Agria Tv Bt. – A hírügynökség

Daily Archives: 2010. november 5. péntek

Egymásra mutogatnak és bezárják az idősotthont

Posted on by

A szocialisták szerint a mátraházi idősek otthona bezárásával száz idős ember életét sodorja veszélybe a Fideszes megyei vezetés. Horváth László szerint az előző szocialista vezetés a felelős.

A rózsaszín ígéretek és ködök után itt a kijózanító valóság: katasztrofális lépésre készül a Fidesz – erről pénteki sajtótájékoztatóján beszélt Hiesz György, a megyei önkormányzat fejlesztési bizottságának külsős szocialista tagja.

Mint mondta, a pénteki bizottsági ülés után kész tényként kezelhető, hogy a Fideszes megyei vezetés be fogja zárni idén év végén a mátraházi idősek otthonát. Az ott élő csaknem száz idős embert a megyében lévő öt másik otthonba költöztetik, ám a fogadó intézményekben ehhez jobbára hiányoznak a feltételek. Ráadásul Hiesz szerint a költözés önmagában is megrövidítheti – szó szerint – az idősek életét. A Mátraházán dolgozó mintegy negyven ember döntő többségére pedig munkanélküliség vár majd.

Get the Flash Player to see the wordTube Media Player.

Megjegyezte azt is: ha már kormánypárti vezetésű a megye, ráadásul egy minisztériumhoz tartozik a szociális és az egészségügy, a Fidesz most megmutathatná, hogy az emberek érdekében el tudja érni: ne kelljen százmilliós összegeket bérleti díjként az egyik állami zsebből a másikba rakni.

Horváth László, a megyei közgyűlés elnöke ezzel szemben úgy véli: az idősek a szocialisták felelőtlenségének az áldozatai.

A sajtótájékoztatón elhangzottakra reagálva Horváth László úgy fogalmazott: a megyei önkormányzat előző, szocialista vezetése által folyatott felelőtlen pénzügyi politika következményeivel nap, mint nap kénytelenek vagyunk szembesülni. A szocialisták felelőtlenségének részben a mátraházi otthonban élő idős emberek is az áldozatai. Egy héttel ezelőtt Visonta polgármesterével még arról tárgyaltunk, hogy közös erővel egy új idősotthont építünk a településen. E hét elején azonban hidegzuhanyként ért bennünket az a tény, hogy amennyiben kitartunk a tervezett fejlesztés megvalósítása mellett, úgy akár már a közeli jövőben fizetésképtelenné válhat Heves megye önkormányzata.

Világossá vált, hogy a beruházáshoz szükséges több, mint 600 millió forint nem áll rendelkezésre. Világossá vált: nem tehetünk meg egy olyan felelőtlen lépést, amely veszélybe sodorja a megyei fenntartású intézmények napi működését, az ott dolgozók létbiztonságát.

Hangsúlyozom: csaknem száz idős embert a korábbi, szocialista megyei vezetés hozott a mostani súlyos helyzetbe. Tudjuk, hogy a mátraházi otthon bezárása őket hátrányosan érinti, ám elhelyezésük a jelenlegi válságban is megoldható. S ha most nem hozunk döntést, január elsejétől napi százezer forint kötbért kellene fizetnünk a Mátrai Állami Gyógyintézetnek a szocialisták által kötött szerződés értelmében.

Annak érdekében pedig mindent elkövetünk, hogy a mátraházi intézmény dolgozói ne maradjanak állás nélkül. Többeknek közülük azokban az intézményekben ajánlunk fel munkalehetőséget, amelyekbe a mátraházi idősotthon lakói költöznek – fűzte hozzá Horváth László.

Forrás: Heol

Nocsak, ki beszél? – Horváth László reagál

Posted on by

Horváth László, Heves Megye Közgyűlésének elnöke közleményben reagált dr. Sós Tamás, országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnökének felszólítására, melyben a politika kivonulását szorgalmazza a Markhot Ferenc kórházból.

