Kultúra

Bemutatták Kátai Mihály könyvét

· Kultúra

Tegnap mutatták be a Munkácsy-díjas festő, Kátai Mihály könyvét a Frei Kávézóban. A tűzzománckészítő mester beszédében Egerhez fűződő emlékeiről is mesélt a közönségnek.

A Napkapu-Fényreszabadítás címet viselő kiadvány a tavaly nyáron Templom Galériában megrendezett kiállítások anyagát, valamint a művész néhány írását tartalmazza. Ezek az írások egyben egy készülő új könyv előzményei is.

A könyvet Dr. Prócs Alfréd mutatta be a közönségnek. Méltatta Kátai egyediségét, költői nagyságát. Látomásos festőnek nevezte, aki egyszerre használja mind a hét érzékszervét. Ihletőjének pedig az ősi tudatalattit tartja. Szerinte a képekkel a festő-költő kapukat nyit meg más világok felé. Épp ezért jelent felüdülést a könyv a hétköznapok szürke világából.

Ezután maga a szerző szólt néhány szót életéről, indulásáról és küldetéstudatáról. Elmondta, hogy tűzzománc képei mellett irodalmi eszközökkel is igyekszik kifejezni a földanyához való tartozását. Zárásként Eger rajz oktatását hangsúlyozta, ahogy fogalmazott: "itt nem hagyják meghalni a tudást". 

Forrás: Egriszín

Találkozás a mesemondóval

· Kultúra

Kerti ünnepéllyel emlékezik meg a nagy mesemondóról a Dobó István Vármúzeum, Gárdonyi Géza születésnapján. A „találkozás a mesemondó Gárdonyival” című emlékműsorban közép- és főiskolai hallgatók közreműködésével idézik meg az író szellemét augusztus 3-án, kedden, a nevét viselő emlékmúzeumban.

Irodalmi megemlékezéssel ünnepli a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi Géza születésének 147. évfordulóját. Az egriek számára oly sokat jelentő írót elsősorban az Egri csillagok című regénye tette halhatatlanná. Az ünnepségre a Gárdonyi Géza emlékmúzeumba várják az érdeklődőket augusztus 3-án kedden 16.00 órára.

Az ünnepség programja:

„Nagyapó tréfái” – szerkesztett irodalmi műsor Gárdonyi emlékére, amelyben egri középiskolások és főiskolások közreműködnek.
A születésnapi torta ünnepélyes felvágása.
„Kézzel foghat irodalom” - kötetlen beszélgetés az íróról, irodalmi muzeológus vezetésével, az író különleges tárgyainak, ismeretlen kéziratainak bemutatása.

Forrás: Egriszín

Véget ért a Slow Film fesztivál

· Kultúra

A Connecting people és a Jégszobrász című filmeket értékelte a zsűri a legjobbnak, a negyedik alkalommal, a korábbiakhoz képest szerényebb körülmények között megrendezett Nemzetközi Slow Film Fesztiválon. A Filmművészeti Nyári Egyetem több évtizedes hagyományára építő, tegnap este zárult eseményen az Illés György emlékére meghirdetett Nemzetközi Filmkészítő Műhely munkáival is találkozhatott a közönség.

A budapesti Filmszemle után az egri Filmművészeti Nyári Egyetem a legrégebbi filmes rendezvény Magyarországon, mely több évtizedes hagyományát folytatja a 2007 óta megrendezett Slow Film Fesztivál, amely nemzetközi filmbemutatkozást biztosít az alkotóknak.
A fesztivál tegnap esti záróprogramját az Egri Csillagok Népdalkör és az Agria Cigányzenekar műsora nyitotta.
Az Egerre jellemző szellemi gazdagság és a kulturális sokszínűség sok tekintetben más népeknek is köszönhető, hangsúlyozta köszöntőjében Habis László polgármester hozzátéve, hogy fontosnak tartja azt is, hogy Európában minden nemzetnek legyen joga és lehetősége megőriznie saját kultúráját, nyelvét. A város különdíját a Csángó zsoltár című film nyerte el, melynek alkotói példaértékű módon tesznek a csángók megtartásáért. A város és az Agria Film Kft. 100 ezer-100 ezer forintos díjjal jutalmazta Faragó Annamária alkotását.

