Kultúra

A Cheb-mágia újra lecsapott, most a Kaláka Fesztivál hivatalos ajánlójába sikerült a cseh város látképét beilleszteni háttérnek a magyar Eger helyett – írja a stop.hu. Tavaly az egri okmányiroda kiadványán díszelgett Cheb belvárosa, szintén tévedésből.

Tavaly az egri okmányiroda egyik kiadványán rossz fotóval illusztrálták a hevesi megyeszékhely látványosságait. Egy cseh város, nevezetesen Cheb díszelgett a mappán. A hiba ott volt, hogy a szerkesztők saját fotók készítése helyett keresőprogrammal gyűjtöttek képet, és megtévesztette őket, hogy a csehországi Cheb városának német neve szintén Eger – számol be stop.hu.

A STOP úgy tudja: a napokban Cheb ismét „odaszúrt” egyet a magyar egrieknek. Most a Kaláka Fesztivál – amely 2012-től Miskolcról Egerbe teszi át a székhelyét – hivatalos ajánlójában, egy rövid videóban szerepel a „mágikus” fotó. A néhány napja az egyik legnagyobb videómegosztó portálra kitett ajánló a fesztivál előzetes programjait mutatja be csodás furulyaszó kíséretében és néhány egri látképpel a háttérben. Nos, ide "zuhant" be (a 15. másodperctől néhány pillanatig) újra a chebi belváros. A videó készítői gyorsan észlelték a hibát, újabb ajánlójukban már kicserélték az ugyan egri, de mégis rosszul megválasztott fotót – tudtuk meg a portál bejegyzéséből.

A videóajánló ide kattintva látható.

Fotó és szöveg: stop.hu

Kedvenc képeit állította ki Kállai Margó fotóművész a Bartakovics Béla Közösségi Ház Kísérleti fotógalériájában. A Színek és formák címet viselő sokszínű válogatás, az elmúlt időszakból merít.

Zenével és vetítéssel nyitotta meg tárlatát a fotós Kállai Margó, amelyen Demeter Pál, a Heves Megyei Fotóklub vezetője köszöntötte.
Tájképek, portrék, emberek, növények, épületek sorakoznak a látogató elé, a március 31-ig látható tárlaton.
Kettős művészi életében a fotózás kapcsolódik másik szenvedélyéhez, a szobrászathoz. Kedvenc témája a természet, amely olyan különleges jelenségeket tár az ember elé, amit csak a megfelelő pillanatban lehet megragadni. A világ állandóan változik, nem lehet megismételni a pillanatot. A fotós képes arra, hogy elénk tárja ezt a pillanatot. Hol a mesterséges és természetes szerkezetek, hol a táj változása, hol a fények, tükröződések ragadják meg figyelmét. Margó pedig megmutatja a közönségnek az egyperces csodát. Nem sablonokban gondolkodik, kihasználja a pillanatot, eredeti módon közelíti meg a témákat.
Kállai Margó szerencsés embernek tartja magát, hiszen egyszerre hobbinak és hivatásnak is tekinti a fotózást. Tagja az Egri Fotóklubnak és az Országos Képző- és Iparművészeti Társaságnak. Példaképének, az aktfotóiról híres Jung Zsenit tekinti.

Forrás: egriugyek.hu

A Harlekin Bábszínház, a Magyar Bábművészek Szövetsége és a Magyar Színházi Társaság mély megrendüléssel tudatja, hogy hosszantartó, súlyos betegség következtében 2012. február 18-án életének 69. évében elhunyt Lengyel Pál, a Harlekin Bábszínház igazgatója, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke, a Magyar Színházi Társaság elnökségi tagja.

Nehéz elhinni, hogy a fáradhatatlan, a konokul csak a munkának élő, feladatot feladatra halmozó Lengyel Pált elvitte az orvul rátörő betegség.