„Enyhén szólva is arcátlan, hogy éppen az a Sós Tamás beszél az egri kórház biztonságos működésének kockáztatásáról, akiről mindenki tudja, hogy meghatározó szerepe volt az intézmény tönkretételében. Sós Tamás, a kései kórházvédő miatt alapvető ellátások hiányoztak az egri kórházból: nem volt kardiológiai osztály, gyakran fordultak elő problémák a sürgősségi ellátással, az orvoshiány okán álompénzen hoztak a hevesi megyeszékhelyre orvosokat.

Eger, 2010. november 5.

Horváth László
Heves Megye Közgyűlésének elnöke  „

MSZP: Vonuljon ki a politika a Markhot Ferenc kórházból!

Posted on by

Közleményben reagált dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke a Markhot Ferenc Kórházban uralkodó állapotokról. A politikus szerint kockáztatják a kórház biztonságos működését, s ellehetlenítik a jó szakemberek munkáját.

„Engedjék, hogy az orvosok, nővérek, szakdolgozók a munkájukra tudjanak koncentrálni.

A korábbi megyei közgyűlési és kórházi vezetés rendezett helyzetben adta át a kórházat. Az úgynevezett „kórházvédők” benyújtották a „számlát” Habis Lászlónak és Horváth Lászlónak. A FIDESZ megyei és az KDNP városi vezetője intézkedéseikben „foglyai” lettek a „kórházvédőknek” tett ígéreteiknek. Egyoldalú gesztusokat tesznek, ebből a helyzetből nehezen tudnak visszajönni, hogy valamennyi dolgozó érdekét tudják képviselni. Legfőképpen a betegellátásra lehessen koncentrálni…

Arról szólnak a folyosói hírek, hogy a „kórházvédők” vezetőit városi tanácsnoki, megyei egészségügyi referensi, kórházi ápolási igazgatói, főnővéri, és más általuk kinézett állásokkal, különböző megbízásokkal látják el. A szakértelem nem érdekes! Lehetetlen helyzetbe hozzák a feladatának megfelelni kívánó igazgatót. Olyanokat neveznek ki ápolási főigazgatónak, főnővérnek akik nem rendelkeznek a szükséges szakmai végzettséggel.

Az is érthetetlen, hogy úgy nevezték ki az ápolási főigazgatót, hogy a szervezeti működési szabályzatban ilyen pozíció nincs, ápolási igazgató van. Üléspontjuk megváltozásával az álláspontjuk is megváltozott. Most már nem kényesek az oly sokszor hangoztatott szakmai felkészültségre! Jó szakembereket küldenek el, mentenek fel, igyekeznek ellehetetleníteni a munkájukat. A kórház biztonságos működését kockáztatják.

A FIDESZ-KDNP politikusok kampányígéreteik ellenére a köztársasági költségvetés tervezetében nem látszik, hogy több pénz jutna az egészségügyre. A kórházfejlesztésnél az általunk előkészített, a Bajnai- kormány által eldöntött 5 milliárdos beruházást tudják megvalósítani. Az ötszáz milliós önerőből úgy tűnik, Eger város vezetése továbbra sem kíván arányosan részt venni, megszakítva a korábbi megyei –városi együttműködési gyakorlatot.

Dr. Sós Tamás”

Két kutyát lőttek le a Bükki Nemzeti Park területén

Posted on by

A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület két kutyáját lőtték le nemrég a Felsőtárkány közelében található erdőben, tájékoztatott ma délelőtt Botka Tímea, az egyesület vezetője. Az egyik állatot az Agria Speciális Mentő- és Tűzoltócsoport számára képezték ki.