Dúló Károly filmrendező az anyagi nehézségek ellenére idén is megrendezett egri filmfesztivál jelentőségét hangsúlyozta, amire reagálva Habis László kijelentette, hogy reményei szerint a második ciklusban is polgármesterként megtesz mindent Illés György szülővárosában, hogy a hagyomány folytatódjon, hiszen „egy pezsgő és izgalmas városnak a jövőben is szüksége van ilyen rendezvényekre”.

Mindennek megvan a maga ideje, még a filmnek is, hangsúlyozta Báron György filmesztéta, a zsűri elnöke Eger és a film több évtizedes kapcsolatáról szólva és értékelve az idei, a korábbinál szerényebb és rövidebb fesztivált. Az idei kínálat nem volt olyan gazdag, mint a korábbiak, ennek sajnálatosan az egyetlen magyar produkció a jó példája. A hiányosságok mellett ki kell emelni a spanyol, orosz, kanadai és francia alkotások széles spektrumát, amiben nagyon érdekes és értékes alkotásokat láthatott a közönség.
A program első felében az Eszterházy Károly Főiskolán Illés György emlékére meghirdetett Nemzetközi Filmkészítő Műhely munkáit mutatták be, melynek vezetője Bollók Csaba filmrendező megjegyzésében köszönetet mondott a közgyűlésen a Kepes projektre nemmel szavazó képviselőknek. A filmrendező reméli, hogy a város talál megoldást a helyzetre és a fiatalok számára „az Ifjúsági Ház kiárusítása” után is lesz hely a városban.

A fikciós film kategóriában két díjat ítélt oda a zsűri. Elismerő oklevelet Marina Seresesky spanyol rendező, „El cortége” (A díszkiséret) című filmjéért kapott, a fődíjat pedig Álvaro De La Hoz, a „Connecting people” című, a telefon és az ember szerepét kutató hét perces alkotásáért vehette át.
A legjobb dokumentumfilmnek járó díjat Alberto Meroni olasz rendező kapta, a „The Ice Sculptor” (A jégszobrász) című 40 perces alkotásáért. A film a természet kiszámíthatatlan szépségeivel teli gleccserek világát az Alpokban kutató fotós belső szellemi utazásának krónikája, fantasztikus képekkel.

Forrás: Egriszín

Slow Film Fesztivál negyedik alkalommal

· Kultúra

Faragó Annamária „Csángó zsoltár” című, a Nemzeti Kamara Színház társulata erdélyi utazásáról szóló dokumentumfilmjének bemutatójával kezdődött tegnap este Eger legrangosabb mozgóképes eseménye, a nemzetközi Slow Film Fesztivál. A negyedik alkalommal megrendezett filmünnep megnyitóján bemutatkozott az Usztics Mátyás vezette Nemzeti Kamara Színház az Uránia moziban.

Széki táncokkal nyitotta meg a Slow Film Fesztivált az Eszterházy Károly Főiskola Egres Néptáncegyüttese tegnap este. A rendezvényt Habis László polgármester köszöntötte, méltatva a bemutatásra kerülő filmet és a csángók sorsa iránt felelősséget érző, őket segítő egri polgárok munkáját.
A Slow Film jelentése az, hogy álljunk meg egy pillanatra, gondoljuk át, mi vesz körül minket, miért vagyunk a világban, mi a felelősségünk. Ne rohanjunk állandóan, ne legyünk izgágák, nyugtalanok, mert néha szükség van a lassulásra, az elgondolkodásra, fogalmazta meg gondolatait a polgármester a kifejezés kapcsán
A találkozó megnyitója alkalmából Usztics Mátyás Nemzeti Kamara Színház igazgatója valamint Pelsőczy László, Herman Gréta, Mettler Emese színművészek voltak az est vendégei.
Az idei Slow Film Fesztiválon 17 ország munkáiból 57 filmet láthat a nagyközönség. A filmeket szakmai zsűri értékeli, melynek tagjai, Báron György filmesztéta, Dúló Károly filmrendező és Erős Péter operatőr.