Hatvankilenc évéből negyvenhetet színházcsinálóként volt jelen a magyar kulturális életben. 1964-ben alapította meg a miskolci Manézs Színpadot, amely az akkori nagy amatőr-alternatív egyetemi együttesek, az Universitas és a Szegedi Egyetemi Színpad mellett a kísérletező színház egyik legerősebb műhelye lett. Amikor a Színpadot a politika ellehetetlenítette, társulata egy részével együtt Kaposváron talált menedéket és kibontakozási lehetőséget. Zsámbéki Gábor bízott benne, első jelentős ottani munkája (Berzsián és Dideki) nemcsak hivatásos rendezői pályáját indította el, hanem Lázár Ervinnel kialakuló több évtizedes alkotói együttműködését is.

Számos gyerekelőadás színre állítása után 1981-ben Budapestre szerződött, s az Állami Bábszínházban egy életre elkötelezte magát a bábozás mellett. Az 1992-ben létrejött Kolibri Színház alapító tagjaként szerepet vállalt az új együttes stílusának formálásában, majd visszatért a Budapest Bábszínházba, ahol társulati tagként, illetve vendégként haláláig dolgozott. 2003-ban lett az egri Harlekin Bábszínház igazgatója.

Csaknem minden bábszínházban dolgozott, s előadásait számos hazai és külföldi fesztiválon díjazták. Munkásságában jelentős helyet foglalnak el azok az előadások, amelyek a báb műfaját igyekeztek a felnőtt nézők számára is elfogadottá tenni. Közben emlékezetes színházi előadások is fűződnek nevéhez, mint például Hamvai Kornél első színpadi bemutatkozása, a Márton partjelző fázik (1998, Merlin Színház).

Rendezői munkájával egyenrangúan fontosnak tekinthető a pedagógiai. Egyik vezető tanára volt a Színház és Filmművészeti Egyetem első bábszínész osztályának (1995-99). Számos tanfolyamon tanított amatőr színházi és bábszínházi rendezőket határon innen és túl, illetve rendszeresen zsűrizett Balassagyarmaton, Adácson, a kaposvári Gyerekszínházi Biennálén, a kecskeméti, a békéscsabai, a pécsi, a kolozsvári és más bábszínházi fesztiválokon.

1997 óta a Bábművészek Szövetségének elnökeként is igen sokat tett e szakma elismertetéséért, rangjának növeléséért. Mint a Magyar Színházi Társaság vezetőségének tagja egyszerre képviselte a bábos szakma érdekeit és állt ki a magyar színházi élet problémáinak szakmai kezelésének ügye mellett.

Munkásságát hivatalosan többek között Blattner Géza-díjjal (2003), valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével (2010) ismerték el.

Már betegen készült egy Liszt Ferenc zenéjére tervezett előadásra, ám ennek bemutatója már nem kerülhet sor.

Nánay István

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) gyerekrajz-pályázatot hirdet a Valentin naphoz kapcsolódva „Szerelmes madarak” címmel.

Hogyan lehet pályázni?

•    A rajzokat ceruzával, tollal, zsírkrétával, vízfestékkel és filctollal is el lehet készíteni A4-es méretben.
•    Az MME egy pályázótól egy munkát vár és kéri az egyéni munkát.
•    A rajzokat A4-es borítékban (nem összehajtva), postán kell elküldeni a MME címére (1121 Budapest, Költő u. 21.) A borítékra rá kell írni, hogy „Szerelmes madarak”.
•    A rajz hátoldalán legyen feltüntetve a pályázó neve, életkora (nevezési kategória), szülő neve, telefonszáma, lakcíme, e-mail címe.
•    Az óvodák és iskolák a gyerekek által készített rajzokat együttesen is elküldhetik részünkre, de a rajzokon ebben az esetben is szerepeljen az alkotó neve, kora és a szülő elérhetősége.

Húsvétra, március 23-án mutatja be a Gárdonyi Géza Színház a Csíksomlyói passiót. Ez az előadás a nagyhét felvezetése. Idén először várja a nézőket az egri társulat, hogy közösen hangolódjanak rá a húsvétra.

