Kultúra

A helyi értékek mentén…

· Kultúra · Szabadidő

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében augusztusban, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.

A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.

Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.

Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:

„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.

Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.

A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.

Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.

A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

A Kulturális Örökség Napján a könyvtárban

· Kultúra · Szabadidő

Könyvtártúra Eger nevezetes épületében és utazás a korok hullámain. Ezt ígéri programjaival a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár a Kulturális Örökség Napján, azaz ma.

Egész napos programmal várja az érdeklődőket a Bródy Sándor Könyvtár a Kulturális Örökség Napja alkalmából. „Könyvtártúra műemléki környezetben” címmel ma délután a Nagypréposti palotába, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár otthonába szerveztek sétát, amely során Kárpáti János és Kárpátiné Ézsiás Edit vezetésével a látogatók megismerkedhetnek Eger egyik legszebb, az 1770-es években épült, barokk műemléképületével és környezete történetével, a palota építészeti részleteivel, eredeti és mai funkciójával.
A délutáni programban szerepel még látogatás a Megyeháza épületében működő, eredeti tölgyfa berendezésével párját ritkító Közigazgatási Szakkönyvtárban és a Megyeháza dísztermében. 16 órára könyvbemutatóval és előadással várják az Egri Vár múltja és jelene iránt érdeklődőket. Kárpáti János, „Az egri püspökvár : az egri vár a 13-15. században a régészeti kutatások alapján” című könyvének bemutatóján arról lesz szó, hogy miről beszélnek a kövek, a romos falak maradványai, a napvilágra került leletek?
Hoór Kálmán,”Az egri vár fejlesztési tervei” című előadásából kiderül, hogy mely objektumok helyreállításával gazdagodik épített örökségünk e jeles emléke? A rendezvényen az érdeklődők számos képet és ábrát bemutató prezentáció kíséretében bepillantást nyerhetnek Eger egyik legvonzóbb műemlékegyüttese több évszázados változásaiba és a jelen rekonstrukciós terveibe.

Az Európa Tanács és az Európai Unió védnöksége alatt Európa minden országában megrendezik az épített örökség ünnepét szeptember hónapban, 2010-ben ez szeptember 18-19. Az idei 13. alkalommal megrendezett Kulturális örökség napjain az ország minden táján intézmények, kastélyok, népi műemlékek, várak, templomok mindenütt vezetéssel, programokkal várják a látogatókat.
A Kárpát-medence 270 településének több mint 700 épületében megrendezett esemény, az idei Felemelő évszázad programsorozathoz csatlakozva elsősorban a XIX. század örökségére koncentrál, de számos más jellegű helyszín és téma várja a látogatókat szombaton és vasárnap.

Forrás: Egriszín

Civilek egri ünnepe

· Kultúra · Oktatás · Szabadidő

A délelőtti előzetes programok után a hivatalos megnyitóval és a „Jó tanuló, jó sportoló” díjak átadásával vette kezdetét a XV. Eger Ünnepe programsorozat ma délután a Dobó téren. A fesztiválon 13 helyszínen, több mint 60 civil szervezet mutatkozik be.

Valamelyest kegyes volt az időjárás az alkalomhoz, hiszen a négy órai harangjátékra alábbhagyott az eső a Dobó téren, így a színpad előtt álló érdeklődők ernyőiket összecsukva hallgathatták az Egri Civil Kerekasztal képviselőinek köszöntőjét. Kopkáné Plachy Judit és Gál Sándor kiemelték, hogy a másfél évtizede létrehozott Eger Ünnepe széles körű összefogás eredménye, mely bemutatkozási lehetőséget kínál a civil szervezeteknek három napon keresztül.

Az idei program a Tiszta Élvezet Drogellenes Nappal kezdődött illetve az Egri Kábítószerügyi Egyeztető Fórum szervezésében Drogügyi Konferenciát tartottak elsősorban a város diákjainak. Habis László polgármester méltatta az egri társadalmi-, civilszervezetek szerepét, amelyek tagjai évek óta elkötelezetten dolgoznak, tevékenységükkel nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a város élhető legyen. Köszöntötte a testvérvárosok – Gyergyószentmiklós, Przemyśl és Esslingen – képviselőit, majd átadta az „Eger Megyei Jogú Város Jó Tanulója – Jó Sportolója” címeket.