Az Eszterházy Károly Főiskola idén is bekapcsolódik a fesztiválba, az Illés György operatőr emlékének ajánlott Nemzetközi Filmműhellyel, amelyen négy nemzet öt egyetemének hallgatói vesznek részt. Az EKF harmadik éve hívja a társegyetemek hallgatóit közös alkotó munkára a Slow Film kapcsán. Ez évben a meghívással a brémai-, a komárnoi-, a szentpétervári és a kaposvári egyetem hallgatói éltek. A Műhely két hete alatt nemzetközi team-munkában készítenek pár perces rövid filmeket filmes szakemberek, a főiskola tanárai, a Líceum Tv munkatársai segítségével két kurzusban: animációs kísérleti film és kreatív dokumentumfilm.
A Műhely szakmai vezetője: Bollók Csaba, az ismert filmrendező, a mozgóképkultúra tanszék docense. Kurzusvezetők: M Tóth Éva, Balázs Béla-díjas animációs  rajzfilmrendező, a Kaposvári Egyetem docense és dr. Tóth Tibor, mestertanár a Mozgóképkultúra tanszékről. A Nemzetközi Filmkészítő Műhely a résztvevők előzetes ismereteire, kreativitására építve megismertet a forgatókönyvírás, a gyártás, forgatás, vágás, hang-, képalkotás alapvető folyamataival és szabályaival.                               
A Műhely második hetében kapcsolódik az Egri Nemzetközi Slow Film Fesztivál programjaihoz, lehetőséget teremt alkotói találkozókra, fesztiválfilmek megtekintésére.
A Filmkészítő Műhely tagjai által készített kisfilmeket szakemberek zsűrizik és értékelik, díjkiosztásra a Slow Filmfesztivál záró ünnepségén kerül sor az Uránia moziban. Ezeket az alkotásokat a Líceum Televízió folyamatosan műsorára tűzi s a nemzetközi alkotó team tagjai is magukkal viszik.
A III. Nemzetközi Filmműhely a Médiainformatika Intézet, a Mozgóképkultúra tanszék, a Nemzetközi Kapcsolatok Központja, a Lyceum Pro Scientiis Alapítvány, az FHÖK, a Líceum televízió, a Kulturális programigazgatóság, az EKF Hébé-Juventos Közhasznú Művészeti Egyesülete és Eger Megyei Jogú Város támogatásával működik.
    
Az ünnepélyes megnyitót követően, elsőként a „Csángó zsoltár” című dokumentumfilmet láthatta a közönség. A vetítés után Faragó Annamária rendezővel, Ocskai László operatőrrel és Marjai László vágóval találkozhatott a nagyérdemű, a fesztivál első estéjén.
A rendhagyó, műfaji határok közé nem sorolható film hűen dokumentálja a hét éve tartó missziót, amelynek legutóbbi csángóföldi turnéjára egy filmes stáb is elkísérte a művészeket. A színészek olyan csángó embereknek közvetítik a magyar kultúrát, kik színházat még sohasem láttak. A művészi munka a falvak művelődési házában, udvarokban, pajtákban, szabad ég alatt zajlik, ami mellett a csángók szeretetteljes, őszinte hálájának megnyilatkozása éppúgy lélekemelő, mint a hegyekkel bástyázott falvak mesés tájai. A képeken kamasz gyerekek vallanak magyarságukról, nemzeti hovatartozásukról.

Forrás: Egriszín

Kortárs művészek a Bükkben

· Kultúra

Tíz kortárs művész részvételével, harmadik alkalommal rendezik meg a Bükki Művésztelepet Nagyvisnyón.

