Kultúra

Minden évben december 27-én Szent János napján szokás megszentelni az újbort, és ezzel egy időben értékelni az év termését. Ezt a hagyományt követték ma is az egri Bazilikában és az azt követő Városházi állófogadáson.

A újbort Palánki Ferenc püspökatya, érseki helynök áldotta meg a Bazilikában és az ünnepi misén szavaival kitűntette azokat a munkásokat, akik tisztességes és izzadságos munkával művelik a földet és a szőlőtőkét.

A Városházi fogdáson Varsányi Lajos a következőket mondta: Véget ért a hét szűk esztendő, melyben sok gond sújtotta az ágazatot. Ebben az évben már nem jelentett problémát az értékesítés, nem jelentkeztek növényvédelmi problémák és sok munkát sem igényelt a szőlő. A megtett intézkedéseknek köszönhetően a borpiac a kínálati piacból átalakult keresletibe. Nem emlékszem olyan esztendőre, mint az idei, ahol augusztus elejétől a szüret végéig száraz időben lehetett betakarítani a termést- fogalmazott a Hegyközségi Tanács elnöke.

Közel fél perces csenddel emlékeztek meg azokra a munkásokra, akik kétkezi munkával művelték meg a szőlőt.

Az elnök közepesnek értékelte az idei termést, habár tavaly fele ennyit sem sikerült szüretelni. Idén a védett eredetű egri boroknak megfelelő minőségű szőlőből a következő mennyiséget szüretelték: Debrői Hárslevelűből 8776 mázsa, Klasszikus Bikavér alapjául szolgáló fajtákból 143814 mázsa, míg Bikavér Superior bor alapjául szolgáló szőlőfajtákból 14976 mázsa termett.

Pelle Béla, a Borminősítő Bizottság vezetője 14. alkalommal díjazta oklevéllel a legszorgalmasabb borminősítőket. Elhivatott társadalmi munkájáért Mikuska Pétert és szorgalmas hegybírói tevékenységéért Szuromi Mihály vehette át a díszes irományt. A grémium 2011-től minden, egri névvel forgalmazott bort minősít. Mint Pelle Béla fogalmazott: sikeres évet zártak, sok fiatal csatlakozott hozzájuk és tett vizsgát, így majdnem megduplázódott a borbírák száma.

Forrás: Egriszín

Kiosztották a Magyar Teátrumi díjakat csütörtökön este Békéscsabán. A legjobb színpadmesternek járó elismerést az egri társulat tagja,  Mészáros Sándor kapta.

A Magyar Teátrumi Társaság kezdeményezte a háttérdolgozók díjazását, akiknek munkája nélkül nem jönne létre estéről-estére előadás. A színházak második alkalommal jelölhettek. A díj egy bearanyozott csapágy, mely az egymást kiegészítő, segítő munkát hivatott szimbolizálni egy színpadi produkció életében.
Idén az egri Mészáros Sándor az egyik kitüntetett. A Gárdonyi Géza Színház örökös tagja december 22-én vehette át az ország legjobb színpadmestere elismerést a Békés megyei Jókai Színházban.

"Igazán nagy meglepetés volt ez a díj . Véletlenül kerültem a színházhoz, katonaság után egy barátomnak köszönhetem, hogy felvettek 1972-ben, amikor az egri színház még Miskolchoz tartozott. Aztán 1985-ben megalakult az önálló társulat, én meg jelentkeztem. Díszítőként, színpadmesterként, majd megbízott műszaki vezetőként dolgoztam. Első perctől kezdve megtetszett a színház, jó volt a megfigyelőképességem, gyorsan tanultam. Nagyon jó szakemberek vettek körül, előbb tőlük lestem el a szakma csínját-bínját, majd elvégeztem az iskolát. Ma már elmondhatom, hogy szinte minden zegét-zugát ismerem a színháznak" – mondta Mészáros Sándor.

Megérkezett a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának 40 millió forintos támogatása, amelyet működési célokra használhat fel az egri társulat 2011. október 1. -2012. június 30. között.