A címet évente 6 tanuló kaphatja az elmúlt tanév kiemelkedő sporteredményei és tanulmányi eredménye alapján. Idén 10 pályázat érkezett, a Közgyűlés Vladár Veronikának, Gledura Benjaminnak, Petrás Dalmának, Antal Dórának, Tóth-Lovász Sárának és Kripkó Ádámnak ítélte a kitüntetést.

Az „Eger Megyei Jogú Város Jó Tanulója – Jó Sportolója” kitüntetettjei:

1. 2.

3. 4.

5. 6.

7.

1.)  Vladár Veronika: A Hunyadi Mátyás Általános Iskola tanulója.

Kitűnő tanuló.

Edzője és testnevelő tanára: Leitner Tamás

A Mecman Eger Innebandy Sportegyesület floorball játékosa.

Többszörös Diákolimpiai Bajnok. Több nemzetközi torna győztes csapatának tagja.

Felnőtt Országos Bajnok csapat tagja.

2.) Gledura Benjamin: a Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola tanulója.

Jeles tanuló.

Edzője: Pohl Anett és Horváth József

Testnevelő tanára: Fejes Adrian

Háromszoros Európa Bajnok Sakkozó korosztályában. A HMÖSE sakkozója.

Úszásban az Integra Agria SE versenyzőjeként többszörös magyar bajnok.

3.)  Petrás Dalma: a Neumann János Középiskola és Kollégium tanulója

Kitűnő tanuló.

Edzője: Juhászné Tóth Mária

Testnevelő tanára: Herczeg Béla

Az Agria RC Eger NB-I-es röplabda csapatának tagja.

Többszörös Országos Diákolimpiai dobogós helyezett csapat kiemelkedő tagja.

4.)  Antal Dóra: a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium tanulója.

Kitűnő tanuló.

Edzője: Kelemen Attila

Testnevelő tanára: Bozóné Tóth Gabriella

A ZF Eger női vízilabda csapatának tagja. Felnőtt magyar válogatott kerettag vízilabdázó.

Felnőtt Országos Bajnokság és Magyar Kupa 3. helyezett csapat tagja.

5.)  Tóth-Lovász Sára: A Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Tinódi Sebestyén Tagiskolájának tanulója.

Kitűnő tanuló.

Edzője: Horváth Tamás

Testnevelő tanára: Lohrmann Péterné

Az Egri Vasas Sportegyesület – Városi Sportiskola Judo szakosztályának sportolója. Országos Diákolimpiai Bajnok. Többszörös Nemzetközi Judo verseny győztese, dobogós helyezettje.

6.)  Kripkó Ádám: a Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola tanulója

Jeles tanuló.

Edzője: Pohl Anette

Testnevelő tanára: Fejes Adrian

Az Integra Agria Sportegyesület tehetséges úszója. Többszörös Korosztályos Magyar Bajnok.

Többszörös Diákolimpiai országos első helyezett.

Forrás: Egriszín

Új attrakciók a várban

· Kultúra · Szabadidő

Rekonstrukciók, rendezvényszínpad és várfalsétány is szerepel az „Egri Vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése” című projekt részeként, amelyet ma délelőtt mutattak be a Megyeházán. A vár kiemelt turisztikai termék- és attrakciófejlesztés projektismertetőjén célként fogalmazódott meg a látogatók számának növelése.

Az ÉMOP-2009-2.1.1/A projekt akár egy évtizedig is eltarthat, hangzott el a tájékoztatón. A pontos tervek bemutatását hosszas előkészítő munka előzte meg. A projektben partnerként működik együtt a gesztor Heves megyei önkormányzat, Eger Megyei jogú Város Önkormányzata, a dobó István Vármúzeum.
A hosszú futamidejű programban leghamarabb 2011. januárjában kezdődhetnek meg a munkák. Az 1 milliárd 499 millió 900 000 forintos beruházás nyomán 7 új attrakciós elemmel gazdagodik a vár, 11 munkahely jön létre, és közel 94 milliós árbevétel növekedéssel számolnak.
Dr. Veres Gábor a Dobó István Vármúzeum igazgatója a vár fejlesztésének attrakcióiról, a projekt céljait ismertetve adott tájékoztatást. A fejlesztések innovatív jellege mellett kiemelte a létrehozandó infrastruktúrát, világítással, mosdókkal, ami a hosszabb nyitva tartás, az éjszakai programok feltétele.

