Kultúra

A legjobb nagyszínpadi előadásnak járó Dottore-díjat vehette át a szombat esti gálán az egri Gárdonyi Géza Színház társulata.
A Máté Gábor rendezte produkció nagy tapsot kapott a közönségtől, de a Makk Károly filmrendező, Szántó Judit szakíró-fordító és Jászay Tamás szakíró alkotta szakmai zsűri is a legjobbnak értékelte a mobil revüt. A Vidámság és Derű Országos Seregszemléjét kilencedik alkalommal rendezte meg idén a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház.

Forrás: Heol

INKPONG címmel nyílik kiállítás hétfőn, a Forrás Gyermek és Ifjúsági házban. A tárlat, az EKF Vizuális Művészeti Tanszék hallgatóinak elektrografikáiból válogat.

Csontó Lajos képzőművész nyitja meg a főiskolások legújabb kiállítását szeptember 6-án hétfőn 19 órakor a Forrás Galériában. A műveket szeptember 23-ig tekinthetik meg a látogatók.

Nagyszabású jótékonysági gálára készül művészbarátaival Gonda László. A rendhagyó szórakoztató műsor sztárjai egy 16 éves rákbeteg fiún szeretnének segíteni szeptember 10-én, a Hotel Egerben.

Egyedülálló összefogással jött létre az a pódiumműsor, melyben neves előadók közreműködésével a szórakoztatásé a főszerep, ám a cél annál nemesebb. A Zaránkon élő 16 éves Pári Adrián gyógyítására szervezett jótékonysági gálaműsort Gonda László, a megyeszerte jól ismert muzsikus, zenetanár. A szeptember 10-én a Hotel Egerben megrendezésre kerülő programban a slágertől az operettig több műfaj képviselteti magát. Gonda László, aki már korábban is sikerrel szervezett jótékony célú rendezvényt, zenészbarátait, művészkollégáit hívta meg a gálára. A páratlan összefogást jelentő produkciót olyan nevek fémjelzik, mint Herczeg Flóra, Nádasy Erika, Szepesi György, Dimanopulu Afrodité, Derényi Dezső, Árvai Katalin, Halmos András, Dobó katica, Szuromi Rita, Győri Zsuzsanna, Dudás Anna, László Éva, Révész Géza, Saárossy Kinga, Tatár Gabi.

Gonda László egykori tanárnőjét, Dr. Hanisné Petró Valériát kérte föl a műsorvezetésre, aki a műsorban a fellépők emberi oldalát, személyiségét igyekszik bemutatni majd.
A tanárnő, aki pedagógusként és hívő emberként is kész segíteni, a karitatív ügy kapcsán, a szakmai csúcson járó egykori tanítvány Gonda László rendkívüli emberségét, megbízhatóságát és tehetségét emelte ki a tájékoztatón.

A zaránki Pári Adriánnál tavaly diagnosztizálták az orvosok a daganatos betegséget. A helyzetet súlyosbítja az a körülmény, hogy a daganatot műtéttel nem lehet eltávolítani és a tüdőben is jelentkeztek a problémák. Az orvosok szerint is ritka esetben nincs lehetőség transzplantációra, és gyógyszeres kezelés sem létezik 18 éves kor alatt. Az egyetlen lehetőség a költséges alternatív gyógymód, ami már mutat javulást.
A élet-halál között lebegő fiú nem folytathatja az iskolát, ám hatalmas erőt ad a családjának is élni akarása. A fiúért összefogott a falu, sorsa megindította Gonda Lászlót, aki korábban már szervezett jótékonysági koncertet.
A szervezők az előadással a gyógykezeléshez szükséges anyagi javakat szeretnék előteremteni, hogy segítsenek a 16 éves fiún. A gálára nincs belépő, de mindenkit kérnek, hogy a helyszínen lehetőségük szerint adakozzanak, ezzel támogatva az ügyet.

Forrás: Egriszín

„Tájak, arcok, emberek” címmel mutatták be Szendi Lajos fotóit a Bartakovics Béla Közösségi Házban. A Magyar Fotográfia Napja alkalmából rendezett kiállítást szeptember 18-ig lehet megtekinteni.

2003 óta tartja a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége a Magyar Fotográfia Napját azzal a céllal, hogy a társadalom jobban fókuszáljon a fotóművészekre, és még több figyelmet kapjon a fotózás. Ebben a hónapban, Egerben is több fotókiállítás nyílt, köztük Szendi Lajos tárlata a Bartakovics Béla Közösségi Házban. Az alkotó hatodik kiállításán vadonatúj fotóit lehet  megnézni, ugyanis egy winchestervesztés következtében a fotóművész kénytelen volt újrakezdeni a galéria feltöltését.