Ezt további előadások létrehozására fordítjuk – jelentette be Blaskó Balázs, a Gárdonyi Géza Színház igazgatója. A direktor azt is elmondta, hogy a teljes társasági adó felajánlást be tudja fogadni a színház. - Ez azt jelenti, hogy a tavalyi naptári év jegybevételének 80%-ig kaphat támogatást, a korábbiakban befogadtakat ez jelenleg még 22 millió forinttal egészíti ki. Ezt is alapfeladataink ellátására fordítjuk, így lesz biztosított az évad.

Az egri Felsőváros három képviselője úgy döntött. hogy nem vágatnak ki Karácsonykor egy fenyőt, hiszen a területükön több élő fa is található. Az egyik ilyen ezüstfenyő mellett köszöntötték a Karácsonyt és a környék lakóit a Balassi Bálint Általános Iskola növendékei.

Kövecses Zsolt és Daragó László fotóival ismerkedhetnek meg a látogatók a Bartakovics Művelődési ház Kísérleti fotógaléria sorozatában. A két szomolyai fotós 2003 óta készíti képeiket, a környezetükből merítettek témát, büszkék arra, hogy egy olyan településen élhetnek, ahol ennyi csodálni való található. A kiállítás január 31-ig tekinthető meg.

Még a tavasszal kezdődtek el a Tűzoltó Múzeum felújítási munkálatai, amelyben nem csak az épület szépül meg, de új funkcióval is bővül.

Elkészült az épület, megtörtént annak műszaki átadás-átvétele - mondta el Körtvélyesi Kornél, az EVAT Zrt. Vagyonhasznosítási és fejlesztési csoportvezetője. Eszközbeszerzési eljárást írtunk ki a játszótérre és a berendezési tárgyakra, melynek lezárására a hét végén kerül sor, így azok beépítése még várat magára. Az épületnek lényegesen megváltozott a funkciója, a korábbi múzeumi kiállítóhelyből egy közösségi tér lesz. A beruházás során megtoldottuk egy kutatóhelységgel, felújított járműszínnel, restaurátor műhellyel, látogatói vizesblokkal, mozgássérült mosdóval és egy foglalkoztató nyitott résszel.  A szertár épületében kialakítottunk egy melegkonyhás éttermet, és a patakpart melletti épületszárnyban elkészült egy tűzoltó múzeummal kapcsolatos ajándékbolt, valamint kialakítottak egy játszóteret és egy gondnoki szolgálati lakást is.
Az építkezés feszített tempóban zajlott, hiszen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal folyamatosan egyeztetni kellett és az előírásaiknak megfelelően kellett a munkákat kivitelezni.
A múzeum várhatóan 2012 nyarán nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

Forrás: Egriszín

Dargay Lajos Távolságok című kiállításához kapcsolódóan indított előadássorozatot a Dobó István Vármúzeum. Február közepéig hat rendezvényt terveznek, melyek közül az első kettőt már megtartották.

Az előző héten Wehner Tibor tartott vetítéssel egybekötött előadást, amelyen a köztéri szobrászatot mutatta be, azon belül is a köztéri szobor térbe helyezésének problémáját dolgozta fel. Szó esett továbbá az ország különböző pontjain található, az előző rendszerekből „örökölt” köztéri szobrokról is. A művészettörténész előadása során a művészeti, társadalmi és politikai összefüggésekre is rámutatott. A rendezvényen érintették a lovas szobor áthelyezésének témáját is. Wehner Tibor a szobor  jelenlegi helyét nem tartja megfelelőnek, mint fogalmazott: túl nagy a Dobó térre. Az eltávolítását indokoltnak tartja, ám felhívta a figyelmet, hogy jól át kell gondolni az új hely kijelölését. Mivel egy dinamikus mozgásokkal komponált alkotásról van szó, nagy teret igényel, semmiképp nem zsúfolható be szűk környezetbe.
December 7-én Dargay Lajos képzőművész tartott előadást A tér és képzőművészeti ábrázolása címmel. H. Szilasi Ágota művészettörténésztől megtudtuk: a képzőművész szót ejtett a kétdimenziós alkotások problematikájáról, arról, hogy vannak olyan illúziókeltő megoldások, amelyek a két dimenzión keltenek három dimenziót.
A következő előadásra januárban kerül sor, ahol az érdeklődők a rendezvény zárásaként a kiállítást is megtekinthetik. Dargay Lajos művészete egyfajta tudatos végiggondolás útján értelmezhető. Nem a belső, szubjektív energiák jelennek meg alkotásain, művészete tudatos, szinte matematikai képletekkel leírható művészet.

