Kultúra

Alapításának 35. jubileumát ünnepelte a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság csütörtökön Felsőtárkányban. A nap folyamán többek közt az elmúlt évek eredményeiről, valamint az igazgatóság természetvédelmi tevékenységéről is szó esett.

A Bükki Nemzeti Park 1977 januárjában alakult, az igazgatóság mintegy 891.682 hektáros működési területén – Nógrád, Heves, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben – egy nemzeti park, 9 tájvédelmi körzet, valamint 13 természetvédelmi terület található, összesen 122.280 hektár kiterjedésben.
Grédics Szilárd, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója elmondta: kollégáival az ország legváltozatosabb természeti adottságú észak-magyarországi területén látják el a természetvédelem sokoldalú feladatait. Céljaik közé tartozik a védett természeti területek geológiai, botanikai, zoológiai és kulturális örökségének megismertetése. A természetbarát érdeklődőket látogatóközpontjaikban, ökoturisztikai létesítményeikben, terepi bemutatóhelyeiken és a tanösvényeken különböző programokkal várják.
Dr. Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára beszédében kiemelte: a természetvédelem egy olyan integráló tényező, amely képes akár nemzeteket is összekovácsolni.
A ünnepségen, melyen a szlovák kollégák is részt vettek, a Bükki Nemzeti Park szakmai eredményeiről, valamint a természetvédelmi tevékenységeiről az egykori és jelenlegi munkatársak előadásokon keresztül számoltak be.

A rendezvény a Csík Zenekar koncertjével zárult.

Forrás: Egriszín

A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó programokon és sikeres táncversenyen van túl az Egri Kulturális és Művészeti Központ, de további színes programokat kínálnak februárra is.

A pályázati szakasz lezárásáig, vagyis 2012. április 1-ig Kovács Katalin lett a kinevezett intézményvezető az EKMK élén. Az igazgató hétfőn délelőtt, sajtótájékoztató keretében számolt be arról, hogy az éves munkatervüket a kulturális bizottság jóváhagyta, viszont a költségvetést még nem. Ettől függetlenül már több sikeres program lebonyolításán vannak túl, és konkrétak a februári tervek is.

Rendkívül népszerű és sikeres volt a hétvégén megrendezett VII. Országos Ifjúsági Szólótáncverseny, ahol 20 ezüstpitykés és 19 gyöngygalléros címet adományoztak a versenyzőknek, valamint nyolc különdíjat osztottak ki. A verseny egy gálaműsorral zárult- mondta el Kovács Katalin.

A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódóan pénteken a Bartakovics Béla Közösségi Házban az Egri Szimfonikus Zenekar közreműködésével tartották a városi díszünnepséget. Szintén ehhez kapcsolódva Erkel Ferenc és Liszt Ferenc barátságának állít emléket január 23-án 18 órától szervezett zongoraest. Az elhangzó műveket Kassai István Liszt-díjas művész játéka mellett a Cantus Agriensis Kórus előadásában hallható. A koncert egyben a 20 éves Cantus Agriensis jubileumi hangversenysorozatának része.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az intézmény csatlakozik a február 17-19-ig tartandó országos programsorozathoz, melynek a „Kultúrházak éjjel-nappal” címet adták. Az országos program célja, hogy a kultúra teremtés és terjesztés házai, a benne dolgozó szakemberek és elsősorban az alkotó, kreatív közösségek teremtsenek egy olyan alkalmat, melyben közösen dolgozva hívják fel a figyelmet azokra a kulturális, közművelődési értékekre, amelyek ezekben az intézményekben, szervezetekben, közösségekben születnek és kerülnek nyilvánosságra. A programok között található Ady-est, kiállítás, nosztalgia bál, farsangi görkoris party és táncház is, de ezen a hétvégén megismerkedhetnek a látogatók a Forrás GYIH alkotó és művészeti közösségeivel is.

Reményeink szerint, a két nap alatt olyanokkal is sikerül megismertetni az intézményünkben folyó sokszínű munkát és színvonalas kulturális eseményeket, akikhez eddig üzeneteink nem értek el- emelte ki az igazgató.

Elhunyt Gróf Gyula, az egri Gárdonyi Géza Színház műszaki vezetője.

Hosszan tartó, türelemmel viselt betegség után, szombaton éjjel végleg elhagyta a földi színpadot és a Gárdonyi Géza Színházat Gróf Gyula, műszaki vezető. Az egri társulat saját halottjának tekinti.