. .

A tárlatot Tőzsérné Géczi Andrea, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár igazgatója vezette be megnyitóbeszédében. „Szendi Lajos fotóin a legfontosabb az, hogy láthatóvá tegye a szeretetet, barátságot, szerelmet, harmóniát és disszonanciát.” - hangsúlyozta. Köszöntőjében arra kérte a jelenlévőket, hogy a képeken a szemeket figyeljék, mert nagyon sokféle érzelmet tükröznek. Hozzátette, hogy minden fotón jól láthatóak a gondolatok, mert a szemmel nem lehet hazudni. A könyvtár igazgatónője felhívta a figyelmet a kiállítás másik csomópontjára is, mely az embert és a körülvevő környezetét ábrázolja. Zárásként személyes véleményét tolmácsolta: „Ezek a fotók számomra melegséget és fényt sugároznak. A tájakat ábrázoló fotók impresszionisztikusak. A színek és a formák összeolvadnak egy nyugodt, de erőteljes érzelmi töltésű világban.”

Forrás: Egriszín

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot hirdet a város kulturális, művészeti értékeit ápoló, - legalább három éve színvonalasan működő - egyéni alkotók, műkedvelők és az amatőr művészeti ágakban tevékenykedő egyének, csoportok és társadalmi szervezetek számára.

Az Alap feladata, hogy a civil szervezetek által kezdeményezett, a város kulturális életében jelentősnek ítélt rendezvények megvalósítását lehetőségeihez képest támogatásban részesítse. A pályázat benyújtásának feltétele pályázati adatlap kitöltése, amely a benyújtás helyén igényelhető, vagy letölthető az eger.hu - honlapról.
Nem nyújthatnak be pályázatot azok, akik az elmúlt évi támogatásokkal határidőre nem számoltak el.
A Kulturális Pályázati Alapból 2010. év II. félévében igényelt támogatások odaítéléséről a Kulturális Bizottság a pályázatok beérkezését követően szeptemberben dönt. A pályázatokat benyújtani Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Kulturális Sport és Ifjúsági Irodájaban (3300 Eger, Dobó tér 2.) lehet, 2010. szeptember 9-ig.

A nyári szünetet követően újra beindul az élet a Gárdonyi Géza Színházban. Az új évadban az anyagi nehézségek miatt kevesebb bemutató lesz, de az előzetesből is kiderült, hogy így is törekednek a minél színvonalasabb és élvezhetőbb előadásokra. A mai évadnyitón Csizmadia Tibor igazgató vázolta a hamarosan beinduló évadot.

Csizmadia Tibor elmondta, hogy az idei évadban még nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy megszólítsák a gyermek és ifjúsági korosztályt. Minél több középiskolást és főiskolást szeretnének becsalogatni a színházba, és olyan előadásokat kínálni, amelyek maradandó élményt nyújthatnak számukra. Az évad első bemutatója a Selyemcipő lesz október 9-én. Claudel műve után az Állatmeséket és a Requiemet láthatja az egri közönség a tánctagozat művészeinek előadásában. Már júniusban elkészült Csiky Gergely: Prolik (Ingyenélők) c. darabja Máté Gábor rendezésében, ezt november 12-én mutatják majd be. Csizmadia Tibor kiemelte, hogy sok vendégjátékra is meghívást kapott a társulat. Következő héten a Vidor Fesztiválon mutatják be a Csörgess meg!-et, majd a Mayával mennek a Thália Színházba, de több külföldi felkérésnek is eleget tesznek majd. A stúdiószínpadon Kertész Lilly – Fábri Péter: Látogatók c. drámájával indul az évad november végén. Lesz zenés darab is: Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba című daljátéka. A mester és margaritát Csizmadia Tibor rendezi, valamint folytatják a sikeres Csörgess meg! című mobilrevüt Hivatal-színház néven, továbbá La Fontaine Állatmesék c. darabján kívül még egy gyermekeknek szóló előadás is lesz, H. C. Andersen – Jevgenyij Svarc: A hókirálynő című művének színpadi változata. A stúdiószínpadon a Hírlap-Színház is rendszeresen látható lesz. Az igazgató kiemelte, hogy a pénzhiány már mindennapos problémát okoz, de törekednek azt elérni, hogy ez a szakmai munkát láthatóan ne befolyásolja. Merczel József, a Heves Megyei Közgyűlés alelnöke is említette a pénzügyi gondokat. Elmondta, hogy 11 milliót most átutalt a megye, és még 13 milliót a közeljövőben szándékozik a színház rendelkezésére bocsájtani a dologi kiadások fedezésére. Reményeit fejezte ki, hogy az évadkezdés nehézségein túl tud jutni a színház, és elmondta, hogy az igazgatói pályázatot csak a választások után fogják kiírni. Homa János, Eger Kulturális Bizottságának elnöke szerint nem választásokban, hanem értékekben kell gondolkodniuk a politikusoknak a kultúra tekintetében. Fontosnak tartja, hogy Egernek önálló színháza és társulata legyen, és bízik benne, hogy a következő választások után is egyben marad a jelenlegi társulat.