A célok között szerepel, hogy 2016-ra el szeretnék érni az évi 511 látogatót, amihez a nyitvatartási idő meghosszabbítása és attrakciók, programok szükségesek.
A bemutatott attrakciók között szerepel a vár titkos földalatti világát bemutató fejlesztés a provizori palota és a dézsmapince rekonstrukciójával, audiovizuális kiállítással, elektronikus tárlatvezető rendszerrel. A dézsmapincében a szőlőművelés történetét bemutató kiállításon ismerkedhetnek a látogatók a bortermelő hagyománnyal.
Az északi parkolóban kialakított hatszáz fő befogadására alkalmas színházi tér létrehozása, mobilizálható színpadtechnikával, variálható mobil színpaddal és nézőtéri rendszerrel, hang- és fénytechnikai berendezésekkel, a színház kiszolgálásához szükséges helyiségekkel, önálló programstruktúra kialakítása ad lehetőséget a jövőben.
A múzeumi tanösvénnyel ellátott Várfal sétány, a nyugati és északi várfalak külső területén mind az egriek, mind a turisták számára átjárhatóságot biztosít a városrészek között.
A projekt további eleme a Szép bástya felújítása, amivel egy régi zarándokhely elevenedik meg, az Egri Csillagtúra éjszakai időutazása, és a Török-kert felújításával a gasztronómiai turizmus fellendítése a hagyományos magyar (középkori) konyhára és az egri borokra alapozott minőségi vendéglátással.

Forrás: Egriszín

Mélyszántás a Templom Galériában

· Kultúra · Szabadidő

A Tudósok zenekarból is jól ismert Dr. Máriás Béla nyitotta meg Bukta Imre Munkácsy-díjas festőművész kiállítását tegnap délután, az újra kortárs művészeket felvonultató Templom Galériában. A Mezőszemerén élő művésztanár „mélyszántása” nyomán mindenki szembesülhet a vidéki környezet inspirálta gondolatokkal.

Szakértők szerint az őszi mélyszántás mélysége a talajok minősége, kultúrállapota és a gondolatok gazdagsága alapján állapítható meg. A termőréteg vastagságától függően esetenként az altalaj lazítása és öntözése is szükséges a fantázia, az emlékek felszabadításához.
A Templom Galéria rendkívül attraktív terében ezúttal az Eszterházy Károly főiskola Vizuális Művészeti Tanszékének tanára, Bukta Imre mélyszántása nyomán előkerült üzenetekben, lelki tartalmakban merülhetünk el október 13-ig.
Homa János a Kulturális Bizottság elnöke köszöntőjében egyfajta időutazásnak nevezte Bukta Imre képeivel való találkozást, amelyek a vidéki élet szépségeinek átélését, a falusi lét groteszk formában való újrafogalmazását jelentik.

A mindig éber, kíváncsi, elszánt, harcra kész, tapasztalt orvvadász útja Bukta Imréé, ami Mezőszemerétől a szülőhelytől, Mezőszemeréig a mostani lakóhelyig vezetett, fogalmazott megnyitójában Dr. Máriás Béla, összefoglalva a művész életének ugyanazon helyen található két fontos állomása közötti munkásságát, amely során a Munkácsy- díjas festő felfedezte a világot.
Bukta Imre mint egy orvvadász, művészetében módszeresen a senki által fel nem fedezett utat, területet, világot járta be, kutatta és vadászta, mert számára a szűzies tisztaságú, érintetlen világ az igazi, ahol a gondolat szabadsága is szerves része a természetnek.
A művész besorolhatatlansága, közvetlensége, frissessége, mélysége és átfogósága onnan ered, hogy a lelki kútjából újabb érzéseket, gondolatokat képes elővarázsolni, mélyből felhozni, tetten érni.
Az alkotó, aki visszatért szülőfalujába, a munka értelmét, a szokások mélységét, az összetartozás örömét s a szeretet szigorát tanulta meg falujában. Olyan kút ez, amiből a lelki gazdagságot meríti. Művészetének alapmotívuma ez a hely, ami a felbomló egységben ma már megóvásra, védelemre szorul. A legbelül, talán mindenkiben ott élő hely, a természet közelségét, a környezet és az ember egységét, szellemi és lelki tisztást jelent.
A képeken az idilli csend, a természet, a falusi lét egyszerű és összetett szépsége, ártatlansága szembesül a nagyvilág könyörtelen hatásaival, amire a vadőrré váló művész groteszk módon reagál.