Léna névre hallgatott az egy éves anyakutya, amit másik társával együtt sétáltatás közben nemrég lőttek le ismeretlen vadászok, a Bükki Nemzeti Park területén. Az eset előtt értetlenül állnak az állatok tulajdonosai, akik feljelentést tettek a rendőrségen. Véleményük szerint a kutyákat sétáltató személy nem hágta át azokat a szabályokat, amelyek miatt indokolt lett volna az állatok kilövése.
A vadászati jog a vadon élő állatfajok közül megnevezi azokat, amelyeket el lehet ejteni. E szerint a vadász (vadőr, vadásztársasági tag, bérkilövő) a vadállomány védelme érdekében a vadászterületén elpusztíthatja a gazdája hatókörén (irányításán és ellenőrzésén) kívülre, de attól legalább kettőszáz méterre került, vagy az egyébként vadat űző kutyát, valamint a legközelebbi lakott épülettől kettőszáz méternél távolabb kóborló macskát. Ez nem vonatkozik a rendeltetésének megfelelően alkalmazott vadászkutyára, állatőrző kutyára, a rendőrség, a honvédség, a büntetés-végrehajtási szervezetek, a határőrség, a vámőrség szervezetéhez tartozó, őrző-védő feladatokat ellátó s a felismerhető jellel ellátott vakvezető kutyára.
A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület vezetője szerint az említett sajnálatos eseménynél a két állat gazdája, vezetője közelében tartózkodott, nem távolodott el tőle kétszáz méterre, és jól látható nyakörvet viselt. A kutyákon látszott, hogy nem kóbor állatok, jóltápláltak voltak.
A Felsőtárkánytól három kilométerre történt esetnél nem tudni, hogy kik vadásztak az említett egyébként fokozottan védett terület, mely nem esik távol a Lillafüredre vezető országúttól.
A két kutya közül az egyik képzés alatt állt, az Egri Speciális Mentők számára fontos keresőkutya volt.

Forrás: Egriszín

Egri séták, kötetben is

Posted on by

Az Egri Lokálpatrióta Egylet legsikeresebb programsorozatának anyagából jelent meg válogatás könyv formában, melyet ma délelőtt mutattak be az Uránia Filmszínházban.
Az „Egri séták nemcsak Egrieknek” című kötetben 15 sétáról mesélnek az avatott szakemberek.

Habis László polgármester köszöntőjében elmondta, hogy szeretnék ha minél több fiatal kezébe eljutna a könyv és felkeltené az érdeklődést Eger múltja, jelene és értékei iránt. A tartalmas tájékozódást segítve, minden egri könyvtár, általános és középiskola kap a könyvből.
A kötetet a szerkesztő Dr. Renn Oszkár mutatta be. Utalt a két éve működő programsorozat sikerére, amelyen eddig 72 eseményen vehettek részt nemcsak egriek. Renn Oszkár elmondta, hogy a visszajelzések alapján máris népszerű kiadvány olyan témákat, helyeket, értékeket is érint szakemberek segítségével, amelyekkel csak ritkán találkozhat a lakosság. A könyv egyformán érdekes lehet az egriek és az idelátogató érdeklődők számára.
A 2007-ben indult programsorozat eseményein több mint hatezer egri polgár vett részt.
az Egri séták egrieknek sorozat rendezvényein. Idén téli sétákat is tartottak, a mostani várbeli séta pedig már a nyári sorozatot nyitotta. Tavaly a várral fejezték be, idén ezzel kezdik a sétákat. Erre a nyárra 15 sétát terveztek, mindegyik helyszínt szakember mutatja be.

Forrás: Egriszin

Az egri Kolping család történelme

Posted on by

Az Egri Kolping család múltjáról és jelenéről beszélgettek tegnap délután, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője Bisztriczki Lászlót a jelenről, dr. Szecskó Károly történészt a Katolikus Legényegylet történetéről faggatta.