Forrás: Egriszín

Munkásságának legfontosabb alkotásai, közöttük a Szent Korona másolata is látható Pataki József tegnap délután nyílt életmű-kiállításán, a Keresztény Ifjúsági Klubban. A 75 éves művésztanár tárlatát Habis László polgármester és Mikolai Vince pápai prelátus nyitotta meg, nagy érdeklődés kíséretében.

Főként tűzzománc munkáit mutatja a be az a kiállítás, mely Pataki József Csokonai alkotói díjas zománc iparművész életművét tekinti át. A szeptember 12-ig látogatható tárlaton olajfestményeket, grafikákat is megtekinthet a látogató. A sajátos esztétikai világot követő, a témákban a magyar történelmet, a hazai tájakat és Egert feldolgozó művek egy része magántulajdonban van.

Pataki József 1936-ban született Borsodszemerén. Egerben tanítóképzői, majd földrajz-rajz szakon szerzett tanári diplomát. Művészeti tanulmányait a Képzőművészeti Főiskola által indított emelt szintű rajztanári továbbképzőn folytatta, ahol Xantus Gyula és Balogh Jenő voltak a mesterei. Tanári munkássága Gyöngyöspatán kezdődött, később Egerben dolgozott tovább. 1965-ben szervezte meg először a megyében élő és alkotó rajztanárok nyári művésztelepét, a Megyei Rajztanárok Stúdióját Szilvásváradon, amelynek 20 évig volt vezetője, szervezője.
Pataki József a képzőművészet számos műfajában képviselteti magát elismerésre méltó alkotásokkal. Otthonosan mozog a grafika, a festészet, a kisplasztika területén. Az elmúlt évtizedben elsősorban tűzzománccal foglalkozik. Állandó résztvevője a salgótarjáni Zománcművészeti Nyári Tábornak, ahol nagyméretű zománc táblaképeivel szerepel.
Több mint 80 kollektív és egyéni kiállításon vett részt az elmúlt ötven évben. Rendszeres résztvevője Egerben és a megye városaiban szervezett kiállításokon, biennálékon. Alkotói munkásságát számos elismerés dicséri, több első és több különdíj fémjelzi, többek között Eger Város Díja, a 2003-as év Csokonai Díja. A 2002-es strasbourgi kiállításon két nagyméretű tűzzománc képével szerepelt és aratott elismerést.
A magyarság sorsát, kultúrájának, életének tradícióit, Eger városának szépségét, történelmét rögzítő nagy patrióta művész rézkarc és fametszet sorozataiból mappákat és képeslapokat is kiadtak. Sajátos művészi világa szorosan kötődik a klasszikus rekesz-zománc és azsúr-zománc technikához, amiben a technika határait feszegető módon alkalmazza más műfajok módszerét. Nagyméretű zománc táblaképei festményként értelmezhetők.
Alkotásai megtekinthetők az egri Dobó utcai Görög kávézóban, a Megyeháza és a Városháza falain. Számos képe eljutottHollandiába, Franciaországba, Angliába sőt Európán kívülre az USA-ba és Dél Afrikába is.
Nyugdíjba vonulását megelőzően 32 évig az Egri Gyermekvárosban tanított.

Forrás: Egriszín

A bábszínházhoz éppen az kell, mint a háborúhoz: pénz, pénz, pénz. Márpedig ebből van most a legkevesebb. E tényt Lengyel Pál sem tudta elhallgatni.

Nem ismertették a Harlekin Bábszínház idei évadnyitó társulati ülésén a második fél év műsortervét. Ennek kapcsán Lengyel Pál igazgató portálunkkal annyit közölt: ha az anyagi helyzet és a támogatási rendszer nem változik, akkor a második fél évben nem tudnak új bemutatót létrehozni.