Négy vidéki és három fővárosi intézményt fogadott tagjai közé a Magyar Teátrumi Társaság hétfői, egri közgyűlésén, amelyen a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT), egy színész szolidaritási alap kérdése és a társaságiadó-kedvezmény kiaknázásának lehetősége volt a legfontosabb téma.

A szervezet közleménye szerint a Magyar Teátrumi Társaság fennállása óta a legnagyobb érdeklődésre számot tartó közgyűlést tartották hétfőn Egerben, ahol az egyik legfontosabb napirendi pont a jelentkező új tagok felvételi kérelmeinek elbírálása és megszavazása volt.

A szervezet hét új taggal - a Budapesti Kamaraszínházzal, a Budaörsi Játékszínnel, a Deutsches Theater Budapesttel, a százhalombattai Barátság Kulturális Központtal, a fővárosi Gózon Gyula Kamaraszínházzal, a tatabányai Jászai Mari Színházzal és a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal - bővült.

Az immár 34 tagszervezettel rendelkező szervezet küldetését is újrafogalmazta a közgyűlésen: a Magyar Teátrumi Társaság - súlyának megfelelően - nemcsak színházak, hanem színházszakmai szervezetek ernyőszervezeteként is kíván a jövőben működni. Tagjai közé várja az oktatással, színháztechnikával, színházkritikával foglalkozó szervezeteket is. Mint a közleményben írják, a közgyűlésen a Magyar Teátrum című színházszakmai folyóirat finanszírozási helyzetéről és jövőbeni terveiről, valamint a Magyar Teátrum Díj idei díjazottjairól és a tervezett díjátadó gáláról is beszélt Fekete Péter főszerkesztő.

Vidnyánszky Attila, a szervezet elnöke beszámolt a POSZT tulajdonosi szerkezetében tervezett változásokról, amelynek eredményeként a Magyar Teátrumi Társaság is a pécsi színházi fesztivál meghatározó szereplőjévé válhat. Ez a társaságnak számos új lehetőséget, de felelősséget is jelent - áll a közleményben.

Kriza Zsigmond, a Mozaik Művészegyüttes képviselője a művészeti kiegészítő nyugdíjak jogszabályi megszűnésével egyidejűleg egy szolidaritási alap létrehozását javasolta, a különböző előadóművészek pályaelhagyásának ellensúlyozására.

Ugyanilyen égető kérdésként fogalmazták meg a résztvevők a megyei színházak fenntartóváltásával összefüggően a vagyonvesztés lehetőségét, valamint a társasági adó kiegészítő forrásként való felhasználásához kapcsolódó problémákat: a támogatók hiányát, a közvetítői díjakat, az eloszlás egyenlőtlenségét. Ezen problémák kezelésére a közeli jövőben születnek majd konkrét javaslatok - írják a közleményben.

(MTI)

Az elmúlt évben hagyományteremtő szándékkal rendezték meg a közös Advent-ünnepet. Az idén az ország legmagasabb pontján ismét sokan gyűltek össze, hogy közösen, egy tartalmas délutánon gyújtsák meg az első gyertyát a koszorún.

Láthatott a közönség kórusokat, fellépett St. Martin, valamint a Ghymes zenekar. A program végén máglya lobbant az ország tetején.