 Novembertől már használható a Mocsáry Lajoson frissen átadott, 300   méteres kerékpárút. A Károlyi Mihály utcáig tartó szakaszt önerőből   építette a város.
Novembertől már használható a Mocsáry Lajoson frissen átadott, 300   méteres kerékpárút. A Károlyi Mihály utcáig tartó szakaszt önerőből   építette a város.
 Novembertől már használható a Mocsáry Lajoson frissen átadott, 300   méteres kerékpárút. A Károlyi Mihály utcáig tartó szakaszt önerőből   építette a város.
Novembertől már használható a Mocsáry Lajoson frissen átadott, 300   méteres kerékpárút. A Károlyi Mihály utcáig tartó szakaszt önerőből   építette a város.
„Bányászat és Geotermia 2010” címmel kezdődött konferencia a  Magyar Bányászati és. Földtani Hivatal és a Magyar Bányászati Szövetség  rendezésében ma délelőtt, a Hotel Egerben. A három napos találkozón a  bányászat aktuális kérdéseit vitatják meg a szakemberek.
A geotermia kérdésköre a kiemelt témája a bányászati  szakemberek, vállalkozók részvételével megrendezett találkozónak. A  bányatörvény hatálya alá került a törvénymódosítás révén a geotermikus  energia kitermelése, kutatása, hasznosítása. A geotermia hasznosítása  jórészt a bányászathoz kapcsolódik, mivel a szárazon, nagy mélységből  kivett földhő bányászati kérdés. A Magyarország számára nagyon fontos új  terület, hiszen nagyon jó adottságai vannak az országnak. Ennek  ellenére még gyerekcipőben jár a geotermikus energia kutatása.
ma már csak három mélyművelésű bánya működik az országban, de közel ezer külszíni bánya található.
A  140 fős találkozó megnyitóján Sós István alpolgármester köszöntőjében  kiemelte, hogy a válságból való kilábalás gondjaival küzdő gazdaságban  fontos szerep jut a bányászati területnek is. Az alpolgármester az Eger  számára idegenforgalmi jelentőséggel bíró termálvízre alapozó  gyógyturizmust, valamint a most épülő biomassza erőmű jelentőségét  hangsúlyozta.
Magyarország geotermikus nagyhatalom, az országon belül  a megye is büszkélkedhet ilyen jellegű adottságokkal, jelentette ki  Szabó Róbert a Heves megyei Közgyűlés alelnöke. Az alelnök hozzátette,  hogy az adottságokat nem használják ki kellőképpen, aminek  előmozdításában ez a konferencia is segíthet.
A  tanácskozás előtt Nagy Lajos, az OMYA Hungária Kft. ügyvezető igazgatója  a hazai erőforrásokat és bányászat jelenlegi helyzetét is jellemezte:
„Nem  vagyunk nagyhatalom bányászatban, viszont szeretném eloszlatni azokat  a  több évtizedes és nem megfelelő információkra alapozott megállapítást,  hogy Magyarország ásványi nyersanyagokban szegény ország. Ez nem igaz.  Magyarország közepesen ellátott ásványi anyagokban.
Ez a közepes ellátottság rögtön hozza a bányászat megújulásának lehetőségét, és a megújuláshoz vezető út feladatait is.
Úgy gondolom, hogy amikor az ország energia függősége 80 %, ha importra gondolok,
akkor  nagyon komolyam kell foglalkozni azzal 3,3 milliárd tonna, különböző  minőségű szénkészlettel, ami rendelkezésre áll. A földtani vagy  geológiai vagyon ennél lényegesen nagyobb. ez természetesen új helyzetet  teremthet, de ne csak a szénről vagy a földgázról beszéljünk, egyéb  nyersanyagokban is gazdagok vagyunk.
Úgy gondolom, hogy felül kell vizsgálni, hogy a nemzetgazdaságnak mire van szüksége.
Meg  kell nézni, hogy az igényeit mennyire egészíti ki importból, és  mennyire saját forrásból. Mellé kell tenni a saját forrás-lehetőségeket  és törekedni kell az import csökkentésére kiváltására.
Az import  mindig az adott országban teremt munkahelyet, ott generálhat fizetéseket  a költségvetésbe, ott generálhat egy magasabb életszínvonalat a  társadalom résztvevői számára. Ne engedjük ezt ki a kezünkből, csináljuk  ezt itthon.
valljuk be a végcél az, hogy a társadalmi jólét emelkedjen. Úgy gondolom, hogy ehhez a mi szakmánk tud hozzátenni.”
A résztvevők pénteken szakmai vezetéssel ellátogatnak az OMYA Hungária Kft. üzemébe.
Forrás: Egriszín
A magyar származású Nobel-díjasokra, köztük az iskola névadójára   emlékeztek ma délelőtt a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola   és Kollégiumban. Az ünnepségen megkoszorúzták az intézmény   szoborparkjában található emlékműveket.
A Tudomány Napi megemlékezés már hagyomány az intézményben, ennek időpontja összefonódik Wigner Jenő születésének napjával. Az országban egyedülálló, hogy minden magyar származású Nobel-díjas mellszobbra együtt található az iskolában. Köztük is kitüntetett helyen szerepel Wigner Jenő, aki egyike volt azon 1920-as évekbeli tudósoknak, akik újjáteremtették a fizika tudományát. 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott. Busák István igazgató ünnepi köszöntőjében méltatta Wigner érdemeit, s kiemelte, hogy a diákok is büszkék lehetnek arra, hogy a róla elnevezett intézményben tanulnak. Az egri iskolák vezetői, tanárai és a diákok ezt követően virágok és koszorúk elhelyezésével tisztelegtek a tudósok emléke előtt.