Ez a helyzet annak ellenére alakult ki, hogy az intézménynek vannak nyertes pályázatai. A fenntartó minisztérium öt produkciót támogatott 2,5 millió forinttal, ám az összeg 34 százalékát zárolták. Az előző színházi évadban ugyanennyi előadás kivitelezésére 5,5 milliót kaptak, és nem zároltak egy forintot se. Az intézmény költségvetésében a produkciók előállítására szánt előirányzat nulla, vagyis csak pályázaton nyert pénzt vagy saját bevételt tudnak azok készítésére fordítani.

Már az évadzárón is felvetődött, hogy a megyének, mint fenntartónak, támogatnia kellene azokat a nagyon szegény településeket, amelyek nem tudnak megvásárolni egy-egy tájelőadást. Az igazgató szerint fontos az infrastruktúra, a járda, a szennyvíz, de nagy hibát követ az el, aki a fiatalok igényes színházi nevelését elhanyagolja. Ezért kéréssel fordult a fenntartóhoz, hogy közösen gondolják ki, hogyan lehetne ezekre a helyekre is elvinni a bábszínházat.
– Az idei évad klasszikussal, Arany János: Bajusz című darabjával indul – közölte a direktor. Ebben a fél évben állítják még színpadra A bárányfelhő és az állatok című láncmesét, amelynek érdekessége, hogy a Színház- és Filmművészeti Főiskola öt bábszínház-rendező szakos hallgatója közösen rendezi a történetet. A folytatás az anyagiak függvénye.
S hogy mit kíván ezek után a bábszínház-igazgató? Odafigyelést és a gazdasági gondok enyhülését.

Tizenöt előadás van a tarsolyban

Szinte példa nélküli, hogy egy bábszínházban egyszerre 15 színpadképes produkció legyen. A Harlekinben műsoron tartják a Lúdas Matyit, A libapásztorlányt, a Nils Holgerssont, a Mese az állatokról és a bárányfelhőről-t, a Süsü, a sárkányt, a Betlehemi csillagot, a Csillagbajuszt, a Krampusz, aki Mikulás akar lenni-t, a Keresztanyát, a Kis Ida virágai címűt, a Mazsolát, a Kipkopp karácsonyát, a Királymeséket, a Világkupát. Jönnek új darabok is. A megyei önkormányzat elnöke, Sós Tamás úgy fogalmazott: felelőtlen ígéreteket nem tesz, de ahogy az elmúlt négy évben, úgy most is keresik a megoldást, hogy az intézmény biztonságosan működhessen. Addig azonban, amíg az anyagi szorítás nem enged, a társulat szakmai tudásában bíznak, ami nem engedi, hogy a nézők mindebből bármit is megérezzenek. Osváth Péter , a megyei önkormányzat irodavezetője jelezte: ma is vannak ifjúsági pályázatok, így azok a helységek, amelyek bábszínházi produkciót szeretnének vinni településükre, együtt nagyobb eséllyel tudnak pályázni, mint az egyetlen bábteátrum. A szintén fenntartó egri önkormányzattól Agyagási Dezső irodavezető is azt hangsúlyozta: ígérni felelőtlenség lenne, ám a város is mindent elkövet, hogy a bábszínház működhessen, országosan is elismert produkciókat állíthasson elő. A Harlekin egy új taggal gyarapodott, Virág István erősíti a csapatot.

Továbbképezik az évadban a bábszínészeket

Lengyel Pál jelezte, hogy bevezetik a bábszínészek továbbképzését mozgás-, ének-, beszéd- és színészmesterség kurzusokon. A gyakorlatokból az év végére egy önálló produkció is összehozható lesz. A bábszínészek hazai és nemzetközi fesztiválokon is megmérettetik magukat, ami szintén fontos a szakmai fejlődés szempontjából.

Forrás: Heol

Határozatlan időre beszüntették a Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért (PANKKK) nevű kezdeményezést. Az LMP Heves Megyei Szervezete pártjuk országgyűlési képviselőjéhez, Ivády Gáborhoz fordult segítségért a program jövöjét érintő információk felkutatását illetően.

PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) elnevezéssel 2005-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ifjúság vidéki kulturális lehetőségeinek fejlesztése céljából az élőzenei koncerteket szervező és befogadó vidéki klubok működési támogatására programot hirdetett. A tárca a fiatal korosztályok speciális érdeklődésére figyelemmel színvonalas élőzenei programok támogatását határozta el a könnyűzene – a pop, rock, világzene, jazz, elektro, hip-hop műfajok – területén. A program egyszerre szolgálta a fiatalok megszólítását, valamint a kulturális vidékfejlesztés és a kulturális esélyteremtés céljait, egy összetett kezdeményezés keretében.
Az elmúlt négy évben a program évente átlagosan 1500 vidéki koncertet támogatott, jelentős segítséget nyújtva ezzel az élő zene vidéki fennmaradásához. Ráadásul ez a rendszer már az első években is szinte önfenntartó volt, hiszen egy sor olyan adóbevételt generált az államnak, amelyek a támogatások szigorú elszámoltatási rendszere nélkül valószínűleg a szürkegazdaságban maradtak volna. Ráadásul a PANKKK program a gazdája az előbbieken túl az olyan fontos projekteknek is, mint a Magyar Zenei Exportiroda, az elsőlemezes zenekarok, vagy a tehetségkutató rendezvénysorozatok támogatása.
Az elkövetkező, 2010 szeptemberétől 2011 májusáig tartó klubszezonra vonatkozó pályázatok kiírásának tervezett időpontja 2010 nyara volt, ez azonban mindezidáig nem következett be, és félő, hogy a közeljövőben erre nem is kerülhet sor, ugyanis 2010. július 1. óta a PANKKK programiroda működése bizonytalan ideig szünetel. Az okokról, a körülményekről, a jövőbeli tervekről „senki nem tud semmit”.
A Lehet Más a Politika megyei csoportja felkérte Ivády Gábor LMP-s országgyűlési képviselőt, hogy a kormányhoz, illetve a szaktárcához fordulva szerezzen információt a PANKKK programmal kapcsolatos történésekről, különös tekintettel a jövő terveire!
Kérik továbbá Habis László fideszes országgyűlési képviselőt, Eger város polgármesterét, adjon tájékoztatást arról, hogy a kialakult helyzetben a 2010-ben A kultúra magyar városa és A magyar dal fővárosa  kitüntető címeket viselő Egerben számíthatnak-e a kortárs könnyűzenei koncerteket alapfeladatként kezelők valamiféle önkormányzati segítségre, teljesen magukra hagyva ugyanis aligha folytathatják jelenlegi színvonalon munkájukat. A legutóbbi szezonban mintegy 2 millió forintnyi támogatással csaknem húsz rendezvény valósult meg  az EKMK és az EGAL szervezésében Egerben a PANKKK program keretében, köztük olyan kiemelkedő programok, mint a „Maratoni folk hétvége”, vagy az „Egri zenekarok tavaszi fesztiválja” – írja közleményében a Lehet Más a Politika Heves megyei  szervezete.

Forrás: Egriszín

A társadalom érzékenységének fokozása, illetve kulturális identitásunk erősítése érdekében hirdet pályázatot Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése, a Kulturális Bizottság kezdeményezésére. Pályázni magyar nyelven írt, eredeti színpadi művel, vagy saját regény, elbeszélés, forgatókönyvének dramatizált változatával lehet.

A pályázat előnyben részesíti azokat a színműveket, amelyek a színpadra kerüléstől függetlenül is önálló irodalmi értéket képviselnek, s napjaink legfontosabb kérdéseiről szólnak. Az elbírálás során további előnyt élveznek a gyermek és ifjúsági korosztályt megszólító, szépirodalmi értéket képviselő eredeti művek. Pályázni jogosult mindazon 35 év alatti szerző, aki magyar nyelven írt, eredeti színpadi művel, vagy saját regényének, elbeszélésének, forgatókönyvének (stb.) dramatizált változatával pályázik. A pályázatokat jeligével ellátva, 2010. szeptember 1-ig, kizárólag postai úton lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatal Titkársági Csoportjának címezve (3300 Eger, Dobó tér 2.). A határidőn túl érkező pályázatok érvénytelenek.

A műveket a Gárdonyi Géza Színház, az Agria folyóirat, illetve a Közgyűlés Kulturális Bizottsága által felkért 3 tagú zsűri bírálja. A nyertes pályamű 500 ezer Ft szerzői honoráriumban részesül. Az eredményhirdetésre 2010. szeptember 21-én, a Magyar Dráma Napján kerül sor. A pályázat céljával összhangban, az Önkormányzat a 2011. évi költségvetéséből támogatást biztosít a Színház részére egy előadás létrehozására, amennyiben a nyertes pályamű szerzője a Gárdonyi Géza Színházzal a színmű bemutatására szerződést köt.

Forrás: Egriszín