Az Egri Kolping Család – Katolikus Legényegylet története (1860-2010) címmel dr. Szecskó Károly történész írt könyvet, mely kapcsán Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője beszélgetett a könyvtárban rendezett találkozón. A kötet az 1923-tól dolgozza fel a sajtóban megjelent anyagokat.
A Katolikus Legényegylet újjáalakulásánál Czakó kanonok kezdeményezésére az élő Kolping tagokat keresték meg, tájékoztatott az eseményekről Bisztriczki László, az Egri Kolping Család világi vezetője. Az átértékelődött és újrafogalmazódott program négy alappillére, a kezdetektől fontos célkitűzés, a vallásos életre való nevelés, a jó szakemberek képzése, a hazafias érzés erősítése és a családi életre való nevelés ma is meghatározó a szervezet életében..

A közelmúltban tartott Kolping jubileum kapcsán, a Kolping Család Katolikus Legényegylet alapításának 150. évfordulóját ünnepelték Egerben. A jubileumi ünnepségre a határon túli magyar települések, Marosvásárhely, Borzon (Erdély, Románia) Kassa, ( Felvidék, Szlovákia) Kolping  családjai érkeztek, valamint Magyarország keleti körzetének 14 Kolping családja is részt vett a találkozón.

Az Egri Kolping család fennállásának 150. évfordulója alkalmából Érseki megnyitó keretében koszorút helyeztek el a Bartakovics Béla Közösségi Házon található emléktáblánál.
Az egri Kolping egyesület rendszeresen részt vesz a város rendezvényein, ezzel is kifejezve, hogy a szervezet a város közösségéhez tartozik.
A Kolping-mozgalom alapját a Kolping-családok képezik, s az egyes Kolping-családok rendszerint plébániákon szerveződnek. A közösség jellegzetessége, hogy családszerű, nemzedékeket átfogó, katolikus, demokratikus, továbbképző, tettrekész és kedélyes.
Magyarországon az első világháború és a monarchia felbomlása után 1922-ben alapították meg 58 egyesülettel a katolikus legényegyletek önálló nemzeti szövetségét. Ekkor élte virágkorát a hazai Kolping-mozgalom, egészen a második világháború végéig. 1933-ban már 162 egyesület létezett, 1946-ban pedig több mint 200 helyi egyesületről számoltak be. Tevékenységük fontos szociális és pedagógiai feladatokra irányult: szakmai tanfolyamok, iparos versenyek és kiállítások, házasságra felkészítő előadások, kulturális rendezvények, vallásos nevelés és világnézeti oktatás. 1926 óta leányok részére működött a „napsugár-lányok” elnevezésű testvérszervezet is.
A mozgalom 1989-től újraszerveződött. A Kolping-családban minden korosztály megtalálhatja a helyét, a különböző generációk koruknak megfelelően járulnak hozzá a közösség életének kiteljesedéséhez. A fiatalok kezdeményezőkedvét és lendületét az idősebbek megfontoltsága és élettapasztalata előnyösen egészíti ki. Kolping a közösség mintaképének a természetes családot tekintette.
Jelenleg három egyházmegye Kolping-családjai alkotnak egy-egy körzeti szövetséget. Az ország 12 egyházmegyéjéből így 4 körzeti szövetség jött létre. Mindegyik saját körzeti vezetőséggel, és egy főállású titkárral rendelkezik. A körzetek képviselőivel kiegészített országos elnökség képezi a Magyar Kolping Szövetség országos vezetőségét. Az országos közgyűlés határozatainak végrehajtásáról ez a testület gondoskodik. A Kolping-szövetség a legkövetkezetesebben megszervezett katolikus társadalmi mozgalom Magyarországon. A szervezettség azért is fontos, mert a helyi csoportok kezdeményező készségének hosszú távú fenntartásához az összefogásból eredő szellemi ösztönzésre van szükségük. Az európai kontinensen ez ideig megalakult 18 nemzeti Kolping-szövetség az Európai Kolping Szövetség keretében működik együtt. A Nemzetközi Kolping Szövetség pedig valamennyi kontinens országos szövetségeit fogja össze szervezetileg. Székhelye Kölnben van, élén Msgr. Axel Werner főprézes áll, aki Adolf Kolping nyolcadik utóda ebben a tisztségben.

Forrás: Egriszín