A Bükki Művésztelep lehetőséget nyújt az alkotóknak, hogy a minőségi kortárs művészet a városi kultúra mellett a vidéki kultúrából is meríthessen. A július 29-től augusztus 8-ig tartó tábor nem kötelezi el magát stílus, vagy művészeti ideológia mellett, az összetartó erő az együttgondolkodás, a közösen megélt inspiráció, amiben nagy szerepet kap a természet és ember, illetve az ember és ember egyszerű kapcsolatának újbóli megtalálása.
Olyan alkotókat vesznek részt a munkában, akiket eddigi tevékenységük alapján ismer és elismer a kortárs művészeti kritika, valamint a szakma, és inspiratív számukra ez a helyszín és ez a közösség. Olyan alkotókat is szeretnének bevonni, akik még nem örvendenek nagyobb ismertségnek, de művészetük kibontakozásához ez az alkotóközösségi forma újabb utakat és lehetőségeket kínálhat.
A résztvevők: Adorján Attila – festőművész, Gábor Enikő – festőművész, Gál Krisztián – grafikusművész, Halmi-Horváth István – festőművész, Ilka Habrich – festőművész, Kovács Mária Fikusz – grafikusművész, Mihályfi Iván – grafikusművész, Palásti Kovács András – grafikusművész, Pintér Juli – festőművész, Z. Szabó Zoltán – festőművész.

Forrás: Egriszín

Táncos sikerek

· Kultúra

Szép sikerekkel tértek vissza az egriek a Magyar Látványtánc Sport Szövetség Európa Bajnokságáról, melyet Kaposváron rendeztek meg június 25 és 27 között. A tíz országból érkezett, háromezer fő részvételével megrendezett versenyen egy első és egy második helyet, valamint arany minősítést szereztek meg a Pódium Tánc és Balettiskola növendékei.

Tóth Gréta és György Enikő, a Pódium Tánc és Balettiskola két táncosa kimagasló eredményt ért el a június végén Kaposváron rendezett EB-n, tájékoztatták a sajtó képviselőit a tánciskola vezetői és pedagógusai ma reggel.
Pódium Tánc- és Balettiskola produkciói közül gyermek korosztályban Mirkóczki Zita koreográfiája, az Angyalok és ördögök nyert I. helyezést klasszikus balett kategóriában. Kortárs tánc kategóriában Göböly Bettina „Egy” című darabja kapott Arany minősítést, és Mirkóczki Zita „Ünnep” című modern balettje felnőtt korosztályban II. helyezést ért el az Európa Bajnokságon.
Habis László polgármester köszöntőjében méltatta az 1994-ben alakult Pódium Tánc és Balettiskola tevékenységét, amely révén emberi odaadással a táncpedagógusok óriási eredményeket tudnak elérni. Megszerettetik a fiatalokkal a táncot, és kitartó munkával egyfajta új kultúrát teremtettek, aminek a hagyomány ápolása mellett nagy jelentősége van a város kulturális életében. Mindez nem történhet a városban tevékenykedő felelős emberek munkája nélkül.
A polgármester megjegyezte, ahhoz hogy a város hagyományos értékei érvényesüljenek és a turizmus számára is kihasználhatók legyenek, új értékeket kell teremteni. Csupán visszatekintve és beszűkült konzervatív gondolkodással a város egy skanzenné válna, s ha nem tud Eger vonzó lenni a fiatalok számára, nyugdíjas várossá lesz.
A 16 éve alapított egri Pódium Tánc- és Balettiskola a professzionális táncművészeti képzés megteremtésének szándékával működik.  Mirkóczi Zita, a tánciskola vezetője oldalán két egykori tanítványával Göböly Bettinával és Sárosi Annával oktatja a klasszikus balett és a modern tánc alapjait a gyermekeknek. Elmondása szerint fontos, hogy szakmailag erős legyen az iskola, a képzés a városban, amelyben nagy szerepe van a tánciskola másik alapítójának, Barta Dórának is.
A szép eredmények mögött nagyon kemény munka van, hangsúlyozta Mirkóczi Zita. A heti három próbát a versenyek előtt több gyakorlással is kiegészítik. A fizikai és szellemi megterhelés ellenére ezek a gyerekek az iskolában is jól teljesítenek.
A Pódium Tánc és Balettiskola eddig a most átalakításra váró Ifjúsági Ház épületében működött. A legújabb sikereiről éppen beszámoló iskola helyzete nincs megoldva, még nem találtak megfelelő helyet az intézménynek, ami további fejtörést okozhat a város vezetésének.
Barta Dóra szerint a 16 éves munka vége, hogy átadják a helyet Kepes Györgynek, akinek a munkásságát tiszteli, és elfogadja az épület ilyen irányú hasznosítását. Véleménye szerint a projekt vonzerő lehet az értelmiség számára, erősítheti a közéleti, értelmiségi, kulturális fejlődést.
Habis László polgármester a téma kapcsán elmondta, hogy egyedi történelmi lehetőség a kulturális városfejlesztés, amire az elmúlt húsz évben nem volt példa, és ami lehetőséget teremt a fiatalok számára vonzó értékeket teremthet. Éppen ezért érthetetlennek tartja, hogy politikai indíttatású tiltakozások állják útját ezeknek a fejlesztéseknek.

