úgy a hegybíró, hogy Egernek nem pártpolitikusra, hanem független, teljesítményorientált vezetőre van szüksége. Egy olyan polgármesterre, aki a pártoktól egyenlő távolságot tartva képes összefogni a városban rejlő lehetőségeket, tudást és tapasztalatot.

Szó esett az Egervin helyzetéről is. Elkeserítőnek véli Tarsoly, hogy a volt Egervin telephelyén jelenleg 3 cég felszámolása van folyamatban. Elmondta, hogy korábban a városnak kétszer is lett volna lehetősége arra, hogy megvegye a céget, vagy abban meghatározó befolyást szerezve segítse az itt élők sorsának kedvezőbb alakulását. A jelenlegi helyzetben a hegybíró szerint Eger egyetlen kitörési lehetősége a turizmus és ezen belül a szőlő- és borágazat helyzetének javítása. Ezek fellendítésével nemcsak új munkahelyeket lehetne teremteni, hanem a város egészét vissza lehetne állítani a gazdasági vérkeringésbe. Tarsoly József úgy látja, hogy szükség lenne egy Egri Borkereskedőház létrehozására, amellyel rendezhető lehetne a jelenlegi nehéz piaci és termelési helyzet.