2000 óta időről-időre mindig megtalál a passió – meséli Dér András rendező. Az egri bemutató mégis különleges lesz: ezek eredeti csíksomlyói szövegek, sok olyan van benne, ami sem nyomtatásban, sem színpadon nem jelent még meg. A ’80-s években egy kutatócsoport feldolgozta a Csíksomlyói passió történetét, ebből 2004-ben megjelent egy kötet, ebből válogattam és állítottam össze a szövegkönyvet.
Az is izgalmas, hogy az 1700-as években egy-egy jelenetet egy ferences tanár írt meg, így állandóan változott, mindig cserélgették a jeleneteket. Vannak benne klasszikus passiójáték- elemek, visszanyúlik az európai középkori misztériumjátékhoz, allegóriákat, moralitásokat tartalmaz és belevettek előképeket az Ószövetségből.
- Mi motivál újra és újra?
- Ez egy élő történet, ezekben a szövegekben mindig van üzenet a mának, egyfajta tanítás is, a bűnre vezető alkalmak, a hét fő bűn, mindaz, ami ma is itt van. Az is érdekel, mennyire elfeledkezünk a lelki életről, az égi világról, és a megváltás történetéről. Úgy érzem, ezt nem lehet elégszer játszani- nyilatkozta a rendező.

Még a júniusi melegben jelentették be, hogy sikerült 15 millió Ft-os forrást szerezni az Egri Vár életveszélyes főbejáratának és a Varkoch kapu állagmegóvására, és szombaton a februári hidegben adták át díszőrségi kíséretben az elkészült munkát.

A kapuk az elmúlt két év kedvezőtlen időjárása miatt jelentős állagromlást szenvedtek el és életveszélyessé váltak, a főbejáratot le is kellett zárni. A sürgős beavatkozás érdekében komoly lobbi tevékenység indult: 2011. júniusában Habis László Eger polgármestere és más egri politikusok közösen fordultak a szaktárcához segítségért.

Habis László polgármester az átadáson köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki segített a felújításban. Elmondta, az elmúlt évek szélsőségesen csapadékos időjárása komoly károkat okozott az Egri Várban. 2011 nyarán dr. Nyitrai Zsolttal együtt - egy helyszíni séta alkalmával - döntöttük el, hogy összefogással, kezdeményezésekkel élünk az áldatlan állapot megszüntetése érdekében.
Felvettük a kapcsolatot az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, és a város polgármestereként nagy öröm volt számomra, hogy úgy érezhettem: nyitott kapukat döngetek. A vagyonkezelő vezetőivel a jogi kompetencián, kötelezettségeken lényegesen túlmutató dolgokról kezdődött beszélgetés, ami optimizmussal tölt el. Folyamatos kapcsolatban állunk és kiváló az együttműködés az MNV Zrt.-vel, további felújításokat tervezhetünk a Várban, elindulhat a Minaret statikai megerősítésének műszaki előkészítése. Előremutató az állami szervekkel folytatott közös gondolkodás, amely az Eger számára fontos értékek megőrzéséről, bemutatásáról szól.
Ennek a jó együttműködésnek az első eredménye, hogy - szinte azonnal - megoldást találtunk a két kapu felújítására, statikai megerősítésére. A munkát meg kellett tervezni, kivitelezni, és mára az állami tulajdonban lévő Egri Vár két emblematikus részlete újulhatott meg. Reményeink szerint csak a kezdet, tele vagyok optimizmussal- fogalmazott a polgármester.

Dr. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos kifejtette, a mai nap jó példa az összefogás erejére, arra, hogy rövid idő alatt is sikeres lehet egy ügy, ha a közös cél érdekében, egy akarattal dolgoznak a politikusok, a szakmai szervek és az állami szereplők. A döntés gyorsan megszületett és gyorsan megtörtént a kivitelezés, külön öröm, hogy helyi vállalkozások végezhették el ezt a munkát.

Dr. Molnár Zoltán, az MNV Zrt. általános vezérigazgató-helyettese elmondta, a jó minőségben elkészített felújítás, statikai megerősítés, kőpótlás évtizedekre rendbe tette a két kaput. Az ígéretnek megfelelően, határidőre elkészült a 15 millió forintos forrásból elvégzett beruházás. Példás a városért felelős helyi és országos politika, a Vármúzeum és a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló MNV Zrt. közös munkája, ez természetes is kell, hogy legyen.