Annak idején toronydarukat szerelt, amikor egy kollégájával történt véletlen baleset rádöbbentette, mást szeretne csinálni. Aztán – ahogy Ő fogalmazott – egy életre megcsapta a „színház szaga”, 1981-ben, Debrecenben. Innen Gali László csábította át az induló társulathoz Egerbe. Itt 1988. január 1-jén zsinórosként kezdte, s végigjárta a ranglétrát: volt díszítő, dolgozott a zsinórpadláson, majd színpadmesterként. Az utóbbi években díszlet- és látványterveket készített, a Piaf, az Ibusár, a Camille, az Alkoholisták, illetve a Kerti mulatság, avagy írók a fogason című stúdióbemutatókhoz, a Vértestvérek című musicalhez, a Három az egyben, a Bifidus essensis avagy tűsarkon a téboly, és a Requiem című táncjátékokhoz, legutóbb pedig a Gül baba című nagyszínházi előadáshoz. Évek óta az ő munkáját dicsérte az újévi koncertek látványvilága. A színházban élt. Hiányozni fog.

pcs

Pénteken a város több pontján, és különféle formában emlékeztek meg a Magyar Kultúra Napjáról. Idén a városi díszünnepségnek a Bartakovics Béla Közösségi Ház adott otthont.

Az ünnepség a himnusszal kezdődött, melyet Ungvári P. Tamás előadásában hallhattuk, majd Habis László Eger polgármestere mondta el ünnepi beszédét, melyet egy Wass Albert idézettel kezdett: „„A kultúra és a nemzet azonossága az a mindeneken felül álló erő, mely ellen tehetetlenek a fegyverek, és mellyel szemben értelmüket vesztik a szögesdrótok.”

Minden évben összegyűlünk a Magyar Kultúra Napján, hogy együtt ünnepeljünk és elmélyedjünk értékeinkben. A kultúra a nemzet túlélésének a záloga- fogalmazott a polgármester. A kitartó és fárasztó munka mellett fontos, hogy megőrizzük nemzeti identitásunk. Nemzetünk rendkívül gazdag, melyet tapasztaljuk itthon és akkor is, amikor gyergyói nemzettestvéreink tesznek állampolgári esküt. Fontos kultúránk ápolása, büszkék lehetünk rá. A színvonalat bizonyítja, hogy díjat nyert tavaszi fesztiválunk, jubileumot ünnepelnek együtteseink, többek között a Gajdos és a Lajta. Városunk programjai között több nemzetközi fesztivál is szerepel, és azt se felejtsük el, hogy a Jézuska hozott nekünk két színházat is - emelte ki Habis.

Ezután a polgármester átadta az elismeréseket, kitüntetéseket. Majd Egri Szimfonikus Zenekar adott koncertet Szabó Sípos Máté vezénylésével.

Kitüntetések:

Nemzeti Erőforrás Minisztere a Magyar Kultúra Napja alkalmából Aranykatedra Emlékplakett kitüntetést adományozott Fülöp Attilánénak, a Balassi Bálint Általános Iskola tanítónőjének.

Első díjban és 15.000,- Ft-ban részesül esszéjéért, verseiért és prózájáért:
-    Kispál Dániel magyar szakos főiskolai hallgató.
Második díjban és 12.000,- Ft-ban részesül tanulmányáért:
-   Farkas Anett magyar- kommunikáció szakos főiskolai hallgató
Harmadik díjban és 10.000,- Ft- ban részesül esszéjéért:
-   Dávida Katalin magyar szakos főiskolai hallgató.

Teljesítményükért az alábbi hallgatók részesülnek dicséretben és könyvjutalomban:
-   Kiss Dávid I. éves, és
-   Báthory Kinga III. éves magyar szakos hallgatók, mindketten az EKF diákjai.

Színvonalas pályamunkájukért az alábbi tanulók részesülnek dicséretben és könyvjutalomban:
- Forgács Fanni az EKF Gyakorlógimnáziumának 10/c osztályos, valamint
- Farkas Ábel a Dobó István Gimnázium 10/a osztályos tanulója.

III. A harmadik – az általános iskolai kategória eredményei a következők:
Első díjban és 10.000,- Ft-ban részesül mesenovellájáért:
- Hídvégi Rebeka a Sancta Mária Általános Iskola 7. osztályos diákja
Második díjban és 8.000,-Ft- ban részesül recenziójáért:
- Hajós Tamás Boldizsár az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának 6/b. osztályos tanulója.
Harmadik díjban és 6000-Ft-ban részesül esszéjéért:
- Gál Katalin a Lenkey János Általános Iskola 7. osztályos tanulója

Kiemelkedő pályamunkájukért könyvjutalomban és dicséretben részesülnek  az alábbi tanulók:
-    Asztalos Ábel a Balassi Bálint Általános Iskola Tinódi Sebestyén Tagiskolájának 4/a osztályos diákja és
-    Novák Blanka az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának 6/b osztályos tanulója.