Az Egri Kulturális és Művészeti Központ korábbi elképzeléseit folytatja a kortárs képzőművészeket bemutató sorozatával, melyhez az ígéretek szerint az intézmény megpróbál anyagi keretet teremteni. A szervezők nagy gondot fordítanak arra, hogy az ifjúság, akikhez talán közelebb áll a kortárs művészet, minél többen ismerkedjenek meg a valóban jeles alkotásokon keresztül a művészekkel.

A sokak számára a Tudósok együttesből ismert Dr. Máriás Béla, a „Dávid Ibolya For President” című szám előadója (http://www.myspace.com/tudosok), már több alkalommal volt vendége a Kis Zsinagóga rendezvényeinek.

Forrás: Egriszín

Intézkedés a Magyar Dal Napján

· Kultúra · Szabadidő

Rendőri intézkedés vetett véget a Magyar Dal Napja utolsó koncertjének vasárnap este a Széchenyi utcai színpadon. A környéken lakók intoleranciájának ezúttal a Nemjuci együttes lett az áldozata. A rendkívül sikeres rendezvény kapcsán az esetre az Egri Kulturális és Művészeti Központ közleményben reagált.

2010. szeptember 12-én a Magyar Dal Napja – Magyar Dal Fővárosa Eger – című rendezvényünkön a Széchenyi utcai színpadunkon fellépő utolsó zenekar technikai csúszás miatt túllépte a műsor befejezésére meghatározott 22.00 órát.
A lakossági bejelentésre kiérkező rendőrség felszólította a szervezőinket a koncert abbahagyására, amely 22.20-kor véget is ért. A rendőri intézkedés mindvégig jogszerű, udvarias és humános volt.
Megjegyzendő, hogy a rendezvény alapvetően nagy sikerrel zárult. Mintegy 10.000 egri lakos és turista vett részt az eseményen. A nap folyamán hét helyszínen, 30 zenei programot hoztunk létre, több mint 200 közreműködővel. Ezzel Heves megyében az év legjelentősebb zenei eseményét hoztuk létre, melyben Eger mintegy 2 héten keresztül az ország figyelmének a középpontjában állt.
Mindezek alapján is, elnézést kérünk a lakosságot ért esetleges kellemetlenségért.
Tisztelettel:
Ponyi László igazgató
Egri Kulturális és Művészeti Központ

Néha furcsa hangulatban

· Kultúra · Szabadidő

Zsúfolásig megtelt a Dobó tér vasárnap délután, a nap pedig ragyogóan sütött a Magyar Dal Napja hivatalos megnyitójának idején.

Ponyi László, az Egri Kulturális és Művészeti Központ igazgatója kijelentette: nagy megtiszteltetés, hogy a Magyar Dal Fővárosa címért kiírt pályázatot – benne a vasárnapi esemény megrendezésének jogát – első alkalommal a hevesi megyeszékhely nyerte el. A koncepciójuk az volt, hogy a rendezvény mindenki számára ingyenes legyen, nulla órától 24-ig szóljon az ének mindenütt és kapjanak szerepet az egri, valamint az Eger kistérségi együttesek is.

Presser Gábor, akitől a Magyar Dal Napjának a gondolata származik, úgy fogalmazott, hogy nem kívánt és nem is tudna megtanulni közhelyeket, amelyeket egy ilyen megnyitón illik elmondani. – Életemben először olyan dalokat fogunk énekelni Okos Tiborral és Szabó Attilával közösen, amelyeket nem kell különösebben próbálni – fogalmazott.

Majd elmesélt egy régi történetet, amelyen keresztül megérthető mi is a jelentősége a dalnak és a dalírásnak: 16 éves lehetett, amikor először eljutott Illés koncertre, amelyen 3-4 angol szám után a zenekar saját szerzeményeit kezdte játszani.

– Köszönet nekik azért, hogy ezzel felébresztették bennem az érzést, hogy itt tényleg lehet dalokat írni – fogalmazott Presser, aki Okos TiborÉkkal bele is fogott egy Illés-nóta, a „Hova, de hova megyek?” című szám eldúdolásába.

Forrás: Heol

Szebb élet a barlangban

· Kultúra · Szabadidő

A pihenés völgyeként emlegetett Egerszalók nemcsak a fürdővel, hanem turisztikai látványosságokkal is csalogatja a turistákat.

A kínálatuk egyik érdekes eleme a Sáfrány utca végén található barlanglakások. Tőgyi Gábor polgármester elmondta, hogy a 33 millió forint támogatást 8,5 millióval egészítette ki az önkormányzat. Így felújíthatták a kétszáz évvel ezelőtt készült, tufába vájt lakhelyeket, ahonnan 11 éve költözött ki az utolsó lakó.