Forrás: Egriszín

Február 7-én, az egri Városházán Habis László polgármester és Gryllus Dániel, a Kaláka Fesztivál művészeti vezetője közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 2012-től a Kaláka Fesztivál Egerbe költözik.

Az esemény időpontja: 2012. június 29. - július 1.

Az elmúlt 32 évben a Diósgyőri vár adott otthont Kelet-Közép-Európa legrégebbi folkzenei fesztiváljának, de a műemlék átépítése miatt a környezet alkalmatlanná vált a rendezvény megtartására, s így a szervezők új helyszínt kerestek a folytatáshoz. Sok városból kaptak meghívást, de Eger mellett kötelezték el magukat. Eger város vezetői és a fesztivál szervezői együtt jelentették be, hogy 2012-től a Kaláka Fesztivál új otthona a hevesi megyeszékhely.

Tudjuk, hogy hatalmas lépést tesz a Kaláka: 32 éves hagyomány folytatódik új helyszínen, az igényes szórakozást, zenét, táncot, művészetet kedvelők körében valóságos intézménnyé nemesült fesztivál költözik hozzánk. Ez az együttműködés meggyőződésünk szerint mindkét fél számára hatalmas lehetőséget tartogat. A fesztivál befogadása óriási öröm, és nagy feladatot jelent, de úgy látjuk: Eger is új, nagyon színes és kreatív megoldásokra ösztönző lehetőségeket nyújt a Kalákának.

Gryllus Dániel művészeti vezető kiemelte: Úgy gondoljuk, hogy Egerben, ebben a gyönyörű barokk városban is hosszú időre otthonra lelhetünk. Szerettünk volna a régióban maradni, hiszen nagyon sok nézőnk van erről a vidékről. Természetesen a Kaláka összművészeti fesztivál marad, de a hagyományos rendezvények mellett újabb programokkal is bővítjük a kínálatot.  Nagy öröm számunkra, hogy a város vezetése, közgyűlése és intézményeinek munkatársai szeretettel segítik munkánkat.

A húszas évek egyik legkedveltebb slágere, a gyertyafény-keringő ebben a zenés vígjátékban csendült fel először, és indult el világhódító útjára.

Február 3-án és 4-én, illetve 10-én és 11-én este újra az egri színpadon a békeidők kedvenc rekesz és nevetőizmokat megdolgoztató előadása. Főbb szereplői, a nőket bolondító báró és inasa, valamint az elhódított nők és a megcsalt férj. Ez a Gyertyafénykeringő, amelyet Moravetz Levente szerint ritkán játszanak a színházak, mégis a közönség egyik legkedveltebb zenés előadásai egyike. Ráadásul az egriek újra láthatják színpadon Csengeri Attilát, Kascsák Dórát és Zám Andreát. A darabban pedig először mutatkozik be Ozsgyáni Mihály.

Közel 200 résztvevője volt a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány által lebonyolított programsorozatnak. A TÁMOP által biztosított, több mint 43 millió forintból Parádról, Gyöngyösről, Felsőtárkányból és Egerből érkezett diákok ismerhették meg a tánc nyelvét. Az egy éves projekt megvalósítását hivatásos táncosok, koreográfusok segítették. A megye hat oktatási intézményéből érkeztek az érdeklődők, köztük hallássérült gyerekek is.

Csathó Csabát önkormányzati biztosnak nevezte ki a színház gazdasági helyzetének vizsgálatára a múlt heti közgyűlés képviselőtestülete.

Habis László elmondta, fontos, hogy a színház stabil állami támogatású konstrukcióba kerüljön, ezért most egy intenzív munka vette kezdetét, melyben intézkedési javaslatokat és produkciós költségeket várnak. Vannak ügyek, amikbe még mindig nem látnak tisztán és vannak nyitott kérdések a színházzal kapcsolatban, amikre nem akarnak utólag magyarázatot keresni.
Sós István alpolgármester javaslatára, Csathó Csabát önkormányzati biztosnak nevezték ki, hogy segítsen megtalálni a legmegfelelőbb gazdasági formát a színház számára. A szakember feladata, hogy különböző változatokat dolgozzon ki és optimalizálja a költségeket, irányítsa és felülvizsgálja a feladatokat.

Forrás: Egriszín