Forrás: Egriszín

Képek Európából címmel nyílt kiállítás Korsós Viktor fotóriporter munkáiból pénteken az egri Norbi Update és Kávézóban. A különböző utazások anyagából válogatott munkák egy hónapon át tekinthetőek meg.

Kun Frigyes ügyvezető elmondta: céljuk, hogy a test egészségének szolgálata mellett a lélek egészségét is táplálják, ezért rendszeresen szerveznek helyi művészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosító kiállításokat. A pénteki megnyitón Molnár István Géza fotográfus kiemelte: dolgozhat valaki bármilyen fejlett technikával, jó képek csak akkor születnek, ha az embernek van hozzá szeme. Mint mondta: Korsós Viktor jó úton halad afelé, hogy igazán nagy művész legyen.

A fiatal fotóriporter 1989-ben született Egerben. A Dobó István Gimnáziumban érettségizett, majd 2009-ben, a budapesti „Práter utcában” szerezte meg a fényképész végzettséget. Azóta szabadúszó fotósként, fotóriporterként tevékenykedik. A fotózáshoz középiskolában került közel, s mint mondta, szerencsés embernek tartja magát, hiszen munkája a hobbija is egyben. Elsősorban az emberközpontú témákat kedveli, az eseményeket, portrékat, esküvői fotózást. Mottója: "Nem a fényképezőgépünkkel kell igazán jól boldogulnunk, hanem azokkal, akiket le akarunk fényképezni."

A jelenleg kiállított 15 fotót különböző utazások anyagából Kun Frigyessel közösen válogatták, így látható többek közt a velencei karnevál, prágai városkép, Kassa vagy éppen egy erdélyi pillanatkép.

A kiállítás egy hónapon keresztül tekinthető meg.

Forrás: Egriszín

Andrew G. Vajna vett részt meghívottként az egri közéleti találkozón, melyre a pénteki napon került sor. A sikeres filmproducer és egyben a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos Nyitrai Zsolt meghívására érkezett Egerbe.
-    A filmszakma egy sikeres pillanatában vagyunk jelenleg.  Állandóan jönnek a pályázatok, óriási előrelépése ez a szakmának, amely 10 milliárddal volt eladósodva.  Ez a probléma a bankok segítségével oldódott meg, így azok a bajok, amik 2 éve még óriási nehézségeket okoztak, mára már enyhültek- mondta Andrew G. Vajna, kormánybiztos.
Vajna szót ejtett azokról a pályázókról, akik félve mentek be a döntőbizottsághoz, azonban pozitívan távoztak onnan. Ezt hatalmas előnynek könyvelte el, hiszen nem titkolt szándékuk a magyar filmes szakmát megújítani, a magyar közönséget visszacsábítani a mozikba. Elmondta továbbá, reménykedik benne, hogy a következő egri látogatásakor már egy újabb izgalmas filmet mutathat be a nézőknek, amely a döntőbizottság segítségével valósul meg.

A székelyudvarhelyi Tomcsa Színház játszik január 20-án 17 órától a Gárdonyi Géza Színház stúdiószínpadán. Ibsen: Nóra című drámáját adják elő, Csurulya Csongor rendezésében.

Nóra az a tipikus női alak, aki megpróbálja a legmegfelelőbb családi modell látszatát fenntartani. Csurulya Csongor, rendező szerint a mai emancipált társadalomban egy ilyen lépés megtétele nem bír akkora jelentőséggel, mint amekkora súlya van Nóra számára, de ma is sokszor szembesülünk azzal az érzéssel, hogy életünk nem a megfelelő irányba halad, ezért megpróbálunk változtatni rajta, az áhított cél elérésének érdekében. Ebben a pontban látom annak lehetőségét, hogy a néző, mint szemlélő azonosulhasson Nórával, az ő sorsával, és ennek eredményeként merjen cselekedni, akármilyen nagy erőfeszítésbe is kerül. Az, hogy végül ki mit érhet el egy sorsfordító tettel, csak rajta múlik, a legfontosabb, hogy cselekedjen. Igazság? - ...ha van. Két igazság elfér-e egymás mellett? Létezik-e felsőbb rendű igazság? Ha igen, az jogi-e vagy erkölcsi? Ki dönti el ezeket, vagy pontosabban ki ítéli meg? Mitől bűnös az aki áldozat? Ha ezekre a kérdésekre tudnánk a választ, akkor ez a mű nem születik meg -mondta a rendező.

