Agria Tv Bt. – A hírügynökség

Daily Archives: 2010. november 17. szerda

Wigneresek Ausztriában

Posted on by

Félidejéhez érkezett az egri Wigner Jenő Műszaki és Informatikai Középiskola és a felső-ausztriai HTBLA Perg középiskolája által indított projekt, melynek során tavasszal 10 napot töltöttek el a Wigner Jenő Középiskola tanulói a közel 600 km-re fekvő Pergben.

A Tempus Közalapítvány által koordinált COMENIUS Iskolai együttműködések pályázat keretében létrejött, „pErGER – A Guidebook for Interschoolers” nevű projekt során a 26 magyar és az 50 osztrák diák vállalta, hogy az őszi magyarországi és a tavaszi ausztriai látogatások, illetve az évközi interaktív foglalkozások során létrehoznak egy internetes honlapot. A projekt különlegességét a mindkét fél által használt „idegen nyelv” adta, hiszen a munka nyelve mindvégig az angol volt.
Konkrét elemként elkészültek a mindennapi életről szóló kisfilmek, továbbá egy háromnyelvű hangos szótárral és a kulturális, illetve a különböző képzési rendszerek megismerését is lehetővé tevő adatokkal, fényképekkel vált teljessé a projekt-munka. Az alkotás folyamatáról és a cserelátogatások élményeiről blogot is vezettek a diákok. Emellett a pályázat során tervezett kulturális és sportesemények is megvalósultak, melyek remekül kiegészítették a projektben résztvevők munkáját, illetve csapat- és közösségépítő jellegéből fakadóan növelték a pályázat hozzáadott pedagógiai értékét.
Az osztrák tanulók ősszel ismét eltöltöttek egy aktív munkával teli hetet a megyeszékhelyi iskola vendégeként. Október 15-én pedig hat heves megyei általános iskola 45 tanulója vett részt a honlap tesztelésében és értékelésében. A munka a 2010/2011-es tanévben is folytatódik, melynek során az aktualitásokkal és új anyagokkal bővítik a létrejött honlapot. (http://perger.htl-perg.ac.at/)

A projekt Ausztriában és Magyarországon is valamennyi kritérium szerint kimagasló nemzeti minősítést kapott. Ezzel automatikusan elnyerte az Európai Minősített eTwinning Projekt címet, vagyis így benevezhet az Európai eTwinning Díjak versenyére, ahol a legkiemelkedőbb projektek mérhetik össze erejüket.

300 méter új kerékpárút

Posted on by

Novembertől már használható a Mocsáry Lajoson frissen átadott, 300 méteres kerékpárút. A Károlyi Mihály utcáig tartó szakaszt önerőből építette a város.

A Deák Ferenc mellé épített biciklisáv után ismét bővült megyeszékhelyünk kerékpárút felhozatala, jelen esetben egy háromszáz méter hosszú szakasszal. Az átadott vonal része, a városunkat hosszában átszelő hálózatnak, melynek két széle már elkészült, a közepe pedig a belváros rehabilitációjakor fog formát ölteni. Az újonnan átadott szakasz az úttól és járdától elkülönítve, a patakmeder mentén halad. A beruházás keretén belül felújították és akadálymentessé tették a 4-es számú buszjárat megállóhelyét is. A mindenképp örömteli építkezés csupán két apró szépséghibával rendelkezik, és ezek is könnyen orvosolhatók:
Egyrészről a megépített szakasz végétől 300 méterre található egy kerékpáros híd a patak fölött, az út viszont nem vezet odáig. Nem is kell neki, hiszen kis autóforgalmú területről beszélünk, de legalább felfestés, vagy részletesebb kitáblázás jelölhetné, hogy érdemes továbbhaladnunk a kétkerekűnkkel.
Másrészről az új kerékpárút nem illeszkedik az érsekkerti szakaszhoz. Noha csak pár méter eltérésről van szó, az új vonal a park sétányának folytatását képző járdánál folytatódik, nem a kerékpárút irányában. Nagy fantázia nem kell, hogy megtaláljuk a továbbvezető helyes irányt, de ha már van két ilyen szépen megépített kerékpárutunk, kár lenne nem összekötni őket, akár csak egy átlósan átvezető sárga vonallal is.
Az utóbbi időben pozitívan alakulnak megyeszékhelyünk kerékpárosbarát beruházásai, a legnagyobb attrakciót viszont minden bizonnyal a belvárosi rehabilitáció jelenti majd. A patakmederbe-, illetve az a mellé tervezett bicikliút megépülése kétségtelenül egy környezetbarát és modern város színvonalát hozza majd.
Forrás: http://egrinapok.wordpress.com/

Bányászat és geotermia

Posted on by

„Bányászat és Geotermia 2010” címmel kezdődött konferencia a Magyar Bányászati és. Földtani Hivatal és a Magyar Bányászati Szövetség rendezésében ma délelőtt, a Hotel Egerben. A három napos találkozón a bányászat aktuális kérdéseit vitatják meg a szakemberek.