Simon Andrásné, Marika néniről, az átadóünnepségen éneklő asszonykórus egyik tagjáról megtudtuk: kislányként ő is itt élt édesanyjával, nagynénjével, unokatestvéreivel a háború idején. Az apák katonák voltak, az asszonyokra hárult a ház körüli teendő. Mégis gyönyörű volt, kívül-belül vakító fehér a lakásuk. Az ablakkeret akkoriban kékre volt festve. Talán ennyi a különbség az akkori és a mostani között. És persze az is, hogy nem villannyal, hanem petróleumlámpával világítottak.

A házak előtt gyerekek szaladoztak, tyúkok kapirgáltak, az ólban disznó röfögött, kecske mekegett, s a kertekben minden megtermett, amire a konyhán szükség volt. Ez utóbbiakat nem varázsolhatták ide a helyi civilszervezetek tagjai, de arra gondjuk volt, hogy az igényesen helyreállított építmények berendezésében a néprajzos szakemberek se találjanak hibát. Összegyűjtötték a hajdan használatos tárgyakat az ágytól a bögréig, s úgy helyezték el, ahogyan azok valaha álltak.

Funkciót is találtak az épületeknek. Nemcsak kiállításként látogathatják az érdeklődők, hanem bekapcsolódhatnak a kézműves-foglalkozásokba. Vagyis, újra élet lesz itt – de csak szépség, a hajdanvolt mindennapok keservei nélkül.

Forrás: Heol

Két kritikusi jelölést is kapott az egri társulat

· Kultúra · Szabadidő

30. alkalommal osztják ki a Színikritikusok Díját, idén új lebonyolítási rend szerint szeptember 26-án, immár tizenöt kategóriában – derült ki a budapesti sajtótájékoztatón. A Gárdonyi Géza Színház két jelölést is kapott: a Maya a legjobb zenés/szórakoztató előadás kategóriájában, Ötvös András pedig mint legígéretesebb pályakezdő.

Mint Tompa Andrea, az elismeréseket odaítélő Színházi Kritikusok Céhének elnöke hangsúlyozta, a díjra mindig a tisztaság, politikamentesség volt jellemző, ezért azt még soha egyetlen művész sem utasította vissza.

A korábbi gyakorlattól eltérően nem csupán a nyertesek kaptak meghívást a díjátadóra, hanem az összes várományos. Vagyis kategóriánként az a három-három alkotó, aki a tavalyi évadban nyújtott produkciójáért a legtöbb szavazatot kapta a kritikusoktól. A hármak közül a győztesek neve csak a díjátadón válik ismertté. A díjkiosztó műsorvezetője Für Anikó és Ötvös András lesznek, mellettük bábszínészek keltenek életre két "átlagnézőt", akik időnként elmondják majd a véleményüket a magyar színházi világról.

Forrás: Egriszín

A Magyar Dal Napja Egerben

· Belföld · Kultúra · Szabadidő

Hét helyszínen, több mint 30 előadó várja a közönséget szeptember 12-én a Magyar Dal Napján. Eger ebben az évben a Magyar Dal Fővárosaként csatlakozik az országos rendezvénysorozathoz, melynek részleteiről a szervezők számoltak be ma délelőtt, a Forrás Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban.

2008-ban rendezték meg először a Magyar Dal Napját a Szigeten. Presser Gábor ötletéből mára országos fesztivál kerekedett, melynek tiszteletbeli fővárosa idén Eger. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ több intézmény mozgósításával, rendkívüli kínálattal készül az ünnepre. A város hét pontján szólnak a magyar dalok, amelyek között mindenki találhat ízlésének, zenei világának leginkább megfelelőt.
A kulturális értékeket felvonultató, és párhuzamosan gasztronómiai élményt kínáló esemény utat nyithat az intézmények közötti, további hatékony munkához, hangsúlyozta tájékoztatón Ponyi László az EKMK igazgatója, aki kiemelte, hogy a rendezvényen többféle zenei világ, műfaj jelenik meg és a produkciók minden korosztályt meg tudnak szólítani.