Forrás: Egriszín

Kerti partin ünneplik Gárdonyi Géza születésnapját

· Kultúra

A Dobó István Vármúzeum augusztus 3-án 16 órára várja az érdeklődőket az 1863-ban született író, Gárdonyi Géza otthonában rendezendő partin.

A program során bemutatják az író otthonát, továbbá Szalainé Király Júlia irodalomtörténész és Hollósy Zoltán műszaki vezető is előadást tart. A műsorban egri középiskolások és főiskolások is közreműködnek. Délután öt órától kötetlen beszélgetés zajlik majd az íróról irodalmi muzeológus vezetésével, az író különleges tárgyainak, ismeretlen kéziratainak bemutatásával és egy születésnapi torta ünnepélyes felvágásával.

Forrás: egriszín

Madrigálestet rendeznek a Vitkovics-ház udvarán

· Kultúra

A Vitkovics-ház udvarán rendezett koncertsorozat következő estéjén Madrigálestet szerveznek július 23-án 19 órától.

Az egri Cantus Agriensis és a miskolci Cardinal Mindszenty kamarakórusok közös előadásában az érdeklődők Claudio Monteverdi és Mario Casteinuovo Tedesco műveit hallhatják. A koncerten közreműködik Avraam Vasilios gitárművész, Tatár Gabriella színművész valamint Pálffi Zoltán színművész. Vezényel: Gergely Péter Pál.

Műsoron:
1.Claudio Monteverdi: Szerelmes Madrigálok (1638)

2.Mario Castelnuovo-Tedesco: Romancero Gitano (Cigányballada) – Frederico Garcia Lorca verseire

3D kiállítás

· Kultúra

3 D-s vizuális képfeldolgozási technikákat bemutató kiállítás nyílt helyszíni fotózási lehetőséggel tegnap délután, a Városháza épületében. A tárlat megnyitóján az ötletgazda Gerják István mutatta be a szemet gyönyörködtető technikai megoldásokat.

A 3D-s technikák alapjait megismertető interaktív kiállítás ötlete két egri informatikus Gerják István és Király Sándor fejében született meg, képfeldolgozási tanulmányaik közben. A bemutatón olyan képektechnikákkal találkozhatunk, mint a sztereogram, vagy a városról készült 3D-s fotók.
A tervek szerint a kiállítás bővül, a látogatók elkészíthetik magukról a háromdimenziós portréjukat, amelyek kikerülnek a falakra. A képeket egy speciális szemüveggel lehet látni, a gyerekek számára a 3D-s rajzolási technikát is bemutatják.

Forrás: egriszín

A Magyar Bor Dala

· Kultúra

A Magyar Bor Dala megírására hirdet pályázatot az Egri Kulturális és Művészeti Központ. A pályázat kapcsolódik az egri Bor Évéhez és a 2010-ben elnyert Magyar Dal Fővárosa címhez.

Olyan szerzeményekkel lehet pályázni, mely eddig hanghordozón nem jelent meg. A pályamű hossza maximum 4 perc lehet. Egy pályázó több művel is pályázhat.Pályázni kórusművel vagy zenekari kísérettel elhangzó szólóénekkel lehet, műfaji megkötés nélkül.

A pályaműveket CD lemezen kérikk eljuttatni az Egri Kulturális és Művészeti Központ (3300 Eger, Bartók Béla tér 6.) címére legkésőbb 2010. augusztus 20.-ig.

A nyertes pályamű a Magyar Dal Fővárosa 2010. szeptember 12-i rendezvényének hivatalos dala lesz.

További Információ:
feher.zsombor@ekmk.eu; 20/ 779-0368
kelemen.eva@ekmk.eu; 20/ 779-0367

Forrás: Egriszín