A geotermia kérdésköre a kiemelt témája a bányászati szakemberek, vállalkozók részvételével megrendezett találkozónak. A bányatörvény hatálya alá került a törvénymódosítás révén a geotermikus energia kitermelése, kutatása, hasznosítása. A geotermia hasznosítása jórészt a bányászathoz kapcsolódik, mivel a szárazon, nagy mélységből kivett földhő bányászati kérdés. A Magyarország számára nagyon fontos új terület, hiszen nagyon jó adottságai vannak az országnak. Ennek ellenére még gyerekcipőben jár a geotermikus energia kutatása.
ma már csak három mélyművelésű bánya működik az országban, de közel ezer külszíni bánya található.
A 140 fős találkozó megnyitóján Sós István alpolgármester köszöntőjében kiemelte, hogy a válságból való kilábalás gondjaival küzdő gazdaságban fontos szerep jut a bányászati területnek is. Az alpolgármester az Eger számára idegenforgalmi jelentőséggel bíró termálvízre alapozó gyógyturizmust, valamint a most épülő biomassza erőmű jelentőségét hangsúlyozta.
Magyarország geotermikus nagyhatalom, az országon belül a megye is büszkélkedhet ilyen jellegű adottságokkal, jelentette ki Szabó Róbert a Heves megyei Közgyűlés alelnöke. Az alelnök hozzátette, hogy az adottságokat nem használják ki kellőképpen, aminek előmozdításában ez a konferencia is segíthet.

A tanácskozás előtt Nagy Lajos, az OMYA Hungária Kft. ügyvezető igazgatója a hazai erőforrásokat és bányászat jelenlegi helyzetét is jellemezte:
„Nem vagyunk nagyhatalom bányászatban, viszont szeretném eloszlatni azokat  a több évtizedes és nem megfelelő információkra alapozott megállapítást, hogy Magyarország ásványi nyersanyagokban szegény ország. Ez nem igaz. Magyarország közepesen ellátott ásványi anyagokban.
Ez a közepes ellátottság rögtön hozza a bányászat megújulásának lehetőségét, és a megújuláshoz vezető út feladatait is.
Úgy gondolom, hogy amikor az ország energia függősége 80 %, ha importra gondolok,
akkor nagyon komolyam kell foglalkozni azzal 3,3 milliárd tonna, különböző minőségű szénkészlettel, ami rendelkezésre áll. A földtani vagy geológiai vagyon ennél lényegesen nagyobb. ez természetesen új helyzetet teremthet, de ne csak a szénről vagy a földgázról beszéljünk, egyéb nyersanyagokban is gazdagok vagyunk.
Úgy gondolom, hogy felül kell vizsgálni, hogy a nemzetgazdaságnak mire van szüksége.
Meg kell nézni, hogy az igényeit mennyire egészíti ki importból, és mennyire saját forrásból. Mellé kell tenni a saját forrás-lehetőségeket és törekedni kell az import csökkentésére kiváltására.
Az import mindig az adott országban teremt munkahelyet, ott generálhat fizetéseket a költségvetésbe, ott generálhat egy magasabb életszínvonalat a társadalom résztvevői számára. Ne engedjük ezt ki a kezünkből, csináljuk ezt itthon.
valljuk be a végcél az, hogy a társadalmi jólét emelkedjen. Úgy gondolom, hogy ehhez a mi szakmánk tud hozzátenni.”
A résztvevők pénteken szakmai vezetéssel ellátogatnak az OMYA Hungária Kft. üzemébe.

Forrás: Egriszín

Tudomány napi megemlékezés a Wignerben

Posted on by

A magyar származású Nobel-díjasokra, köztük az iskola névadójára emlékeztek ma délelőtt a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégiumban. Az ünnepségen megkoszorúzták az intézmény szoborparkjában található emlékműveket.

A Tudomány Napi megemlékezés már hagyomány az intézményben, ennek időpontja összefonódik Wigner Jenő születésének napjával. Az országban egyedülálló, hogy minden magyar származású Nobel-díjas mellszobbra együtt található az iskolában. Köztük is kitüntetett helyen szerepel Wigner Jenő, aki egyike volt azon 1920-as évekbeli tudósoknak, akik újjáteremtették a fizika tudományát. 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott. Busák István igazgató ünnepi köszöntőjében méltatta Wigner érdemeit, s kiemelte, hogy a diákok is büszkék lehetnek arra, hogy a róla elnevezett intézményben tanulnak. Az egri iskolák vezetői, tanárai és a diákok ezt követően virágok és koszorúk elhelyezésével tisztelegtek a tudósok emléke előtt.

Forrás: Egriszín