Rendhagyó kiállítás nyílt hétfőn a Bicskey Aladár uszodában. A szomszédságában lévő Bárány uszoda rekonstrukciójára kiírt pályázat, beérkezett terveiből készült tárlat.

Még tavaly ősszel kihirdették a Bárány uszoda tervpályázatának nyerteseit, melyre 48 pályamű érkezett, amiből 45 volt értékelhető. Most ezeket hozták nyilvánosságra, és bárki számára megtekinthetővé a Bicskey uszoda második emeletén. A művekből egy katalógus is készült – emelte ki Rátkai Attila főépítész. A kiállítás célja, hogy az egriek és más érdeklődők is megismerhessék a pályázat anyagát.

A megnyitón Habis László kiemelte, hogy olyan tervet kerestek, amely korszerű eszközökkel gondolkodik, de beleillik a város képébe, valamint megőrzi a már megszokott „bárány” atmoszférát. Nem akarták a régi uszodát újjáálmodni, se fenekestül felforgatni, de azt sem, hogy az új elnyomja a Makovecz Imre által tervezett Bicskey Uszodát. A környék számára fontos ügy a fürdővizeink hasznosítása, és a vízilabdasport számára kiemelt háttér az uszoda, mely kedvelt célpont az edzőtáborozóknak is. Nehéz volt dönteni- fogalmazott a polgármester.  A tervek kapcsán várják az észrevételeket, melyeket a további munkában figyelembe fognak venni. A tervekkel a város kiemelt kategóriában pályázatot nyúlt be turisztikai attrakciófejlesztésre- fejtette ki a polgármester.

Összesen hat díjat osztottak ki, egy első díjat, melynél a továbbtervezésre is kiadja a megbízást az önkormányzat. Egy második díjat, két darab harmadik díjat, és két, úgynevezett megvételt, ahol a pályaműben olyan elemek találtak, amiket a továbbtervezésnél hasznosítani szeretne a pályázatíró. A beruházás közel egymilliárd Ft költséget jelentene- mondta el a főépítész.
A kiállítás január 9-től január 22-ig látható.

Forrás: Egriszín

A Vágy vánkosai című könyv X. századi arab-perzsa novellákat tartalmaz, melyek erotikus töltetűek. Ennek illusztrációit mutatták be kedden a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban, melyet Rostás Bea Piros készített.

A kiállítást Monoki István művelődéstörténész nyitotta meg, aki kiemelte, az ipari forradalomig ez a fajta művészet a legigényesebb művészetekhez tartozott, hiszen az erotika megkövetelte azt a minőséget, melyben a könyvek megjelentek.
A 70 darabos illusztrációból, 20 visszafogottabb grafikát láthatunk a galériában, melyek alján a hamarosan megjelenő könyvből olvashatunk részleteket.  A könyvet M. Soós Tamás orientalista fordította, és Verók Attila lektorálta, ami várhatóan ebben az évben limitált számban jelenik meg.

A kiállítás január 20-ig látogatható a Bródy Sándor Könyvtár központi galériájában nyitvatartási időben.

Forrás: Egriszín

December 29-én 11. alkalommal került megrendezésre a Borszalon.  Az idei év különlegessége, hogy első alkalommal lett Egri Csillag Borszalon a rendezvény neve.

Gál Tibor, az esemény szervezője elmondta: 2012-ben szeretnék nyomatékosabbá tenni, egyre inkább elmélyíteni az egriek fejében Eger új fehérborát, a Bikavér párját, az Egri Csillagot. Az idei borszalon egyik legfontosabb eseménye, hogy elindítanak egy visszaszámlálót, ami március 15-ig számol vissza, ekkor fognak forgalomba kerülni Eger összes borászának, termelőinek az Egri Csillag névre keresztelt fehérborai.
A jövő évtől átalakulás várható az egri boros rendezvényekben, illetve fesztiválokban.
- A tavalyi évben kaptam meg először a jogát annak, hogy a borszalont én bonyolítsam le. Jövő évtől négy boros fesztivál, esemény lesz megrendezve Egerben. Mindegyiknek lesz egy mondanivalója, üzenete, illetve témája – mondta Gál Tibor.
A 2012-es évet az Egri Csillag Fesztivállal indítják, ekkor mutatják be a közönségnek az új fehérbort. A nyári Bikavér Fesztivál jövőre is Eger hírnevét öregbíti majd, emellett egy új esemény, egy szüreti fesztivál is megrendezésre kerül majd az egri borvidéken. Az évet jövőre is az Egri Borszalon zárja majd.