Forrás: Egriszín
 Nevelőszülők továbbképzésére nyert a napokban közel egymillió  forint anyagi segítséget a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól a Heves  Megyei Önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézménye.
Nevelőszülők továbbképzésére nyert a napokban közel egymillió  forint anyagi segítséget a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól a Heves  Megyei Önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézménye.
A gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás fejlesztésének támogatására szolgáló pályázatot még az idén márciusban írta ki a szaktárca. A 16 lakásotthont, egy szakszolgáltatási központot működtető és 85 nevelőszülőt foglalkoztató megyei intézmény a „Nézz jól egy gyermek szemébe!” elnevezésű programjával bizonyult sikeresnek.
Kocsa Erika igazgató elmondása szerint a képzés keretében három helyszínen – Tenken, Gyöngyösön és Egerben – csoportfoglalkozásokat tartanak a nevelőszülőknek az előítéletes magatartásról, a másság kezeléséről, a tinédzser, serdülőkorú gyermekek agressziójáról. Szeretnék oldani a nevelőszülőkben meglévő előítéleteket, s rajtuk keresztül igyekeznek hatni a kamaszok helytelen viselkedésmintáira is.
A kurzusok e hét elején már elkezdődtek, ebben az évben mindegyik csoport három alkalommal találkozik, a foglalkozásokat egy külsős tréner segíti. Az elsajátított ismeretek gyakorlati hasznának kiértékelése jövő márciusban zajlik majd.
A táncművészetet hívatott népszerűsíteni a Parnasszus  Táncművészeti Alapítvány, 290 nem formális programelemet megvalósító,  uniós pályázattal működő projektje, melyet ma délelőtt mutattak be a  program vezetői.
Az „Új kommunikációs csatornák kiépítése iskolák és művészetek között, kreatív táncművészek közreműködésével – a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány vezetésével” elnevezésű projekt, két egri és négy Heves megyében található iskola partneri együttműködésével 2010. november 1. és 2011. augusztus 31. között valósul meg.
A pályázat tartalmi részével kapcsolatban Mirkóczki Zita, program koordinátor elmondta, hogy az iskolák számára eredményes és érdekes programot a megyében is igyekeznek kiterjeszteni a partnerek segítségével.
Barta Dóra a program művészeti  irányítója elmondta, hogy az oktatás nevelés szempontjából is fontos,  hogy a fiatalok szocializációjába bekerüljenek a művészetet jelentő  kódok, fontos, hogy az oktatás részévé váljon a művészet.
véleménye  szerint az alapítvány tevékenységéhez hasonló aktív pályázati munka és  az ahhoz kapcsolódó művészeti tevékenység, hosszú távon befolyásolja a  város kulturális életét.
Az Európai Unió  támogatásával működő program a „Nevelési-oktatási intézmények tanórai,  tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása” című TÁMOP  pályázaton 43, 244 millió forint összegű támogatást nyert.
A  támogatás célja hogy a nevelő és oktató intézmények, az óvodai nevelésen  és a tanítási órákon kívül számos szervezett kulturális programot,  szakkört, tábort, kirándulást szervezhetnek tanulóik számára.
A  Parnasszus Táncművészeti Alapítvány a programmal segíti, hogy a gyerekek  megismerkedhessenek a tánccal, szerethetővé teszi azt, valamint  útmutatót ad a színház világában való eligazodásra.  A megvalósításban a  befogadó táncszínház segítségével megismerkedhetnek az alapokkal,  táncművészeti áttekintés és tánctábor is szerepel a komplex projektben,  melyben 292 nem formális tanulási alkalom során, 295 gyereket vonnak be.  A munkában előadóművészek, táncpedagógusok, oktatók, koreográfus,  dramaturg vesz részt.
Forrás: Egriszin
 Hatodik alkalommal hirdeti és rendezi meg korosztályi  szólótáncversenyét  az Egri Kulturális és Művészeti Központ. A pénteki  kötelező- és a szombati  szabadon választott táncok versenyét követően  hirdetnek eredményt.
Hatodik alkalommal hirdeti és rendezi meg korosztályi  szólótáncversenyét  az Egri Kulturális és Művészeti Központ. A pénteki  kötelező- és a szombati  szabadon választott táncok versenyét követően  hirdetnek eredményt.
2000 óta versengenek a lányok a „Gyöngygalléros  táncos”, a fiúk pedig az „Ezüstpitykés táncos” címért. A megmérettetésre  minden második évben kerül sor a 15-18 éves korosztályt felölelve. A  nagy létszám miatt évek óta területi elődöntőket is rendeznek az ország  három pontján.
A verseny során a táncosoknak kötelező és szabadon  választott táncokat is be kell mutatniuk 1,5-2 perces szabad  improvizáció formájában, melyben a hiteles előadásmód mellett a színpadi  jelenlétet, az átütő egyéniséget is értékeli a zsűri.  A rendezvény a  Nemzeti Kulturális Alap, az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület és a  Martin György Néptáncszövetség támogatásával valósul meg.
A döntő programja:
19-én, pénteken:
16 óra: Kötelező táncok versenye
20.00: Táncház
20-án, szombaton:
9.00 –12.00: Szabadon választott táncok versenye
18.00: NÉPTÁNCGÁLA, benne eredményhirdetés, díjátadás,