Szabó Attila a Csík zenekar tagja elmondta, hogy az eredeti elképzelés a Csík zenekar és Presser Gábor együttműködése kapcsán fogalmazódott meg, s így Eger mint helyszín rögtön felmerült.
A program hátterét több hónapos szervezőmunkával az Egri Kulturális és Művészeti Központ teremtette meg, a pénzügyi feltételeket pedig az FHB biztosítja. A pénzintézet Egerben is fontosnak tartja a magyar dalkincs támogatását.

A nem mindennapi zenei esemény fő helyszíne a Bikavér Színpad a Dobó téren, ahol a hivatalos megnyitón Presser Gábor lép közönség elő a Csík zenekar társaságában. Őket Pál Pista bácsi műsora, Ferenczi György és a Rackajam, a Gajdos Zenekar, Herczeg Flóra és a Veszelka Kommandó, a Csík Zenekar és az este fénypontjaként a Kiscsillag.
A Kis-Dobó tér színpadán a Magyar Dal Napján délelőtt várja a klasszikus zene kedvelőit. A Cantus Agriensis hangszeres kísérettel magyar bordalokat, reneszánsz és középkori énekeket ad elő reneszánsz öltözetben, majd a Zenélő Iskolák nevű gyermekkórus fakad dalra.
A Minorita templomban egy hagyományos magyar misét tartanak, amelyen Seiben Mátyás Missa Brevis című művének hangjai csendülnek fel.
A Rádió Eger 16 éve ad ritmust a városnak, és veszi fel Eger tempóját. Nemcsak a zenében, hanem a fontos közhasznú információkban is. Így tesz a Magyar Dal Napján is, amikor műfajokon átívelő programmal készülnek,

Vasárnap a Dal főutcájává alakul a széchenyi utca. A fellépők sorát délelőtt 10 órakor a helyi fiatalokból alakult Ethnofil zenekar indítja, majd Huzella Péter és barátai, Agria Voices következnek. Délután a Popdaráló című műsor egyik vokálosával Büdi Szilárddal karaokézhatunk, majd a Rejtező zenekar, Hetedhét zenekar, Cabaret Band, Team Rock Band, a Shapat Terror és a Buszkasi következik. Az estét a NemJuci zárja.
Az egyik helyszín a már másfél évtizedes múltra visszatekintő Egal klub, aminek léte a magyar dal körül forog, jelentette ki Juhász Mihály, a klub vezetője. A helyszínen vasárnap 0 órakor kezdődnek az unplugged koncertek a Plusz Jel, a Superego és a Feeling Sheep közreműködésével. A klub programjában ez alkalomból szerepel a Magyar zenék háza is.

Különleges helyszínnek ígérkezik a Bródy Sándor Könyvtár zenei gyűjteménye, ahol „Presser Gábor és egri kortársai” címmel nyílik kiállítás, melynek anyagát az egri városi könyvtár olvasói, a zenei könyvtár tagjai, valamint a város közművelődési intézményei segítségével a zenei könyvtár állította össze. Régi hanglemezek, kották, fotók, vendégkönyvek, archív anyagok szerepelnek a válogatásban. A zenei programban közreműködik a Magyar Dal Napjára alakult egri formáció két fiatal duettje, Kabai Rozi és Jacsó Erik.. Repertoárjukon LGT, Quimby, Cseh Tamás dalok.  Őket egy szintén erre a napra létrejött alakulat a Hársfai-Fazekas-Hubay Trió Magyar musicalt és operett előadásaik követi, majd az Extázis zenekar: Unplugged koncertje zárja a könyvtári programokat. A Könyvtár Dobó téri sátrában a Magyar Dal Napja totó helyes megfejtői egy éves tagságot vehetnek át.

A szervezők a kisgyerekes családokra is gondoltak, egész nap játszóházak, gyermek műsorok, kézműves foglalkozások várják a kicsiket az Agria Parkban, ahol gyermekdalokat énekel a Dongó Együttes, majd a Kaláka és Farkasházi Réka lép fel.

A város egész nap a magyar dalt ünnepli, a zene mellett finom étkekkel és kiváló egri borokkal. A finom falatokat reggeltől estig az Excalibur Középkori Lovag étterem garantálja, a finom borokat pedig Gál Lajos és az Egri Bormíves Céh Egyesület borászai.
az eseményhez kapcsolódik a Magyar Dal Bora, amelyet kizárólag ezen a napon és csakis Egerben lehet megvásárolni a Dobó téri EKMK sátorban.
A „Magyar Bor Dalát” is ezen a napon hallhatja először a közönség. A közönséget a Zenevonat szállítja  a színpadok között.

Forrás: Egriszín